Nem haldoklik a visegrádi csoport, hanem átalakul, és az egyes tagállamok kormányainak eszközévé válik – írta június 9-én megjelent cikkében a Hospodářské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.
A V4 ismert márka lett az Európai Unióban, de a migránsok befogadását elutasító álláspontja miatt „inkább negatív előjellel” – mutat rá írásában Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője. Szerinte Bohuslav Sobotka magára maradt, amikor felhívta a figyelmet az erősödő nacionalizmusra és populizmusra Európában, míg „a többiek inkább arra összpontosítottak, hogy megmagyarázzák, milyen más, és a választó számára jó politikát folytatnak”.
„Magyarország számára a visegrádi csoport egyike azon kevés nemzetközi szervezeteknek, amely lehetővé teszi Budapestnek terjeszteni a saját, gyakran nagyon nem szokványos véleményét” – állítja a szerző.
„Visegrád, amely eredetileg politikai projekt volt, és amelynek halálát már számtalanszor bejelentették, így politikai eszközzé vált, amely minden egyes állam kormányának lehetővé teszi támogatni saját érdekeit” – szögezi le a lap.
A tekintélyes újság úgy véli, hogy ez nagyon jól megmutatkozhat már a következő félévi szlovák uniós elnökség idején. A lap úgy értesült: Szlovákia ebben az időszakban a menekültek befogadása kérdésében mérsékeltebb álláspontot kíván nyilvánosan képviselni, és megállapodott Csehországgal, hogy radikálisabb álláspontjait Prága fogja tolmácsolni a közös uniós fórumokon.
A lengyel Polityka Insigh elemzésére hivatkozva Martin Ehl rámutat: míg a V4-ek a migráció kérdésében képesek voltak a közös álláspont megtalálására, addig például az energetika vagy a klímapolitika terén ez sokkal nehezebben megy. Számolni kell azzal is, hogy bármilyen is lesz a brit EU-tagságról szóló népszavazás kimenetele, a helyzet az EU-ban kiéleződik és nehezebb lesz az egyes nemzeti érdekek védelme, ami árthat a visegrádi együttműködésnek.
A Mladá Fronta Dnes című liberális napilap felhívta a figyelmet arra, hogy a cseh elnökséget követő lengyel visegrádi elnökség „nagyon problematikus” lehet. A lap szerint Varsó a demokrácia szabályainak be nem tartása, elsősorban az alkotmánybíróság és a közmédia kapcsán, kemény vitába keveredett az Európai Bizottsággal.
Az újság szerint a V4-ek kormányfői Prágában sötét képet festettek az EU jövőjéről, s idézi Robert Fico szavait, miszerint az EU-ban erősebbek a szétaprózódás, mint a mélyebb integrációra való törekvés jelei. Luboš Palata, a szerző szerint azonban Fico elfelejtette megjegyezni, hogy erről Szlovákia és Magyarország is tehet a migrációs válságban elfoglalt álláspontjaikkal.
A Právo című baloldali napilap azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy Orbán Viktor szerdán Prágában élesen bírálta a nyugati demokrácia exportot, amely nem oldott meg semmit, csak problémákat okozott
