A gyors elemzésekből kiderül, az előre jelzettnél is jóval alacsonyabb részvétel általános meglepetést okozott.
Bauer Edit arra számított, hogy az aránya legalább az öt évvel ezelőttit eléri. Úgy tűnik egyelőre, hogy a magyar választók sem mentek el nagyobb arányban szavazni. „A két magyar befutó ennek tükrében nem egy rossz eredmény, de több is lehetett volna, ha nagyobb számban mennek el választani”, nyilatkozta a leköszönő EP-képviselő a Felvidék.ma-nak.
Ugyancsak meglepte a politikust, hogy a Smer nem tudta megtartani korábbi mandátumainak számát, országos viszonylatban veszítettek, pedig jó taktikai húzással az a Maroš Šefčovič volt a listavezetőjük, akinek nagyon jó neve van Brüsszelben, profi politikus és profi diplomata. Azt viszont pozitívumnak tartja, hogy szélsőséges párt nem jutott mandátumhoz, holott alacsony részvételnél ez a veszély mindig fokozottan fennáll.
Köteles László, a Csemadok országos elnökségének tagja, a szülőföldjén a Kassa-vidéki járás 10,9 %-os eredménye kapcsán elmondta, ebből is érezhető, hogy az emberek számára eleve nagyon messze van az Európai Parlament, és ráadásul ott, ahol 20-30 %-os a munkanélküliség, nagyon nehéz meggyőzni az embereket, hogy elmenjenek választani. „Némi meglepetést okozott, hogy ebben a térségben a kisebb magyar településeken a részvétel meghaladta az országos átlagot, helyenként a 20-30 %-ot is elérte”, tájékoztatott Köteles, hozzátéve: egyértelmű, hogy azok mentek el szavazni a magyarok közül, akik mindig kiállnak pártjuk mellett. Ebből a szempontból az MKP áll jobban Kassa környékén, hiszen kétszer annyi szavazatot kapott, mint a Most-Híd.
Duray Miklósnak az alacsony részvétel kapcsán úgy tűnik, mintha Szlovákia nem is az Európai Unióban lenne, sőt mintha nem is európai állam volna. Mintha távol tartaná magát a kontinenstől és a kontinensnek megfelelő eszmétől. „Hogyha azt vesszük, hogy az európai eszmének ezeréves múltja van, az alacsony részvételből arra következtethetünk, hogy ennek az államalakulatnak ebben az ezeréves múltban nincs helye. Szurkoltunk, hogy az MKP bekerüljön, ugyanez nem vonatkozik a Most-Hídra. Ráadásul ez utóbbi pártnak olyan jelöltjei indultak, akikről nem is tudtunk véleményt alkotni az Európai Unió viszonylatában”, szögezte le a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke.
Öllös László szerint ez az alacsony részvétel feltétlenül meglepő. Ennek hagyományos oka, hogy csak töredékes információk jutnak el a választókhoz, hogy az EU fő intézményei, a parlament és a bizottság mivel foglalkoznak. A belpolitikai történések kiszorítják ezeket az információkat, s ami eljut a választópolgárhoz, annak döntő része is negatív információ, különféle botrányok és problémák formájában, s ez nem mozgósítja az embereket. Nem igazán érzik, hogy tétje van a választásoknak. „Az emberek nagy többsége nem érti az európai eszmét, hiszen nem is kerül vele kapcsolatba érdemben, tehát valamiféle elkötelezettséget az európai alkotmányosság irányában nem érez. Nem is beszélnek neki erről”, véli a politológus. A magyar választók sem érezték át igazán a választások tétjét. Nem mozgósította őket különösebben az, hogy képviselet nélkül maradhatnak Brüsszelben. Öllös úgy véli, a magyar választókra is az vonatkozik, ami a szlovákokra, az unió felől érkező információk tekintetében. A valós kép érdekében érdemes lesz megvizsgálni a magyar többségű települések részvételét.
Gregorij Mesežnikov szerint, akárcsak a többi uniós tagállamban, Szlovákiában is a konzervatív pártok számára alakultak kedvezőbben a választások. A politológus a legnagyobb meglepetésnek a Smer előző ciklushoz viszonyított egy mandátumának elvesztését, illetve a KDH két eddigi mandátumának megtartását tartja. Az SaS, a NOVA és az Egyszerű Emberek (OľaNO) mandátumszerzését pedig úgy értékeli, hogy azok az Európai Unióval szembeni egyfajta kritikus trendről árulkodnak. Az, hogy a szlovákiai választópolgárt nem érdekli az európai parlamenti választás, annak is köszönhető, hogy a politikusok kampánya gyengére sikerült, illetve hamis küldetéssel zajlott. „Az egyes jelöltek gyakran hangoztatták, hogy Szlovákia érdekeit igyekeznek érvényesíteni az Európai Parlamentben. Ez azonban nem az ő dolguk. Ez a kormány feladata az Európai Tanácsban“, magyarázta Mesežnikov.
BA, Felvidék.ma
