A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki plenáris ülése után Őry Pétert, a Magyar Közösség Pártja alelnökét a migránshelyzetről és a kisiskolákról kérdeztük.
Kövér László, a KMKF elnökeként arról beszélt, hogy a Kárpát-medence geopolitikai ütközőponttá vált Oroszország és az Egyesült Államok között. Mennyire érinti ez Szlovákiát?
A kérdésnek két része van. A szlovák-ukrán és a magyar-ukrán határszakaszból eredően mindkét ország hasonló tennivalókkal szembesül. Ukrajna esetében olyan országgal vagyunk szomszédosak, ahol háborús állapotok uralkodnak, ami befolyással van a kárpátaljai magyarság sorsára is. A másik nagyon fontos dolog az, hogy Közép-Európa és ezen belül a Kárpát-medence szűrőszerepe az Európai Unióba történő migránsbeáramlás kérdésében erőteljesen megjelenhet. Ez is egy újabb politikai ütközőzónát jelenthet a nyugat-európai országok és a közép-kelet-európai országok véleménye, állásfoglalása, illetve jövőképe és megoldási javaslatai között.
Igen, de a valóságban a migránsok nem hozzánk jönnek, hanem meg sem állnak Németországig.
Ez egyelőre valóban így van, ami egy pillanatnyi állapot. Hogy a jövő mit hoz, az egy következő kérdés. Amennyiben Ausztria lezárja a határait, akkor a bevándorlók Pozsony irányába veszik az útjukat, mert nincs más választásuk. Ez a nyár ilyen szempontból tartogathat a számunkra váratlan fordulatokat. De mégsem erről, hanem arról szól alapvetően a történet, hogy a visegrádi négyek, illetve Közép-Kelet-Európa országai milyen álláspontot képviselnek. Ez pedig egy politikai ütközési pont a német, a francia vagy akár a belga véleményekkel szemben. Hangsúlyozom: kormányzati véleményekkel szemben, hiszen úgy érzékelhető a világháló alapján, hogy a lakosság nagyon szkeptikus és fél az elmúlt időszak különböző terrorista támadásai miatt. Ezeket a véleményeket kell elemezni, és ennek részese bizonyos szempontból a felvidéki magyarság is, hiszen az, hogy egy éve az Európai Unió különböző fórumain a migránstéma uralkodott el, azt jelenti, hogy a kisebbségi kérdésekre kevesebb figyelem jut. Így a felvidéki magyarságot érintő problémák kérdése lokális kérdés marad, nincs lehetősége a nemzetközi köztudat részévé válni.
A tanácskozáson nem sok előrelépés lett megemlítve, ami kifejezetten a szlovákiai magyarságot érinti. Gondoljunk itt a magyar állampolgárság felvételére, illetve a bezárásra ítélt magyar kisiskolák ügyére.
Volt a programpontok között olyan, amelyik a kis létszámú iskolák megmentéséről szólt. Én tartok attól, hogy egy olyan törvénymódosító javaslat születik, amellyel elmaszatolják az ügyet, és az iskolaügy finanszírozásának a kérdése továbbra sem lesz megoldott. Mert egy dolog megváltoztatni a törvényt úgy, hogy a kötelező kvótákat töröljük.
Meddig lehet ezt húzni-halasztani?
Addig, amíg egy önkormányzatnak, illetve az államnak van rá pénze, hogy finanszírozni tudja az iskolát. A törvény egyébként mélyebb, strukturális gondokat érint, amit egy törvénymódosítással aligha lehet áthidalni. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy egy önkormányzat egy alacsony létszámú iskolát hosszú távon nem tud finanszírozni. Mindenképpen át kell gondolni, hogyan lehet az alapvető alkotmányos jogot biztosítani a polgárok számára úgy, hogy pénzügyileg is szilárd alapon nyugodjon a rendszer.
Megeshet, hogy a szlovák kormány főként kényelmi szempontból készíti elő ezt a strukturális váltást, és nem gondolta át annak hosszabb távú következményeit?
Gyakorló polgármester vagyok Csallóközcsütörtökön, ahol 1700 lakos él. Nálunk is kis létszámú iskolákról van szó. Van egy teljes szervezettségű magyar és van egy alsó tagozatos szlovák tanítási nyelvű iskola. A kettőbe együtt 60 diák jár. Az önkormányzat ezekre évi 60-80 000 euró közötti összeget különít el a költségvetésben. Mi fenn akarjuk tartani mindkettőt. Adófizető polgárként én úgy gondolom, hogy a szlovák államnak kötelessége biztosítani azt az alkotmányban vállalt kötelezettségét, hogy biztosítsa állampolgárainak az általános és középiskolai oktatást. Ezen belül a magyar nyelvű iskoláknak is biztosítani kell a megfelelő finanszírozást, hiszen ez is alkotmányos jogunk és ez szintén a szlovák állam kötelessége. Az első lépés a törvény negatív szabályozásának a hatályon kívül helyezésére a mostani kormányzat részéről megtörtént, de a következő lépéseket nem látjuk.
