Lomnici Zoltán elmondta: Esterházy János élete és mártírhalála például szolgálhat mindannyiunk számára. Megmutatja, hogyan kell viszonyulni a hazához, egymáshoz, az emberi jogokhoz. Olyan üzenetet hordoz ez az életút, amelyet érdemes tisztelni, megbecsülni.
A március kilencedikén tartott budapesti Esterházy-emlékünnepség is a témák között szerepelt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának ma reggeli kiadásában. Amint arról korábban beszámoltunk: a Szép utcában tartott koszorúzást követően az ELTE Bölcsészettudományi Karának dísztermében ünnepélyes keretek között adták át az Esterházy Emlékérmet az Esterházy János Szoborért Egyesületnek, valamint hírportálunk szerkesztőségének. Az ünnepség után Cservenka Judit, a Kossuth Rádió riportere kérdezte az ünnepség szónokát, Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét.
„Nagyon örülök annak, hogy most már egyre többet hallunk róla, annak ellenére, hogy Szlovákiában háborús bűnösként kezelik” – nyilatkozta az Emberi MéltóságTanácsának elnöke.
Lomnici szólt arról is, hogy az EMT több ízben is kénytelen volt fellépni az Esterházy ellen irányuló támadásokkal szemben. Sajnálatos módon ugyanis többször megrongálták, meggyalázták az egyébként magánterületen elhelyezett szobrát. „Ezt azt ellenállást, gyűlöletet érzem még ma is szlovák részről. Ez megmagyarázhatatlan, hiszen ő volt az egyetlen, aki nem írta alá, nem támogatta a zsidók jogfosztását. Mindent megtett a magyarság érdekében, vállalta a harcot, ha kellett, akár még az anyaországgal is vitatkozott.”
Talán éppen ez az, amivel a szlovák fél nem tud megbékélni, hogy miközben az ő vezetőik gondolkodás nélkül aláírták a zsidókat sújtó jogszabályokat, addig az a valaki, aki ember maradt az embertelenségben éppen egy magyar volt – Esterházy János.
„Ő volt az élő lelkiismeret, s ahogy bántak vele, az maga a vádirat a csehszlovák állam ellen. Ezért nem tekintenek rá szívesen, háborús bűnösnek bélyegzik. Nekünk viszont kötelességünk felmutatni ezt az életművet” – mondta Lomnici Zoltán.
„Nagyon jellemző rá – híres mondása volt – hogy csak magunkban bízhatunk, csak azokkal a jogokkal fogunk rendelkezni, amelyeket kiharcolunk magunkért. Ebben sajnos igaza is volt, hiszen példáull. a második világháború után évtizedek teltek úgy el, hogy az anyaország egyáltalán nem foglalkozott a határon túli magyarokkal”. Lomnici egy jellemző példát is említett – ezt ünnepi beszédébe is beleszőtte – mégpedig azt az őszinte meglepetést, amit a magyarul kitűnően beszélő „szlovákok” és „románok” okoztak a Balaton partján üdülő magyarok számára a rendszerváltás előtt…
Lomnici Zoltán szerint Esterházy borús jóslata, miszerint nagyon nagy veszélyben van a felvidéki magyarság, beigazolódott. Hiszen „két népszámlálás között 120 ezerrel csökkent a magukat magyarnak vallók száma és egy százalékot sem éri el azok aránya, akik felvették a magyar állampolgárságot”. Hogy mindez hová vezet? Lomnici borúlátó: „Ha ez így folytatódik, két-három emberöltőt követően már nem lesz magyar szó a Felvidéken”. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szerint már csak ezért sem szabad soha feladni a harcot. A Tanács tevékenységével azt szeretnék elérni, hogy mondják ki a jogsértéseket és az európai bírói fórum előtt marasztalják el Szlovákiát a felvidéki magyarok ellen elkövetett jogsértések miatt.
szd, Felvidék.ma
Fotó: Balassa Zoltán
{iarelatednews articleid=”44480,44437,44479,44466,44548″}
