A szlovákiai magyar oktatást érintő kedvezőtlen folyamatok miatt szerveztek tiltakozó nagygyűlést civil szervezetek szeptember 25-én, Komáromban. A demonstráció valamennyi szónoka egybehangzóan úgy vélekedett, a felvidéki magyar oktatásügy érdekében vívott küzdelem csak közös erővel és összefogással vezethet eredményre.
A tiltakozó akciót eredetileg a Klapka térre hirdették meg a szervezők, az eső miatt azonban a Városi Művelődési Központba zsúfolódott be az a több száz résztvevő, akik azért érkeztek Komáromba , hogy kifejezzék tiltakozásukat a kisiskolák bezárása, valamint a csökkentett anyanyelvi órák bevezetése ellen. A VMK színházterme színültig megtelt tüntető pedagógusokkal, szülőkkel és diákokkal: még a kétoldalt található, kijáratokhoz vezető lépcsősoron is tömött sorokban álltak az emberek.
Jó idő esetén biztos vagyok benne, hogy több ezres tömeg gyűlt volna össze a Klapka téren – mondta el érdeklődésünkre Fibi Sándor nyugalmazott pedagógus, a demonstráció egyik szervezője, aki azonban így is örömmel konstatálta, hogy több százan voltak, akik a felvidéki magyar oktatásügy és iskolák jövőjéért aggódva támogatásukról biztosították az akciót.
Az oktatásügy közös kincsünk
A felvidéki magyar oktatásügy közös ügyünk és közös kincsünk. Megvédése pedig közös érdekünk – fogalmazott Fibi Sándor. „Azt, ami a miénk, csak akkor veszíthetjük el véglegesen, ha mi magunk mondunk le róla, ám a felvidéki magyarság nem akar lemondani erről a kincsről” – tette hozzá. Az oktatási minisztérium intézkedéseit Fibi olyan tudatos lépéseknek nevezte, amelyek összhangba hozhatóak a nemzetállam létrehozására irányuló terveknek a valóra váltásával. „A hatalom arroganciája és a szellemi leépülésünket célzó törekvések előtt nem vagyunk hajlandóak meghunyászkodni” – jelentette ki.
Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, a felvidéki magyar kisiskolák megmentésére nincs általános recept, olyan regionális szintű megoldásokra van szükség, melyek figyelembe veszik az érintett települések sajátosságait. Jókai „kisebbségisors-rontónak” nevezve a minisztériumi intézkedéseket arra szólította fel a résztvevőket, nem temetni, hanem összefogással gyarapítani és építeni kell iskoláinkat. „Ha nem lesznek minőségi iskoláink, a szülők elveszítik a magyar oktatásba vetett hitüket. Mert nemcsak elkötelezett, hanem sikeres magyarokat kell nevelnünk” – hangoztatta az SZMPSZ elnöke. A teljes beszédet ITT olvashatják.
Egyetlen megoldás az oktatásügyi autonómia
Schwartz Katinka, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége képviseletében arról beszélt a nagygyűlésen, ha a felvidéki magyarság továbbra is tétlenül nézi az anyanyelvi oktatás terén ellene indított támadásokat, „nem lesz kinek átadni csodálatos anyanyelvünket, s iskoláinkkal együtt az utódaink is elfogynak.” A teljes beszédét ITT olvashatják.
Simon Attila történész, a szlovákiai magyar Történelemtanárok Társulása elnöke úgy vélekedett, Szlovákiában a hatalom még mindig azt gondolja, hogy a múlt értelmezése az ő monopóliuma. Véleménye szerint „olyanok döntenek oktatásügyünkről, akik sem anyanyelvünket, sem kultúránkat nem ismerik, és szemmel láthatóan nem is akarják megismerni.” Simon szerint az egyetlen megoldás az oktatásügyi autonómia, vagyis ha a felvidéki magyarság saját kezébe veszi iskoláinak irányítását.
Horváth Zoltán – aki annak a felsőpatonyi alapiskolának az igazgatója, amelyet sok más felvidéki magyar iskolához hasonlóan a leépítés veszélye fenyeget – azt üzente az oktatási minisztériumnak, hogy szótárából törölje el a racionalizálás kifejezést, mert ez alatt a címszó alatt eddig csak leépítések, elbocsátások, megszüntetések és bezárások történtek.
