Szlovákiában az utóbbi években romlott a vállalkozói környezet, a kis-és közepes vállalkozások terén pedig a modern technológiák bevezetése is alaposan elmarad az uniós átlagtól. Ezen kellene nagyon gyorsan változtatni, állítja elemzésében Vitárius Lajos, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság tagja.
A kis-és közepes vállalkozások szerepe meghatározó egy-egy ország gazdaságát tekintve, ez a szegmens Szlovákiában 563 ezer embernek ad munkát, ami a szlovákiai munkavállalók 58 százalékát teszi ki. A mennyiséggel nálunk sincs baj (a cégek száma 62 567, az összes vállakozás 99,2%-a), a minőséggel annal inkább, véli a szakember, aki részt vesz a Baross Gábor Felvidéki Fejlesztési Terv kidolgozásában is. „Éppen ideje lenne, hogy a gazdaságba visszatérjen a gyártás- értékesítés- innováció filozófiája.
Ennek az egyedüli útja pedig a modern technológiák bevezetése. Szlovákia e tekintetben csak az Európai Unió átlagának felét tudja hozni, tehát óriási tartalékaink vannak. Magyarország esetében például ezek a számok sokkal magasabbak, megütik, sőt több szinten is túlszárnyalják az uniós átlagot. Mivel magyar ajkúak vagyunk, ez számunkra olyan lehetőség, melyet vétek lenne nem kihasználni”, nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Vitárius Lajos.
Az előrelépést alapvetően nehezíti, hogy Szlovákiában nincsenek olyan banki társfinanszírozási termékek, melyek megfelelnének a hazai környezetnek. Nincsenek kialakítva azok a szakosított banki programok, melyekkel ezeket az egyszerű vállalkozásokat finanszírozni lehetne. „Pedig most ez megérné a bankoknak is, mert az EU-ban valami csoda folytán megállt az infláció, a pénznek sajnos nincs értéke. Tehát most ahhoz, hogy egy vállalkozó befektetési hitelt igényelve innovatív gyártást elindítson, nagyon jók a körülmények”, vázolja a heyzetet Vitárius. A bankok viszont eléggé bizalmatlanul viszonyulnak a kérelmekhez.
Egy felmérés szerint Szlovákiában kétszer annyi a benyújtott hitelkérelmek elutasítása, mint az EU-ban. Minden 100 benyújtott kis- és közepes vállalkozási hitelkérelemből 35-öt elutasítanak. „Mert a szlovákiai bankok nem is annyira szlovákok, főként külföldi pénzintézetek leányvállalatai. Nem ismerik kellően a helyzetet, s a minket érdeklő dél-szlovákiai régiókban nem tudják alkalmazni azokat a szakosított programokat, melyeket a vállalkozók megérdemelnének”. Vitárius szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy az utóbbi években jelentősen romlott a gazdasági környezet és versenyképesség (78.hely a világon, 26. hely az EU-ban).
A helyi és megyei régiófejlesztési tervek általánosak és formálisak. Az EU-források kihelyezése nem transzparens, és egy diszkriminatív rendszer miatt igazságtalan is. A gazdaság fejlődése, sajátságos módon egy „monokultúra”, az autóipar függvénye.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44570,44478,44023,44015,43925,43770,43217″}
