Lőrincz Sarolta Aranka több novelláját és szövegét olvashatták már portálunkon is. Az elmúlt években az ipolybalogi népművelőnek négy kötete is megjelent. Könyvírás mellett hosszabb ideje vezetője az ipolybalogi Bukréta hagyományőrző csoportnak, s annak fiatalokból álló Kisbukréta formációnak is. Legutóbb november végén az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskolában tartott rendhagyó könyvbemutatót. Itt válaszolt a Felvidék.ma kérdéseire.
Milyen céllal készült a könyvbemutatóra?
Meghívásnak eleget téve érkeztem az iskolába. Az előadásom fő célja az értékek ápolása volt. Az magyar identitást erősítő versek mellett énekek is szerephez jutottak. Úgy vallom, hogy mindannyian fényhordozók vagyunk. A bennünk lévő szellemfényt csiszolni kell. Könyvek által lehet a legjobban csiszolni, a benne rejlő bölcsességeket ismerjük meg.
Honnan merít az alkotás során?
Mindegyik könyvem a történelemből merít. Személyes történelem művelője vagyok. Örömmel keresem fel az embereket. Beszélgetve sok bölcsességet, érdekességet megtudok. A beszélgetések során kitárulkoznak. Engem ilyenkor leginkább a nyelv, a nemzet, a történelem ragad meg, amelyet képviselnek. Ezekben az emberekben rengeteg szeretet van. Túl tudnak lépni azokon a rossz dolgokon, amelyeket átéltek. Ez köszön vissza a műveimben is.
A tanulóknak a Kazy Lázár kötetet mutatta be. Miről szól a könyv?
Egy lévai polgárház padlásán találták meg az ipolybalogi kötődésű nemes naplóját. Kazy Lázár naplóját egy az egyben kiadva nem sokakat érdekelt volna. Ezért a szöveget belehelyeztem egy olyan történésbe, amikor a halál pillanatában a szellem és a lélek kilép. Az örökhaza felé vándorol, ám az angyal nem engedik tovább, mert nem végezte el feladatait. Minden embernek feladata és célja van az életben, s ha ezt nem végzi el, akkor jönnek a bajok.
Szabad akaratunkból választhatjuk ki az utunkat. Ám ha nem a megfelelőt választjuk, akkor bajokkal szembesülünk. Belső fényünkre hagyatkozva találjuk meg a megfelelő utunkat, melyet angyalok vigyázzák. Kötetben a vándorló lélek bánkódik, mert semmit sem tett a nemzetért. Abban az időben sokan meghalni is képesek lettek volna a nemzetünkért. Kazy Lázár nem ezek közé tartozott.
Hány könyv látott eddig napvilágot?
Eddig négy kötetem jelent meg. Az első volt az Adventtől adventig, ebben az ipolybalogi népi hagyományokat dolgozom fel. A 2011-ben megjelent Hétköznapi hazaszeretet az Ipoly mente háborús történeteit örökíti meg. Kazy Lázár és a jövőbelátó angyal idén jelet meg.
Legújabb kötetem pedig a Hétköznapi hazaszeretet folytatása, Hétköznapi történetek határkövei címen. Ez szintén oral history feldolgozás. Ebben szintén a hazafiasság, a szülőföldhöz való ragaszkodás jelenik meg. Mindez azzal a céllal, hogy tanuljunk az elődeinknek az életéből. Fontos, hogy legyenek olyan kapaszkodó gyökereink, mint az anyanyelv, a nemzet- és hazaszeretet.
Honnan jött a könyvírás ötlete?
Már gyerekkoromban is sokat olvastam. Bár kevés könyvünk volt a háború után. Felnőttként voltak olyan időszakaim, amikor verseket írtam. Ám a család, a munka nem engedte folytatást. Nyugdíjasként először más utat kezdtem járni, jöttek is a bajok. Így tértem rá az én utamra. Segítő angyalaim támogatnak az úton. Sok segítő akad, ezeknek hála tudom kiadatni könyveimet.
Milyenek az olvasói vélemények?
Rengeteg pozitív visszajelzést kapok. Találkoztam már olyan olvasómmal, aki négyszer olvasta el a kötetemet. Érzem, feltöltődnek általuk, erőt kapnak belőle. Könyveim is fényhordozók, a magyar identitásunk kincseit hordozzák.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvétele
{iarelatednews articleid=”47929,50277″}