„A második Orbán-kormány által 2010-ben megfogalmazott nemzetpolitika közvetlenebb célja a nemzethatárok fölötti újraegyesítés elindítása, amellyel kimondtuk azt is, hogy a két világháború közötti revíziós nemzetpolitikával szemben, a realitásoknak megfelelően, alkalmazkodni kívánunk a fennálló geopolitikai rendhez, tiszteletben akarjuk tartani a határokat” – jelentette ki Kövér László a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei magyar irodalomtanárok találkozóján kedden, július 28-án Gyöngyösön.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: a nemzetpolitika a Kárpát-medencében, illetve a világban bárhol élő magyarság életlehetőségeinek védelmét, bővítését jelenti.
Az elmúlt 25 évben regnáló kormányok felerészben fontosnak tekintette ezt, másik fele azonban minimum negligálta a nemzeti szempontokat, vagy egyenesen nemzetellenes politikát folytatott – mondta a politikus.
Véleménye szerint a mélypontot Gyurcsány Ferenc jelentette, aki a „nyílt nemzettagadás politikáját valósította meg”, ami pedig azóta is továbbél a baloldalon.
„Ma már, tíz év távlatából azt látjuk: mindaz, amit a magyar baloldal sajátosságának, genetikai hibából fakadó torzult karakterének gondoltunk, az valójában az európai baloldal karaktere” – fogalmazott Kövér László. E karakter alapján szerinte a nemzetállamok, s bennük a nemzetek a haladás útján robogó gőzmozdony elől, amelyen 1917 után vörös csillag, most pedig kék meg szivárványszínű embléma szerepel, eltávolítandók.
A házelnök megítélése alapján, két nagy erőcsoport küzd egymással. Az egyik oldalon a nemzetek feletti, nemzetek helyetti globális erőpolitika áll, a másik oldalon pedig azok állnak, akik azt gondolják, hogy az egyesült Európának a nemzetek Európájának kell lennie.
„Az egyesült Európában látjuk azt a lehetőséget, tágabb mozgásteret, amelyet kihasználva, ezen határok fölött meg tudjuk valósítani a nemzet integrációját, élő, organikus szövetté tegyük újra a magyar nemzetet” – jelentette ki Kövér László.
Úgy fogalmazott, nem lehet semmissé tenni a 2004. december 5-i népszavazás következményeit. Különösen a fiatalabb generációban okozott olyan sokkot, maradandó sérüléseket, amit semmilyen szimbolikus jóvátétel nem tud teljesen helyrehozni – tette hozzá.
Mint mondta, most a cél a nemzetegyesítés politikáját a gyakorlatba való átültetése. Az egységesülő magyar nemzet előtt ugyanakkor a legnagyobb kihívást a demográfiai lejtmenet jelenti – fűzte hozzá.
Szavai szerint mindez azért következhetett be, mert a magyar politikai elit az elmúlt 25 évben képtelen volt kialakítani egy egységes nemzetpolitikát. Ezért is fontos, hogy a jelenlegi politika folytonosságot kapjon meg legalább egy-két cikluson keresztül. Ha a magyar társadalom elitje nem tud egységes lenni az alapvető kérdésekben, nincs esélyünk a megmaradásra – mutatott rá.
Arról is beszélt, hogy a biológiai megmaradás nem elsősorban anyagi kérdés, nem azon múlik, hogy milyen és mekkora kedvezményeket kapnak a családok, hiszen a leggazdagabb, legfejlettebb nyugati országokban is fogy a népesség.
Fontos az is, hogy a gyermekvállalás ne legyen egyenlő a szegénység vállalásával. A demográfiai kérdések azonban fejben dőlnek el, ahhoz pedig, hogy mi van az emberek fejében, a pedagógusoknak van a legtöbb közük – húzta alá Kövér László.
Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a magyarság megmaradása, gyarapodása, boldogulása szülőföldjén oktatási, kulturális és anyanyelvi kérdés is. Ezt a mai magyar nemzetpolitika különböző támogatásokkal, programokkal igyekszik segíteni.
Azt mondta: értelmiség nélküli csonka nemzetnek nehezebb a túlélés, ezért erősíteni kell a határon túl intézményeket, amelyek közül nagyon sokat a magyar állam tart fenn. A programokra, intézmények finanszírozására évente több mint tízmilliárd forintot fordít a magyar állam.
Pánczél Károly arról is beszélt, hogy a magyar-magyar kapcsolatokat „kegyelmi állapot” jellemzi, ugyanakkor több szomszédos ország esetében mélypontról lehet beszélni a nemzetpolitikát tekintve.
Közlése szerint mélypont jellemzi a magyar-szlovák és a magyar-román kapcsolatokat. Miközben a gazdasági kapcsolatok virágoznak ezen országokkal, ez az „átfedés” nem jelentkezik a nemzetpolitikában. A körülmények a Kárpátalján a legrosszabbak, míg a legjobb helyzet az uniós csatlakozásra váró Szerbiában van, ahol a Délvidéken „kvázi autonómiáról” lehet beszélni.
Kárpát-medencei magyar irodalomtanárok találkoznak Gyöngyösön július 27. és 31. között, a Rákóczi Szövetség táborában. A szövetség harmadik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei magyar irodalomtanárok találkozóját.
A rendezvény célja: hogy a Kárpát-medencei magyar nyelv és irodalom szakos tanárok, a témában színvonalas szakmai továbbképzésben részesüljenek, megismerjék mind a magyarországi, mind a szomszédos országok oktatási rendszerét, és arra is lehetőséget kíván biztosítani a rendezvény, hogy szoros emberi és szakmai kapcsolatok alakulhassanak ki a résztvevők között. A találkozó résztvevőinek a szakmai programok, előadások mellett lehetőségük lesz kulturális programokon való részvételre, továbbá egy közös irodalmi kirándulás is.
A hétfőn, július 27-én kezdődött, péntekig tartó találkozón egyebek mellett szó lesz az egyetemes magyar tanterv kárpátaljai munkálatairól, az erdélyi magyar irodalomról, a vidékfejlesztési stratégia oktatást érintő kérdéseiről is. A tábor részletes programja ITT>>>.
MTI, fotó: Vajda János
Felvidék.ma
