Kulturális kapcsolatok határon innen és túl (1980-2015) – címmel nyílt kiállítás szeptember 5-én a Párkányi Városi Múzeumban.
Juhász Gyula, a Múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket Lábik János művész úr és a rendező szervezetek, a Csemadok Párkányi Alapszervezete és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület nevében.
Dr. Bárdos István esztergomi művelődéstörténész megnyitójában elmondta, hogy Párkány és Esztergom érdemi képzőművészeti kapcsolata 1979-ben alakult ki, amikor Lábik János tagja lett az esztergomi Városi Képzőművész Körnek. E szervezet akkori vezetője, Novák Lajos, Munkácsy-díjas festőművész lett Lábik János mentora. Ettől kezdve kiállító alkotóként résztvevője lett nemcsak Esztergom, hanem Komárom-Esztergom megye és Párkány képzőművészeti életének.
Az országon belüli kapcsolatépítés első állomásaként Lábik János és Bugyács Sándor 1980-ban tagja lett az érsekújvári CSEMADOK Művészetkedvelők Klubjának. Lábik János még ebben az évben megszerzi Hégli Gyulának, a Párkányi Városi Művelődési Központ igazgatójának támogatását ahhoz, hogy megalakulhasson a párkányi Képzőművész Klub. A klub hivatalos bejegyzésére 1981-ben került sor. Alapító tagjai Lábik János elnök, Gerstner István, Brigan Dezső, Pšenák Erzsébet, Bugyács Sándor és Nagy László.
Ezt követően kitartó munkával megteremtették a képzőművészeti élet és a nemzetközi kapcsolatok nélkülözhetetlen feltételét, a galériát. Erre a célra a Művelődési Központ előbb klubhelyiséget, 1982-ben pincehelyiséget biztosított számukra. Aktív munkájuk nyomán egyre élénkebbé váltak Párkány és Esztergom kulturális kapcsolatai. Az esztergomi Képzőművész Kör kiállítással mutatkozott be a Pince Klubban, Esztergomban tapasztalatcsere látogatást tettek a párkányi Művelődési Központ munkatársai. Nagy sikerrel lépett fel ugyanitt a CSEMADOK Párkányi Alapszervezetének színjátszó együttese.
A párkányi Képzőművész Klub tagjai állandó résztvevőivé váltak a csehszlovákiai, a magyarországi, az Esztergomban és Komárom-Esztergom megyében rendezett amatőr képzőművészeti kiállításoknak. A klub rangját emelte, hogy a kiállításokon az amatőrökkel többször szerepeltek együtt műveikkel a városból elszármazott olyan rangos festőművészek, mint Barta Gyula érdemes művész, Gerstner István, Janiga József és Kocsis Ernő. A Párkányi Képzőművészkör színvonalas munkájának és aktív közösségi életének bizonyságaként számosan léptek át ide az érsekújvári Képzőművészek Klubjának tagjai közül. A Képzőművészkör kapcsolatba lépett az oroszlányi képzőművészkörrel. Lábik tiszteletbeli tagja lett az esztergomi Labor MIM alkotócsoportnak. Alkotótáborok sorában vettek részt Szlovákiában: Szklenófürdőn, Korytnicán, Kovácsiban, Neszlényben, Helembán, Szőgyénben. Magyarországon Esztergom — Búbánatvölgyben, Dömösön, Mártélyon, Balatonalmádiban, Oroszlányban. Ez a munka országos elismerést kapott Magyarországon, ahol a Művelődési Minisztérium példaként állította azt Komárom-Esztergom megye többi települése elé.
Állandó összejöveteli helyük, a pincehelyiség időközben vizessé vált. A Képzőművészkör tagjai áldozatos munkával újították fel 1987-ben. Ezt követően Lábik János kezdeményezésére hozzáláttak a párkányi, és az innen elszármazott alkotók műveinek a gyűjtéséhez. Az összegyűlt alkotásokat bemutató Galéria hivatalos megnyitására végül 1989. május 18-án került sor. A falakon és a posztamenseken Gerstner István, Barta Gyula, Kocsis Ernő, Lábik János, Janiga József, Simonyi Lajos, Brigán Dezső, Skuta Ferenc, Magyar György, Könözsi István és mások alkotásai kaptak helyet. Az állandó kiállítás mellett 1989–1993 között önálló kiállítással jelentkezett itt többek között Fügedi Jenő, Janiga József, Almássy Róbert, Kollár György, Bánsághi Vincze.
A rendszerváltást követően, 1993. augusztus 12-én, élén a rangos képzőművészekből álló Galériatanáccsal, immár méltó helyen nyílhatott meg a képzőművészek adományainak állandó, és a Párkányi Képzőművészkör tagjainak időszaki kiállításával Párkányban a Városi, ma Barta Gyula Galéria. A Galéria anyaga a Képzőművészkör tagjainak aktuális műveivel 1993-ban sikerrel szerepelt az itáliai Castellaranoban, később Budapest Kőbányán és másutt.
A rendszerváltást követően módosult az amatőröket tömörítő képzőművész körök szerepe. A szlovákiai magyar képzőművészek könnyebben válhattak a hivatásos képzőművészeket tömörítő szervezetek tagjaivá. A Párkányi Képzőművészkör alapító tagjai közül Lábik János, Bugyács Sándor és Gerstner István tagja a Szlovák Képzőművészeti Uniónak, többen a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának. Részt vettek a Szlovákiai Magyar Illusztrátorok seregszemléjén és más kiállításokon.
Az Európai Unióba történt belépést követően Lábik János, Bugyács Sándor és Gerstner István 2004-ben tagja lett az Esztergomi Művészek Céhének. Létrejött az Európa különböző országaiban élő magyar alkotókat, köztük a képzőművészeket tömörítő Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület. A Párkányi Képzőművészkör tagjai részt vettek és máig részt vesznek az Egyesület által szervezett kiállításokon. Közöttük a Határon Túli Kortárs Magyar Képzőművészek, a Hidak 2000, a SZÍN-KÉPEK 2, és 3, Hegyeken túl, völgyön által, és más nagyszabású nemzetközi kiállítás-sorozatokon.
Mindezeket összegezve megállapítható, hogy a Képzőművészkör tagjainak, és ezen belül Lábik Jánosnak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az elmúlt évtizedekben Párkány felkerült a Kárpát-medencei magyarság képzőművészeti térképére. A Párkányi Képzőművészkör 2007-ben történt megszűnéséig, egykori tagjai révén pedig máig részese Párkány kulturális életének. A Párkányi Képzőművészkör színvonalas kiállításaival elnyerte számos nemzetközi fórum elismerését. Meghatározó szerepe volt a Párkányi Városi Galéria, a mai Barta Gyula Galéria létrejöttében.
Befejezésképpen Lábik János szavait idézte Bárdos István: „Megtiszteltetés számomra, hogy meghatározó szerepem lehetett abban a munkában, melynek nyomán Párkány kulturális értekei között immár nemcsak a VADAS Fürdőt, és a dunai halászatot tartják számon, hanem a Képzőművészkört és a közreműködésével létrejött Pince Galériát és utódját, a Barta Gyula Városi Galériát is.”
Bárdos István kifejezte elismerését: mérhetetlenül gazdagnak, levéltári és múzeumi megőrzésre méltónak tartja a Lábik János gyűjteményeiből rendezett kiállítást.
A tárlat október 11-ig tekinthető meg.
Nagy Dániel Csilla, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34201″}
