Az érsekújvári gimnázium 1842 októberében – 170 évvel ezelőtt – fényes ünnepségek közepette nyitotta meg kapuit a tudásra vágyó fiatalok előtt.
A 19. század elején a város gyors fejlődésnek indult, az iparosodás és polgárosodás útjára lépett. A lakosság részéről hamarosan felmerült az igény, hogy a város ne csak gazdaságilag és közigazgatásilag, de szellemi tekintetben is meghatározó jelentőségű központja legyen a régiónak. A század harmincas éveiben fogalmazódott meg a gondolat az érsekújvári polgárság körében, hogy egy kisebb tanodát létesítsenek, amely nem csak a város, hanem a környék műveltség iránt vágyódó fiataljai is látogatnának. Az 1830-as években a város lelkes polgárai háromszor fordultak V. Ferdinánd királyhoz a gimnázium megnyitásának engedélyezése ügyében. E célból gyűjtést indítottak a polgárok, és a város évenkénti 3 000 forintnyi hozzájárulást szavazott meg. 1842.március 19-én V. Ferdinánd engedélyezte a négy osztályból álló gimnázium megnyitását, amely a plébániatemplomtól délre még ma is meglévő, egyemeletes egykori népiskola épületében kapott helyet. Az épület homlokzatán ma is ott díszeleg a felirat: A KÖZJÓT SZERETŐ POLGÁRSÁG ÁLDOZATÁBÓL ÁLLOK AZ IFJÚSÁG JOBB NEVELÉSE MIATT . A gimnázium 1842 októberében nyitotta meg kapuit a tudásra vágyó fiatalok előtt. A tanítás nyelve latin volt, de 1844-ben az ismert országgyűlési határozat értelmében magyar lett a tanítási nyelv. Az oktatást ferences-rendi papok biztosították. A 19. század végén az algimnázium főgimnáziummá vált. Az első érettségiző diákok az 1898-ban kerültek ki az alma máterből. A régi egyemeletes épület már szűkösnek bizonyult, egyre sürgetőbbé vált egy új iskolaépület felépítése. Ezt a tervet a magyar állam 32 ezer korona pénzösszeggel támogatta. Az intézet újkori impozáns épületében 1911 szeptemberében kezdődött meg a tanítás. Az I. világháborút követően az iskola egy ideig államilag támogatott városi katolikus gimnáziumként működött, majd 1920.szeptember 1-jétől reálgimnáziummá alakult át. Ebben az évben nyitották meg az első szlovák tannyelvű osztályt is. 1925.június 19-től az állam és a város között létrejött szerződés értelmében az intézményt államosították, és a hivatalos neve egészen 1938-ig, az első bécsi döntésig Csehszlovák Állami Reálgimnázium Magyar Párhuzamos Osztályokkal lett. Ebben az időben az intézetnek 19 osztálya volt, esetenként több, mint hatvan diák is tanult egy osztályban. Az 1925-1938 közötti időszakban Turzcel Lajos szerint az érsekújvári gimnázium egyik fő jellegzetessége az volt, hogy az ekkor kibontakozó magyar diákmozgalmak szellemi bölcsőjévé vált. Innen indult a Sarló, a csehszlovákiai magyar értelmiségi fiatalság mozgalma, szervezőinek, irányítójának zöme: Balázs András, Berecz Kálmán, Dobossy László, Dobossy Imre, Forgách Béla, Horváth Ferenc, Jócsik Lajos és Kardos Ferenc. 1938-ban a szlovák tannyelvű osztályok Surányba kerültek, az intézet új neve Magyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnázium lett. A II. világháború után 1945 szeptemberében a tanítás csak szlovák nyelven indult újra. A magyar nyelvű oktatás az 1949/50-es tanévben indult újra. Az 1953-as esztendő újabb változást hozott az iskola életében: 11 osztályos iskolák nyíltak. A gimnázium magyar tannyelvű osztályai a mai Czuczor Gergely Alapiskolába kerültek át, az ott létesült Tizenegyéves Középiskolában. A 11 évből nyolc volt az alap- és három év a középiskolai képzés. Ezt az iskolatípust egy 1960-ban kiadott újabb iskolatörvény megszüntette, és az alap- és középiskolák újra szétváltak. Az 1961/62-es tanévtől szlovák és magyar nyelven ismét a régi gimnázium falai között folyt az oktatás, megalakult az úgynevezett Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola közös igazgatóság alatt. Az iskolában ebben az időben 10 nappali osztály volt 314 diákkal, az esti tagozat 120 diákkal működött. 