A helyi munkavállalókra vonatkozó javadalmazási szabályok egy másik tagállamba kiküldött munkavállalókra való teljes körű alkalmazására terjesztett elő javaslatot március 8-án az Európai Bizottság. Diplomaták és a munkaadók képviselői szerint, ez egy újabb potenciálisan veszélyes választóvonalat húzna az EU nyugati és keleti tagországai között.
Egyenlő munkáért, egyenlő béreket. Ezt a mottót kívánja átültetni a gyakorlatba a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv módosításával az Európai Bizottság.
A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra.
A kiküldött munkavállalókra jelenleg bizonyos területeken – például egészség és biztonság – már most is a fogadó ország munkavállalóival azonos szabályok vonatkoznak. A munkáltató azonban nem köteles a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött munkavállalónak. Emiatt különbségek alakulhatnak ki a kiküldött és a helyi munkavállalók bérezésében, ami a Bizottság szerint torzíthatja a vállalatok közötti versenyt. Ez ugyanis Marianne Thyssen, foglalkoztatásért, mobilitásért és szociális politikáért felelős biztos szerint azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint más munkavállalók.
A javaslat értelmében a javadalmazási szabályok minden olyan eleme, amely a helyi munkavállalókra általánosan vonatkozik, a kiküldött munkavállalókra is érvényes lesz. A javadalmazásba nem csupán a minimálbér fog tartozni, hanem adott esetben más elemek, így bónuszok és juttatások is.
A tagállamoknak átlátható módon meg kell határozniuk, hogy területükön milyen elemekből tevődik össze a javadalmazás. A törvényben vagy általános érvényű kollektív szerződésekben meghatározott szabályokat a kiküldött munkavállalók esetében minden gazdasági ágazatban kötelező lesz alkalmazni. Így a tagállamok ezentúl elő tudnák írni az alvállalkozóknak, hogy azok ugyanazt a munkabért fizessék ki a munkavállalóknak, mint a fővállalkozó. Ez azonban csak megkülönböztetéstől mentes módon valósulhat meg: ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni minden alvállalkozó esetében, függetlenül attól, hogy az adott tagállamban vagy egy másikban rendelkezik-e székhellyel.
A javaslat emellett biztosítja, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre a másik tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönző cégek által kiküldött munkavállalók esetében is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkozzanak.
Amennyiben a kiküldetés időtartama meghaladja a 24 hónapot, a fogadó ország munkajogi feltételeit kell alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvező.
A Bizottság javaslata az eredetileg három részből álló mobilitási csomag első eleme, bár sokáig úgy tűnt, hogy az egész csomag elfogadásával megvárják a brit EU-tagsági referendumot.
Új tagállamokat, köztük Szlovákiát képviselő diplomaták szerint a Bizottság javaslata komoly változást hozna az eddigi rendszerbe és jó eséllyel éles kelet-nyugati szembenállást eredményezne, hasonlóan a szolgáltatási irányelv egy évtizeddel ezelőtti tárgyalásához.
Az új tagállamok, így Szlovákia is, úgy látják, hogy az olcsóbb munkabérek megszüntetésének kezdeményezésével a Bizottság francia, belga és luxemburgi nyomásra valójában a kelet-európai szolgáltatók versenyelőnyét akarja megszüntetni. Miközben jól hangzik az, hogy az átlagosan négy hónapra kiküldött keleti munkavállalók is a helyiekkel azonos bérezésben és javadalmazásban részesüljenek, a Bizottság javaslata lehetővé tenné néhány ország számára a külföldiek kiszorítását az építőiparból és néhány más ágazatból.
„A szociális dömpingről szóló érv teljesen hamis. A kelet-európaiak ugyanis nem költségek alatti árral törnek be a nyugati piacokra. A bérek szintje közötti különbség a gazdasági fejlettségbeli különbségekkel, az eltérő ár- és bérszínvonallal magyarázható” – mutatott rá nemrég egy szlovákiai forrás. Szakemberek szerint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv módosítása csökkentené a versenyt, ezért felverné a szolgáltatások árát és végső soron az európai versenyképességet rontaná.
A közösség kelet-európai tagjai attól is tartanak, hogy a Juncker-bizottság átfogóan más területeken, például a közúti árufuvarozásban is hasonló szemléletet kíván meghonosítani, ami gyakorlatilag kiszorítaná az olcsóbb munkaerővel dolgozó szlovák, magyar, cseh és lengyel fuvarozókat a piacról.
Összesen több mint 300 ezer honfitársunk dolgozik külföldön. A külföldi állás, de elsősorban a külföldi fizetések miatt a fiatalok egyharmada hagyja el Szlovákiát. Ezen kívül 30 ezren tanulnak külföldön, legtöbben Csehországban, ám az utóbbi időben rohamosan nő a Németországban és Ausztriában tanulók száma is, Őket bizonyosan húsbavágóan fogja érinteni az Európai Bizottság új tervezete.
SZL, BruxInfo/Felvidék.ma
