Közel tíz szervezet és intézmény összefogásával szerveztek emléktúrát a Zobor-hegyen felállított ezredéves emlékmű maradványaihoz. Az emléktúrán szeptember 25-én a Nyitra-vidék magyarsága, szeptember 26-án az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola és testvériskolája, a szombathelyi Bolyai János Gyakorlóiskola és Gimnázium tanulói és tanárai vettek részt.
A vasárnapi túrán Balázs Mihály, a Petőfi Program ösztöndíjasa szólt a túrázókhoz és mondott el egy imát a magyarság fennmaradásáért. Beszédében kiemelte: „A hithez való hűség nem csak Istenhez, hanem a hazához való ragaszkodást is jelenti.”
Ifj. Csámpai Ottó és Csámpai László röviden ismertették az 1896-ban emelt hét emlékmű történetét. Csámpai László az 1896-os ünnepségsorozatról és a Zobor-hegyi emlékoszlop felavatásának napjáról szólt bővebben, míg ifj. Csámpai Ottó a trianoni békediktátumot követő időszak hangulatát és az okokat ismertette, melyek az emlékművek eltávolításához vezettek.
Ladányi Lajos, a Zoboralji Kulturális és Információs Központ igazgatója párhuzamot vont az erdélyi Márton Áron püspök és Esterházy János, a Nyitra-vidék mártírja között. Szólt Bende Imre nyitrai megyéspüspök érdemeiről is, aki rászoruló gyermekeket élelmezett, Nyitrán leányiskolát építtetett, iskolákat és templomokat állíttatott helyre. Végezetül Bende Imre püspök ünnepi beszédéből idézett, amelyet a Zobor-hegyi ezredéves emlékmű felavatásának alkalmával mondott 1896. augusztus 30-án.
Az emléktúra szervezői között volt a nyitragesztei 63. számú Kodály Zoltán cserkészcsapat, a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület PT, az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola, a Magyar Közösség Pártja Nyitrai Járási Elnöksége, a Nyitra és Vidéke Célalap, a Zoboralji Kulturális és Információs Központ, valamint a Zoboralji Via Nova Ifjúsági Csoport is.
A résztvevők névre szóló emléklapot és kitűzőt kaptak.
(Képek: Balázs Mihály és Tóth Klára)