1969-től újra áttértek a négy osztályos gimnáziumi oktatásra, de 1973-ig még párhuzamosan léteztek az általános műveltséget nyújtó hároméves osztályok is. Az 1977/78-as tanévben az akkori csehszlovák oktatási-nevelési program szellemében bevezették a kötelezően választott szaktantárgyak oktatását: programozás és számítástechnika alapjai, műszaki kémia, elektrotechnika alapjai. Ezen tantárgycsoportok bevezetésével az iskola elveszítette hagyományos gimnáziumi jellegét, és részben a szakközépiskolák szerepét vállalta fel. Ez törést eredményezett a humán tantárgyak oktatásában, a technokrata szemlélet uralkodott el az oktatásban. Ez a szemlélet 1989 novemberét követően megváltozott, és újra egyensúlyba kerültek a humán és természettudományi tantárgyak. Előtérbe került az idegen nyelvek oktatása. 1992-ben ünnepelte a gimnázium fennállásának 150. évfordulóját. Ennek kapcsán számos érettségi találkozóra került sor. Az ünnepségsorozat kapcsán a Budapesten élő régi öregdiákok kezdeményezéséből és összefogásából – Luzsicza Lajos festőművész, Kobolka Alajos bányamérnök, Dr. Fekets Rezső jogász, Dr.Wieber Józsefné, Bielikné Turcsányi Lívia – létrejött az Érsekújvári Magyar Tanulóifjúság Alapítvány. Az Alapítvány ünnepélyes keretek között évente ösztöndíjban jutalmazza meg a gimnázium legsikeresebb végzős diákjait, akik Dr. Holota János, Érsekújvár egykori polgármestere díjban, a Kurzwei család emlékére alapított díjban, Zirner Zoltán, egykori gimnazista, a háború alatt Oroszországban eltűnt munkaszolgálatos emlékére alapított két díjban, valamint Diósi József gimnazista öregdiák díjban és könyvjutalmakban részesülnek. Az évek során a kitüntettek körét kiszélesítették a Czuczor Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskola, valamint a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és a helyi építészeti szaktanintézet magyar tannyelvű osztályait látogató legeredményesebb tanulókra is. Komoly változást jelentett iskolánk életében a nyolcéves gimnáziumi képzési forma bevezetése 1997. szeptember 1-jétől. Az 1999/2000-es tanévtől a gimnázium diákjainak lehetősége nyílik emelt szintű német nyelvvizsga megszerzésére. A nyolcéves osztályok megjelenésével a régi, közös iskolaépület tanteremhiánnyal küszködött, amely a 2001/2002-es tanévben oldódott meg. Ekkor sikerült megszerezni a Nyárhíd utcai városi tulajdonú iskolaépület, és a magyar tanítási nyelvű osztályok (12) ide költöztek. A szülők kezdeményezésére megkezdődtek a küzdelmek a gimnázium önállóságának elnyerése érdekében. Az évekig tartó kitartó munka eredményeként 2004. szeptember 1-jén minisztériumi engedéllyel megalakult az Érsekújvári Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium 16 osztállyal ( 8 osztály a nyolcéves tagozaton és évfolyamonként 2 párhuzamos osztály a négyéves tagozaton). Az intézmény 2006. szeptember 1-jén ünnepélyes keretek között hivatalosan felvette Pázmány Péter esztergomi érsek nevét.
Elődeink tiszteletére, magyarságunk és hagyományaink megőrzése céljából idén ősszel – szeptember 30. és október 5. között – ünnepeljük meg gimnáziumunk megalapításának 170.évfordulóját.
Száraz Magdolna, a Pázmány Péter Gimnázium tanára
{iarelatednews articleid=”36003″}
