A Felvidékről Kitelepített Magyarok Emléknapjára pályázatot hirdetett a Rákóczi Szövetség magyarországi és határon túli középiskolások, valamint főiskolások és egyetemisták számára.
Az ünnepélyes eredményhirdetést a pénteki gálaest előtt tartották a Magyarság Házában. A magyar közszolgálati rádió a bíráló bizottság zsűrijének elnökét, Izsák Lajos történészt faggatta.
A pályázat, ahogyan arról már portálunk beszámolt azzal a céllal került kiírásra, hogy minél több fiatal kerülhessen közelebb kapcsolatba – önálló alkotó- vagy kutatómunkával – a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezer magyar ember sorsával.
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora elmondta: nagyon hasznosnak tartja, hogy a Rákóczi Szövetség meghirdette ezt a pályázatot, ugyanis a fiatalok a magyar történelemnek erről az eseményéről nem tudnak sokat. Az egyetemi előadásokat leszámítva a magyarországi iskolákban ez a téma még mindig fehér foltnak számít.
Majd beszámolt a részletekről is: összesen 15 középiskolai és 9 egyetemi, illetve főiskolai – különböző műfajú – dolgozat került a zsűri elé: érkeztek DVD felvételek, interjúbeszélgetések még élő, felvidéki kitelepítettekkel, de volt egy egészen érdekes pályamű is, amelyben a kitelepítések egy-egy mozzanatát fiatalok játszották el. Izsák Lajos elárulta: a végső sorrendet nehéz volt megállapítani, hiszen valamennyi pályamű magas színvonalat képviselt és több dolgozat is a szakirodalom alapos ismeretéről árulkodott. A történész – különösen az egyetemi művek bírálata során – több olyan írással is találkozott, amelyek publikálásra alkalmasak.
A középiskolai kategória első helyezettje, Wagenhoffer Gergely győri gimnazista, maga is egy felvidéki kitelepített családból származik. A tehetséges fiatal a rádió műsorában elárulta, azért indult a pályázaton, mert a felvidéki kitelepítettekről szóló iskolai tananyag nem elégítette ki kíváncsiságát. Győztes dolgozatában, melynek a Hétköznapi hőseim címet adta, dédnagymamájával és nagymamájával készített interjút. A fiatal diák elmesélte: dédnagymamája a mai napig felvidéki magyarnak tartja magát, és akkor érzi magát igazán otthon, ha a Dunának a felvidéki oldalán van.
A Kosstuh rádióban elhangzott beszélgetés meghallgatható itt.
LM, Felvidék.ma
