Viktor Janukovics ukrán elnök szerdán kézjegyével hivatalossá tette azt a régtől vált rendelkezést, amely kedvező feltételeket kínál nyelvpolitikai szinten a kárpátaljai kisebbségnek. A magyar nyelv használata ezzel hivatalossá vált Ukrajnában.
Nehezen, de mégis sikerült! Viktor Janukovics aláírta a parlament által jóváhagyott nyelvtörvényt, mellyel sikerült lefektetni az ukrajnai nyelvpolitika alapjait. Bár a „hazaiak” élesen tiltakoznak a nyelvtörvény ellen félve attól, hogy így az amúgy is gyakori orosz nyelv használata túlsúlyba kerül majd az ukrán nyelvhez képest, és ez megossza majd Ukrajnát. De a törvény egyelőre „fekszik, nyugszik!” és hatályos, várhatóan további rendelkezéseket tűznek majd még hozzá. Az elnök utasította a kormányt, hogy szakértői munkacsoportot állítsanak fel a további javaslatok kidolgozásához, a kisebbségi nyelvtörvény tökéletesítésére.
A kárpátaljai magyarok tapsolnak örömükben, hiszen a jelenlegi törvény lehetővé teszi az országban élő kisebbségek nyelvének, tehát a magyar nyelv használatának is a regionális státuszát, ha az egyes régiókban élő magyar kisebbségek száma eléri a 10 %-os küszöbhatárt. Az elfogadott törvénnyel a magyar nyelv használata hivatalossá válik az államigazgatásban, az önkormányzatoknál, a bíróságokon, a különböző ügyintézéseknél, a közéleti szférában, de nem kevésbé az oktatásban is. A mintegy 20 kisebbségi nyelvet érintő hatályos jogszabály szerint regionális státusszal rendelkezik ezek után az orosz nyelv közel 13 régióban, a magyar nyelv Kárpátalján, – pontosítva 4 régióban, tehát Beregszászon, Ungváron, Nagyszőlősön és a Munkácsi járásokban – a román nyelv Csernyivci megyében, valamint a krími tatár a Krím Autonóm Köztársaságban.
Sokan támadják a törvényt, de a jogszabály értelmében nem szűnik meg az ukrán nyelv állami státuszának ereje, melyet a törvény 11. cikkelye is leszögez: ,,A hivatalos felhívásokat, értesítéseket az államnyelven teszik közzé. Azonban azokon a területeken, melyeken a regionális nyelv van elterjedve, a helyi önkormányzat döntése értelmében a hivatalos szövegek, felhívások az adott regionális nyelven vagy pedig oroszul tehetők közzé”.
Az elnök nehezen fogadta el a megszavazott nyelvtörvényt, viszont eleget akart tenni választási ígéreteinek, melyek közt a kisebbségek nyelvhasználatának hivatalossá tétele is szerepelt.
Kőszeghy Elemér, az UMDSZ elnökhelyettese az MTI-nek tett interjújában úgy nyilatkozott, hogy a kárpátaljai magyarok örülnek az új ukrán nyelvtörvénynek, melynek elfogadását „történelmi jelentőségű eseménynek” nevezett. Meglátása szerint az új jogszabály nem jelent veszélyt az ukrán nyelvre, ellenkezőleg, az ukrán állampolgárok szabad akaratát, anyanyelv-használati jogát erősíti meg.
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az MTI ungvári tudósítójának elmondta, hogy a KMKSZ beadványokkal fordul majd azokhoz a kárpátaljai önkormányzatokhoz, amelyeknél a magyar nemzetiségűek aránya eléri a 10 %-ot azzal a szándékkal, hogy a magyar nyelvet hivatalosan is nyilvánítsák ki regionális státuszúvá. „A hivatalok reagálásából látni fogjuk, hogy Ukrajnában, s benne Kárpátalján az államhatalom mennyire veszi komolyan az ukrán elnök által szerdán aláírt új nyelvtörvényt.” – tette hozzá.
MTI, MNO nyomán vaher, Felvidék.ma
