Új tagokat választott a Magyar Tudományos Akadémia. Köztük Flórián Károly kémikust, a Kassai Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karának egyetemi tanárát.
Május 8-án tudósítottunk az Arany János-elismerések átadásáról a MTA külső tagok fórumán. Az érintetteknek szívből gratulálunk, további sok sikert kívánunk.
Engedtessék meg továbbá, hogy az „Akikre büszkék lehetünk…” névsorát tovább bővítsük, hiszen az MTA jelentette azt is, hogy új tagokat választottak meg. Idézzük: „Huszonhat kiemelkedő elismertségű kutató – közöttük az MTA Lendület programjának három kiválósága – az Akadémia levelező tagja lett a közgyűlés első napján megtartott szavazás eredményeként. Az Alapszabály szerint az választható taggá, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és „aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli”.
De arról is tudósít, hogy „A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma. … A magát magyarnak valló, de életvitelszerűen külföldön élő, tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon művelő, a magyar tudományos élettel pedig szoros kapcsolatot tartó kutatók közül kerültek ki az Akadémikusok Gyűlésének döntése alapján a külső tagok”. Többek közt:
Flórián Károly kémikus, a Kassai Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karának egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az analitikai kémia, spektrokémia, kemometria, kőzettani és földtani paraméterek elemzése, környezeti hatásvizsgálatok. Flórián Károly tudományos tevékenységének meghatározó területét képezte a szilárd halmazállapotú anyagok elemi összetételének meghatározására alkalmas kemometriai módszerek számítógépes kutatása és fejlesztése, mely eljárások növelték az anyag- és földtudományi kutatások hatékonyságát. A bányászat és a kohászat okozta környezeti hatások (nehézfémterhelés) meghatározásához alkalmazott optimálási és validálási módszerek fejlesztése pedig új távlatokat nyitott a nemzetközi együttműködés, ezen belül a magyar-szlovák tudományos kapcsolatok kiszélesítésében.
S bár a fenti szöveg nyelvi szempontból erősen szakmai jellegű és ízű, ennek ellenére őszintén örülünk, hogy – Fábry szavaival élve – a „szlovenszkói magyarok” egy további képviselője vált megérdemelten akadémikussá.
Flórián László, Felvidék.ma
