Kisebbségi kérdések közül sokkal többet emeltek be a prioritások közé, mint a két Dzurinda- vagy a Radičová-kormány idején. A kisiskolák kérdését még idén meg akarják oldani, a kisebbségi kulturális alapról szóló törvénytervezetet pedig elfogadtatni. Aztán jöhetnek a kétnyelvű vasúti táblák – magyarázta Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a Pátria rádió szombati, Délidő c. műsorában.
„A prioritások olyanok, mint a szentírás”
Ha a Most-Híd már elfogadott prioritásaiból bármi kimaradna a kormányprogramból, akkor azt mondják, köszönik szépen, de kiszállnak. „Ezt nagyon jól tudja minden koalíciós partner, mert a prioritások olyanok, mint a szentírás. Ha már egyszer megegyeztünk, be kell tartani” – válaszolta Bugár arra a kérdésre, lát-e garanciákat az ígéretek betartására a Smer és a többiek részéről.
Mint mondta, nem gondolja, hogy pártja elért 6,5 százalékával többet ki lehetett volna csikarni a legerősebb kormánypárttól. „A legfontosabb a Híd számára az volt, hogy olyan prioritásokat fogadjon el a másik három partner, amelyek az itt élő embereken segíthetnek, nem csak kisebbségi vonatkozásban”. A politikus példaként említette az elmaradott, támogatásra ítélt régiók számának bővítését, a hazai kis- és közepes vállalkozóknak a fejlesztési ösztönzők megítélését.
A Smer képes az önreflexióra?
Bugár az eddigi tapasztalatai alapján úgy véli, ez a koalíció kibírja a négy évet. A kormánypártok közül ugyanis mindegyik veszthet, a Smer is. Ebből a szempontból elemi érdeke mind a négy pártnak, hogy teljesüljenek az egyezségek, nehogy előrehozott választások legyenek.
„Hozzá kell szoknia Ficónak, hogy nem egyedül kormányoz. Megegyeztünk, hogy azon a fajta retorikán, amit az elmúlt években használt, változtatnia kell. A legnagyobb problémát azok a miniszterek jelentik majd neki, akik a posztjukon maradtak, s hozzászoktak, hogy eddig azt csináltak, amit akartak. Most viszont ott lesz a koalíciós partner részéről az ellenőrzés”– érvelt a pártelnök, aki szerint megnézik, hogyan tudnának pontot tenni a pár hónapja általuk is ostorozott smeres kompügyre.
Hozzátette azonban, nem a politikus dolga a korrupciós ügyeket kivizsgálni, sokkal inkább az, hogy összegyűjtse a dokumentumokat, s azt a rendőrségnek továbbítsa. „A rendőrségtől viszont azt kérjük, ne legyen sumákolás. Ha nem hinnék abban, hogy tudunk változtatni, akkor nem lennék ennek a koalíciónak a tagja” – szögezte le.
Kisebbségi kérdések, összevont kormánybiztos
A megoldatlan kisebbségi kérdések közül sokkal több került be a prioritások közé, mint a két Dzurinda- vagy a Radičová-kormány idején, ami eleve furcsának tűnhet, hát ha még sikerül is azokat megvalósítani – mondta Bugár, aki szerint az említett kormányok nem egyszer semmibe vették az MKP majd a vegyes párt akkori, kormányprogramban szereplő prioritásait. Erre viszont most nem kerülhet sor, éppen amiatt, ahogyan összeállt ez a koalíció.
„A kisiskolák kérdését még idén meg kell oldani, és a kisebbségi kulturális alapról szóló törvénytervezetet is el kell fogadtatni. Utána aztán jöhetnek a kétnyelvű vasúti táblák…” – sorolta a pártelnök. Közölte, a kisebbségi nyelvhasználati törvény gyakorlatba való átültetéséről is beszéltek a koalíciós tárgyalások során, ennek keretében történne a vasúti névtáblák kétnyelvűsítése. „Semmit sem adnak ingyen, sokat kell ezért még tárgyalni és harcolni” – tette hozzá.
A műsorban nem került szóba az a több helyen felbukkanó információ, hogy a lemondott romabiztos helyébe a témával régóta foglalkozó szociológus, a dunaszerdahelyi Ravasz Ábel lépne.
„A roma- és a kisebbségi kormánybiztost is mi jelöljük. Amikor arról beszélünk, hogy összevonni, akkor látni kell, hogy abban a pillanatban, amikor létrejön jövőre, vagy azután a kisebbségi kulturális alap és elkezd működni, s ezt követően a kisebbségi biztosnak nem kell a pénzosztással foglalkoznia, egyetlen feladata marad, hogy a kisebbségeket érintő törvényekbe bele tudjon szólni, akkor lesz összevonható a két funkció, addig viszont nem.”
Bugár reméli, nem kerül padlóra a Hídja, azt szeretné, ha aszerint értékelnék meg őket, mit tesznek majd le a szlovákiai magyarok asztalára, nem pedig aszerint, kivel teszik azt meg.
