A vasárnapi kvótareferendum kapcsán a nyugati sajtó ismét kiemelt helyen közli a Magyarországgal kapcsolatos híreket. Noha egyes nyugati politikusok és sajtóorgánumok továbbra is elítélik a népszavazást, és elsiklanak a nem szavazatok elsöprő többsége fölött is, a cikkekhez hozzászólók közül számosan a kvótákat elutasító magyar álláspontot támogatják.
A népszavazást sokan történelmi jelentőségűnek tartják, ugyanis az érvényesen szavazó magyar választópolgárok 98%-a elutasította a kötelező kvóta bevezetését, amellyel úgymond beintettek az Európai Uniónak. A kvótareferendum eredménye egyes szakértők szerint egy jel, amely az Európai Unió végét is jelentheti, valamint olyan meglátás is született, hogy ezzel a lépéssel Magyarország fellázadt a brüsszeli bürokrácia ellen, ami nem marad következmények nélkül.
A külföldi sajtó Magyarországot a népszavazás eredménye fényében menekültellenesnek tekinti, sőt mi több, némely cikkben konkrétan xenofóbként említik. A CCN híreiben felhozták a korábbi migránsellenes eseteket is: a riporternőt, aki kigáncsolt egy menekültet, a könnygázt bevető rendőröket, valamint a határőrizeti célú ideiglenes kerítés felépítését a szerb és a horvát határ mentén.
Gerald Knaus – az Európai Stabilitási Kezdeményezés elnöke – úgy gondolja, hogy a népszavazás nem az eredményről szólt, csupán Orbán Viktor kulturális ellenforradalma a liberális Európával szemben.
Miro Kovac, Horvátország ügyvezető külügyminisztere a sajtónak nyilatkozva kijelentette: a magyar kvótareferendum eredménye azt mutatja, hogy Magyarországon, de más kelet-európai országokban is másképp vélekednek a migrációs válságról.
A népszavazás eredménye egyaránt jelent vereséget és győzelmet a magyar kormány számára – írta a BBC News. Egyrészt a miniszterelnök vezette drága és könyörtelen Európai Unió ellenes kampánynak nem sikerült meggyőzni a választópolgárok nagy részét, hogy menjenek el szavazni. Másrészt azok, akik részt vettek a referendumon, szinte egyhangúlag nemmel szavaztak – amit a magyar miniszterelnök győzelemnek tekint.
A kvótareferendumot követően felröppent az a hír is, hogy Magyarország esetlegesen ki szeretne lépni az Európai Unióból – a Brexit után „Huxit” következne. Ez azonban nem valószínű, hogy megtörténik, ugyanis az ország túlságosan is rá van szorulva az Európai Unió nyújtotta támogatásokra, írta a BBC News.
Referendum: Orbán Ausztriából kap fedezeti támogatást címmel a vezető osztrák Die Presse című lap Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szavait idézte, melyek szerint „Brüsszel nem hagyhatja figyelmen kívül a magyarok akaratát”.
A brüsszeli bürokraták körében legolvasottabb Politico európai kiadása hosszan elemzi a vasárnapi népszavazás eredményét. A lap szerint „Európa számára ez volt a leghangosabb üzenet a magyar választóktól a vasárnapi népszavazáson, melyen a szavazók 98 százaléka visszautasította az EU migráns letelepítési kvótarendszerét.”
A Politico szerint ugyan Orbán kritikusai a részvételi adatokkal próbálnak érvelni, 3,2 millió ember egyirányú szavazata „több mint impresszív.” Az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló referendumon is hasonló volt a részvétel, de ott csak 83,8 százalék szavazott a csatlakozásra – írja a lap.
Az AFP francia hírügynökség úgy kommentálta az előzetes részvételi eredményeket, hogy a népszavazás „fél kudarcnak” bizonyult Orbán Viktor miniszterelnöknek, hiszen nem sikerült elegendő létszámú szavazót mozgósítania. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a kormányfő néhány napja már készül erre a forgatókönyvre, és folyamatosan hangoztatta, hogy az elsődleges fontosságú tényező nem a részvételi arány, hanem a nemmel válaszolók aránya.
A külföldi közvélemény látványosan pozitívan áll a népszavazás eredményéhez. A kommentelők között rengetegen értettek egyet a magyarok döntésével. Az ötletet – mi szerint Európa feladata lenne, hogy a harmadik világ polgárait befogadja – sokan nevetségesnek tartják. „Magyarországnak joga van szuverenitásának védelméhez, továbbá eldönteni azt, hogy kit enged be területére, és kit nem” – olvasható az egyik népszerű hozzászólásban.
Volt továbbá több olyan nézet is, miszerint Brüsszelnek nincs joga menekültkvótát szabni. A fórumokon markánsan jelen van az a meglátás, hogy a többi európai országban is szükséges lenne kikérni az állampolgárok véleményét, mielőtt menekültek ezreit telepítik be az egyes országokba.
(Felvidék.ma/BÁ/CNN/BBC/The Guardian/MTI)