„Ha elveszik iskoláinkat, jövőnket veszik el”
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke a demonstráción kijelentette, nem ért egyet azokkal a vélekedésekkel, melyek kétségbe vonták a mai akció eredményességét. Ez a nagygyűlés a megoldásokhoz vezető út egyik fontos állomása” – mondta. Hozzátette, a felvidéki magyarság csupán annyit követel, amennyi másnak is jár – nem többet, nem kevesebbet. „Olyan megoldásokra van szükség, melyeknek révén szülőföldünkön meg tudunk maradni magyarnak”- szögezte le. A teljes beszédet ITT olvashatják.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke beszédében rámutatott, az elmúlt huszonöt év történései arról szóltak, hogy felvidéki magyarság megpróbálta megállítani a hatalom oldaláról érkező, oktatásügyünket érintő rombolást. Most már végre engedhetnék, hogy építkezzünk – jegyezte meg az MKP elnöke, aki szerint, „ha elveszik iskoláinkat, jövőnket veszik el.” Berényi a jövő évi választások fontosságáról is beszélt, mint mondta, egy erős parlamenti képviselettel elérhetőek azok a célok, melyekért most tüntetünk. „Hisszük, hogy egyedül is képesek vagyunk erre, azonban egyszerűbb lenne együtt, mi erre nyitottak vagyunk” – üzent a Most-Híd elnökének. A teljes beszédet ITT olvashatják.
Bugár Béla, a Most-Híd vegyes párt elnöke beszédében hangsúlyozta: pártjuk kiemelt fontosságúként kezeli a szlovákiai magyar oktatásügyet, mert azt a megmaradás zálogának tartják. Mint mondta, a hatalom arrogáns, ha azonban jövőre is folytatódik az egypárti kormányzás, az is marad. A szülők feladata, hogy magyar iskolába írassák gyermekeiket, a tanároké, hogy biztosítsák a színvonalas oktatást, a politikusoké pedig, hogy helyzetet teremtsenek – hangoztatta.
A nagygyűlésen felszólalt Ondrej Dostál, az OKS elnöke is, akit Fibi Sándor azoknak a szlovákoknak egyikeként mutatott be a közönségnek, akik „értik és megértették a mi problémáinkat”. A szlovák politikus megjegyezte, bár nem értett egy szót sem a felszólalásokból, mégis úgy érzi, jó helyen van, ide tartozik. „Olyan országban élünk, amely nem bízik polgáraiban, és az emberek szabadságát, jogait korlátozza” – jelentette ki. Véleménye szerint a hatalom nem képes megérteni, hogy a nemzeti kisebbségeknek specifikus problémái vannak. Kiemelte azt is, hogy pártja hivatalosan is támogatja a mai tiltakozó megmozdulást és a korábban indított petíciós akciót.
A petíciós bizottság az ombudsmanhoz fordul
A rendezvény végén Vojtek Katalin bejelentette, a petíciós bizottság a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala jogászainak segítségével az ombudsmanhoz fordul. „A beadvány tulajdonképpen ugyanazt tartalmazza, mint a petíció, s amennyiben megalapozottnak tartja felvetéseinket, kifogásainkat, azokat az ombudsman az alkotmánybírósághoz továbbítja. Nagyon reméljük, hogy sikerrel járunk” – mondta el Vojtek. Úgy véli, előre, perspektivikusan kell gondolkodni az iskoláinkat illetően, mert a jövőben még tovább romolhat a helyzet, s ezt is saját magunknak kell megoldani. „Olyan tanács létrehozásán munkálkodunk, amely a már szakmai és politikai síkon megszületett elképzeléseket optimalizálja, s a dolgoknak elébe menve, egy olyan magyar iskolahálózatot alakítana ki, mely mindenféle viharoknak ellenállna” – vázolta a jövőbeni terveket.
Vojtek Katalin végül felolvasta „A színvonalasabb magyar nyelvű oktatásért” címmel Komáromban rendezett nagygyűlés résztvevőinek állásfoglalását, amelyben leszögezik többek között, hogy a kisebb iskolák megszüntetését asszimilációs lépésnek tekintik, és ezért követelik, hogy a kisebbségek nyelvén oktató alap- és középiskolák esetében az oktatási minisztérium tegye lehetővé az iskolafenntartók számára az előírt minimális osztálylétszám csökkentését. Követelik továbbá, hogy a magyar iskolák számára megfelelő önálló, nemcsak formálisan működő osztály létesüljön az oktatási minisztériumban, az Állami Pedagógiai Intézetben és a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetében: ezekre a munkahelyekre nyilvános pályázatot hirdessenek meg, feltételül szabva a magyar nyelv ismeretét. A nyilatkozatot Juraj Draxler oktatási miniszternek, Andrej Kiska köztársasági elnöknek, Robert Fico miniszterelnöknek és Peter Pellegrini házelnöknek juttatják majd el.
A demonstráció, melyen közreműködött a Kicsi Hang verséneklő együttes, a Himnusz eléneklésével ért véget.
Tekintse meg képriportunkat a a Képgalériánkban ITT>>.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56373,56336,56211″}
