Közös nyilatkozatot adtak ki a Népi Platform pártelnökei a kormány döntésével kapcsolatban, amelynek értelmében az érvényes és sikeres peredi népszavazás ellenére sem hagyták jóvá a település hivatalos nevének Tešedíkovóról Peredre való megváltoztatását. A minisztérium azzal az indokkal utasította vissza a település nevének megváltoztatását, hogy az csak államnyelven történhet, a Pered viszont magyar hangzású szó.
A nyilatkozatot aláíró Bugár Béla (Most-Híd), Ján Figeľ (KDH) és Pavol Frešo (SDKÚ-DS) szerint meglepő, hogy a település megnevezését a nemzetiséghez kötik. A pártelnökök szerint „a Pered elnevezésről már 1237-ben említést tesznek, s e szerint a szó szláv eredetű. A Prěděslav rövidített megnevezése, ami Svätopluk egyik fiának a neve volt”. A Pered névnek ezek szerint több mint 700 eves története van a valamivel több mint 60 éves Tešedíkovóval szemben – állítják a politikusok.
„Az ilyen mesterséges kifogással csak azok a politikusok élnek, akik visszautasítják a demokrácia alapvető elveit. Ma még csak Peredet érinti mindez, de a jövőben ez a fajta arrogancia egész Szlovákiára kiterjedhet. Ezt az állapotot nem tűrhetjük, mert Szlovákia minden egyes polgárára nézve veszélyes” – áll a pártelnökök állásfoglalásában.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42149,41461,32869,32860,32745,31806″}
