15 városban, illetve nagyközségben vagyunk többségben (Népszámlálási sorozat, 1.)

Ismertek a 2011-es népszámlálás községi szintű adatai. A Felvidék.ma népszámlálási sorozatot indít, elsősorban a felvidéki magyarok számadataira fókuszálva.

Visszatekintés az országos népszámlálási adatokra:
Szlovákiában a 2011-es népszámlálás során az ország 5 397 036 lakosából 458 467-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, tehát az összlakosság 8,5 százaléka.
2001-ben Szlovákiának 5 379 455 lakosa volt, ebből 520 528 volt a magyar nemzetiségű, azaz a lakosság 9,7 százaléka.
1991-ben 5 274 335 volt Szlovákia lakossága, az 567 296 magyar a lakosság 10,8 százalékát alkotta.
Ezen adatok szerint a 2011-es népszámlálás során 62 061-el csökkent a magyarok száma 2001-hez viszonyítva, míg 1991 és 2001 között 46 768 fővel fogyatkoztunk. Húsz év alatt (1991 és 2011 között) a magyarság lélekszámapadása 108 829 fő!
(Fontos szempont, hogy növekszik a nemzetiségüket be nem valló száma, 1991-ben mindössze 8 782 személy nem vallotta be nemzetiségi hovatartozását, 2001-ben 54 502-en, 2011-ben már 382 493-an! Emiatt még a szlovákok is kevesebben voltan 2011-ben (4 352 775 – 80,7%), mint 2001-ben (4 614 854 – 85,8%).  Amennyiben a nemzetiségüket 2011-ben be nem valló 382 493 személy között a magyarok az országos arányhoz hasonló vannak, akkor közülük 32 500 lehet a magyarok száma).

Magyarok által lakott városokban és nagyközségek:

Sorozatunk első részében a magyarok által lakott városokban és nagyközségekben tekintjük át a magyarok számának alakulását. Azon településekről van szó, amelyek lélekszáma legalább 5000 fő, és legalább 500 magyar él bennük.
Összesen 31 ilyen község van Szlovákiában, ugyanígy volt ez 2001-ben is. A konkrét számadatok a lent olvasható táblázatban olvashatók, melyek szerint a következő tényszerű megállapításokat tehetjük:

• 2001-ben ezeken a településeken 206 190 magyar élt (az összes magyar 39,6 százaléka), 2011-ben már csak 174 422 (az összes magyar 38%-a).
• 15 településen élünk többségben, ez kettővel kevesebb, mint 2001-ben, Zselízen és Ógyallán ugyanis megfordult az arány, már több szlovák él bennük, mint magyar.
• 2011-ben is magyar többségű város vagy nagyközség: Bős, Gúta, Nagymegyer, Dunaszerdahely, Királyhelmec, Tardoskedd, Udvard, Párkány, Nagykapos, Ipolyság, Tornalja, Somorja, Komárom, Naszvad, Fülek.
• Nincs már 90% felett magyarok által lakott város vagy nagyközség. 2001-ben még volt, a Dunaszerdahelyi járásban fekvő Bős község, ahol annak ellenére, hogy nőtt(!) a magyarok száma az elmúlt 10 év alatt, ma már csak az összlakosság 87,88 százalékát alkotják a magyarok. Ez persze még így is kimagaslóan a legkedvezőbb arány a magyarok által lakott városok és nagyközségek között!
• A nagy arányú népességfogyás ellenére is három városban, nagyközségben növekedett a magyarok száma. Az előbb említett Bős (+113 magyar) mellé még felsorakozik Nagykapos (+43) és Nyitra is (+219).
• Két városban, Nagykaposon (56,98%-ról 59,58%-ra) és Nyitrán (1,41%-ról 1,83 százalékra) növekedett a magyarság aránya.
• A legnagyobb számszerű veszteség Komáromban mutatható ki, ahol tíz év alatt csaknem négyezerrel csökkent a magyarok száma (pontosan: 3946). Komárom ennek ellenére a legtöbb magyarnak otthont adó város maradt.
• Komáromon kívül több mint kétezerrel csökkent a magyarok száma még Dunaszerdahelyen, Érsekújvárban, Pozsonyban és Kassán is.
• Rozsnyón 20% alá került a magyarok aránya! Míg 2001-ben 26,8 százalék volt a rozsnyói magyarok aránya, ez 2011-ben már csak 19,87 százalék.

(Folytatjuk)

Felvidék.ma, Oriskó Norbert

{iarelatednews articleid=”35015″}