A résztvevők elsősorban a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést élénkítő lehetőségeket vitatnak meg, továbbá megállapodásra törekszenek a költségvetési fegyelem fokozását szolgáló új szerződés szövegéről. A találkozó előtt José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy az uniós végrehajtó testület azt javasolja: a fel nem használt strukturális támogatásokat forgassák át olyan programokba, amelyeknek révén munkahelyeket teremthetnek, illetve fokozhatják a növekedést az EU-ban. Összesen 82 milliárd euró állhat rendelkezésre ilyen forrásból.
Korábban mindazonáltal több EU-tagállamból olyan figyelmeztetések érkeztek, hogy nem szabad újabb forráselosztási vitát indítani az unióban.
A megbeszélés előtt több nyilatkozó bírálta azt a német felvetést, hogy Görögországot külső gazdasági felügyelet alá kellene helyezni; Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke egyenesen elfogadhatatlannak nevezte a felvetést.
Mások mellett a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt ugyanakkor azt hangoztatta, hogy „növekvő rosszkedvet” érzékel az unióban, amiért Athén nem halad reformjaival a várt tempóban. A finn kormányfő, Jyrki Katainen pedig úgy fogalmazott, hogy a többi euróövezeti államnak „több információra van szüksége azzal kapcsolatban, ami Görögországban történik”.
Angela Merkel német kancellár megerősítette, hogy azt szeretné, ha a tagállamok megvitatnák, hogyan tud segíteni az EU Görögországnak a vállalt feladatok megvalósításában. Hozzátette, hogy mindez egyértelműen Athén érdekét is szolgálná, és csak akkor működik, hogy az erről szóló eszmecserében a görög vezetés is részt vesz. Az ülés zárónyilatkozat-tervezete szerint a kormányfők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható. Az EU-ban folytatni kell gazdaság korszerűsítésére, a versenyképesség növelésére tett erőfeszítéseket, és többet kell tenni a válság leküzdését közvetlenül segítő intézkedések terén is – derül ki a tervezetből.
A kormányfőknek címzett meghívólevelében az elnöklő Herman Van Rompuy három konkrét területet jelölt meg, ahol sürgős előrelépést remél: a fiatal korosztályok munkanélkülisége elleni fellépést, az egységes uniós belső piac kiterjesztését, valamint a kis- és közepes vállalkozások segítését. A találkozó célja az is, hogy jóváhagyják az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusról szóló szerződés szövegét, valamint megállapodjanak a korábban pénzügyi paktum néven emlegetett szerződés szövegében, amely elsősorban a költségvetési fegyelem fokozására vonatkozik.
Hétfőn este jóvá is hagyták az európai uniós tagországok állam- és kormányfői Brüsszelben azt a szerződést, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. Mint a csúcstalálkozó helyszínén uniós források megerősítették, a mechanizmus – a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan működve – idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel. Utóbbit azonban az életbe lépés előtt még egyszer felülvizsgálják.
Az elnöklő Herman Van Rompuy egy internetes üzenetben azt is bejelentette, hogy egyetértettek abban: korábban fel nem használt uniós forrásokat csoportosítanak át a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások további támogatására.
Utóbbi témáról kiadott közlemény szerint az uniós vezetők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható. A tagországok komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiegyenlítsék államháztartásuk egyenlőtlenségeit, és fenntartható módon konszolidálják pénzügyeiket, de a növekedés és foglalkoztatás terén is további erőfeszítésekre van szükség – áll a közleményben.
A nyilatkozat megerősítette, hogy három területen sürgős előrelépést tartanak fontosnak: a fiatal korosztályok munkanélkülisége elleni fellépésben, az egységes uniós belső piac kiterjesztésében, valamint a kis- és közepes vállalkozások segítésében.
Megállapodtak a tagországok vezetői abban is, hogy minden tagállamban külön programokat állítanak össze a fiatal korosztályok foglalkoztatási gondjainak enyhítésére.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a kormányfői tanács előtt ezzel kapcsolatban egyebek között azt hangoztatta, hogy az uniós adatbázisban jelenleg is több mint egymillió üres állás található, amelyre ezekből a csoportokból keresnek jelentkezőket. A bizottsági elnök felsorolta azokat az országokat, ahol a fiatalkori munkanélküliség magasan az uniós átlag fölött van: Spanyolország, Görögország, Szlovákia, Lettország, Olaszország, Portugália, Litvánia, Írország.
MTI nyomán Felvidék.ma
