Zöld jelzést adtak január 22-i tanácskozásukon az Európai Unió pénzügyminiszterei az Európai Bizottság által kezdeményezett, uniós, de végül mindössze 11 ország úgynevezett megerősített együttműködésében megvalósuló pénzügyi tranzakciós adónak (financial transaction tax, FTT).
A miniszterek beleegyezését követően most az Európai Bizottságon a sor, hogy kidolgozza az FTT tartalmi elemeit, részleteit, amelyekkel – ha az adót közösen bevezetni szándékozó országok is egyetértenek – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Portugália, Belgium, Észtország, Görögország, Szlovákia és Szlovénia pár hónapon belül be is vezetheti a közös pénzügyi tranzakciós adót.
Az Európai Bizottság eredetileg azért javasolta az FTT bevezetését, az Európai Unió minden tagállamában, mert egyetértett azzal a széles körben elfogadott társadalmi vélekedéssel, hogy a pénzügyi szektornak – amelyet jelenleg is aluladóztatott szektornak tart – hozzá kell járulnia a válság költségeihez. A 11 országban hamarosan bevezetendő adó a pénzintézetek közötti ügyletekre 0,1 százalékos terhet ró, a származékos ügyletekre 0,01 százalékos adót vet ki. A terhet a tranzakció helyétől függetlenül meg kell fizetni abban az esetben, ha legalább az egyik érintett pénzintézet székhelye az Európai Unióban van. A kezdeményezés bírálói szerint egy ilyen adó azt válthatja ki, hogy az értékpapír-kereskedelem az adóterhet bevezető országokból máshová tevődik át. A kritikusok úgy vélik, egy ilyen adó bevezetésének úgy van értelme, ha az egész világon megtörténik, vagy legalábbis az Európai Unió minden tagállamában. Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelős tagja viszont mérföldkőnek nevezte a miniszterek keddi döntését, amellyel az első olyan megerősített együttműködést hagyták jóvá, amely az adózás területét érinti.
„Az Európai Unió bruttó hazai termékének kétharmadát adó országok egyként óhajtják bevezetni ezt a méltányos adóterhet, amivel állampolgáraik régóta hangoztatott elvárásainak tesznek eleget. Ezzel pedig kikövezik az utat azok számára, akik később döntenek úgy, hogy csatlakoznak” – fogalmazott a litván biztos, utalva arra, hogy a megerősített együttműködéshez a most kimaradó országok később bármikor csatlakozhatnak.
Az uniós szabályok értelmében olyan területeken indulhat a megerősített együttműködés, amelyek nem ellentétesek az unió céljaival, elnyerik a tanács minősített többségének támogatását, de belátható időn belül nem várható, hogy uniós szinten megvalósuljanak.
MTI nyomán Felvidék.ma
