Az anyaországnak kiemelkedő szerepet kell játszania a szórvány megőrzésében, de a szórvány revitalizációja csak a szórványból indulhat el – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár Budapesten. A Magyar Országgyűlés tavaly nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születése napját a magyar szórvány napjává.
Annak köszönhetően, hogy immáron az egész Kárpát-medencében egy külön napot szentelnek a számukra – immár másként gondolkodnak a szórványról, vagyis túlléptek azon a gondolkodásmódon, amely a szórványra veszteségként tekintett. A Magyarság Házában rendezett ünnepségen a nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra is rámutatott, hogy minden támogatást megadnak a szórványokban folyó munkához, de nem ők akarják megmondani, hogy mire van pontosan szükség. Az elképzeléseknek, a terveknek az ott élőktől kell származniuk.
Potápi Árpád János kifejtette, hogy ebben a kérdésben 2010-ben a kormány paradigmaváltást hajtott végre. Kimondták, hogy minden magyar közösség egyenrangú, a magyar nemzet megtartásához minden tagjának megtartására szükség van. A szórványnak ugyanakkora figyelmet kell kapnia, mint a többi nemzetrésznek! Az elmúlt években ezért soha nem látott összegeket mozgósítottak annak érdekében, hogy meg tudják tartani a szórványban élő magyarság védőbástyáit jelentő magyar szervezeteket és intézményeket. Példaként az erdélyi és a vajdasági szórványkollégiumokat, a felső-Tisza-vidéki óvodákat, a Zoboraljai Kulturális Központot említette – valamint a működő programokat – a Moldvai Csángómagyar Oktatási Programot, vagy a Magyar Nemzeti Tanács szórványiskolabusz és beiskolázási programját.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a magyar szórvány napján tartott rendezvényen a Magyarság Házában (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Több kiemelt fejlesztéshez is hozzájárultak az elmúlt időszakban: Az idén szeptemberben adták át Szamosújváron a Mezőségi Kemény Zsigmond Szórványoktatási Központot, a magyarlapádi szórványkollégium új és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium felújított épületét is, de megújult falak között kezdhették meg a tanévet a muzslyai Emmausz Kollégium diákjai is – sorolta az elmúlt időszakban a kiemelt fejlesztésekhez való hozzájárulásukat és megemlítette, hogy a tervek szerint még az idén elkészül a viski magyar óvoda, s folyamatban van a Técsői Református Líceum bővítése is. A magyar kormány támogatásával jön létre egy magyar közösségi ház és szórványkollégium nemcsak Temesváron, hanem egy hasonló funkciójú épület Nagybecskereken a bánáti magyarság számára.
Potápi Árpád János felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavaly elindított Petőfi Sándor-program keretében immár második éve küldenek félszáz ösztöndíjast a szórványszervezetekhez. Idén öt új települést sikerült bevonni a programba: Pozsony, Ungvár és Türbe mellett Máramarosszigetet és Gyimesbükköt. Bíztató látni, hogy van eredménye a munkának: az ösztöndíjasok segítségével több helyszínen indult be vagy indult el újra a magyar nyelv, a néptánc és a népzene oktatása.
A tömbben élő külhoni magyarok kapcsolatainak erősítése a szórványban élő nemzettársaikkal létkérdés, hiszen a tömb védelmét a szórványvidékek biztosítják. Mint a nemzetpolitikáért felelős államtitkár mondta, példaértékűnek tartja ezért a Hargita és Kovászna megyeiek által indított Összetartozunk programot, amely a székelyföldi és a szórványmegyékben élő magyarok között fűzi szorosra a kapcsolatot. Sok ilyen kezdeményezésre lenne szükség – hívta fel a figyelmet Potápi Árpád János.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
A szórványban élők közül nagyon sokan nem szórványöntudattal élnek, így például ő sem, aki Temesváron született és ez biztató a jövőre nézve! Ezt már Kántor Zoltántól hallhattuk. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója viszont arra is kitért, gondot okoz, hogy a szórványban egyre alacsonyabb arányban vesznek részt a választásokon.
Az elmozdulás iránya a helyi „közösségcentrikus” önszerveződések lehetnek – vélte.
Délelőtt Helyzetkép a szórványról címmel tartottak konferenciát a Magyarság Háza egyik termében. Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója felvidéki, erdélyi és délvidéki kutatásaikról számolt be, amelynek a legfőbb tanulsága, hogy a nem magyarul tanulók tudásszintje elmarad az országostól. Az ún. PISA-vizsgálataik a 2002 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan legalábbis ezt támasztják alá. Persze előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor ez nem egyértelmű és volt erre példa nemcsak a Délvidék, hanem a Felvidék esetében is. Úgy tűnik, hogy az iskolaválasztást – és ez a helyzet a szórványterületek esetében is – alapvetően a családi háttér határozza meg. Itt kifejezetten jelentős például az „intézményesült nagymama” szerepe, akinek az anyanyelv fenntartásában kiemelkedő szerepe van.
Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója felvidéki, erdélyi és délvidéki kutatásaikról számolt be (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Probléma a helyi magyar együttműködések részleges hiánya, viszont rendkívül fontos a teljes oktatási rendszerhez kapcsolódó magyar iskolák szerepe, amit olykor rombolhat a helyi magyar önfelszámolás képessége, amit semmiképp sem szabad lebecsülni. Papp Z. Attila a szórványt egyébként olyasmiként jellemezte, amely önmagában képtelen a kultúrát folyamatosan fenntartani, vagyis ebben külső segítségre van szüksége. A szociológusként végzett igazgató arra is kitért, hogy érdemes mindent adatolni, hogy tudjuk, milyen a helyzet pontosan. Erre lehet ugyanis pontos megoldási sémákat kidolgozni, hogy olyan támogatást tudjunk adni, ami valóban hasznos a helyi közösségek számára!
Harrach Gábor Patrick, a Nemzetpolitikai Intézet főmunkatársa demográfiai szempontból vizsgálta a szórványok szerepét. Megkülönböztette a szórványt a „személyek összességétől” és a zárványtól. Megállapította: minél kisebb a szórványközösség lélekszáma, annál gyorsabb a fogyása. A szórványnak politikai szempontból is lehet jelentősége. Például a Felvidék esetében a Híd-Most párt a szórványterületeken tudta csak megőrizni pozícióit, a tömbmagyar területeken kiábrándultak belőlük és itt pozíciókat vesztettek.
Harrach Gábor Patrick, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet főmunkatársa (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Horony Ákos, a Jurista Polgári Társulás képviseletében a felvidéki szórványhelyzetet ismertette. 2006 és 2009 között egy parlamenti képviselőnek dolgozott, majd a szlovákiai nyelvtörvény-módosítás miatt kezdett el a nyelvhasználat kérdésével foglalkozni. A törvény ugyanis a rendeleti szabályozás hiánya miatt írott malaszt maradt és a számtalan tisztázatlan kérdés miatt az anyanyelvhasználat gyakorlati kérdéseivel kezdtek el foglalkozni.
A Jurista Polgári Társulás keretében létrehozták azt az androidos, mobiltelefonra telepíthető programot, amelyet a felvidéki szakember az egybegyűlteknek be is mutatott. Ennek lényege, hogy segít tisztázni, milyen esetekben kell a hivatalnak magyarul válaszolnia az ügyfeleknek és amennyiben ezt nem teszi, akkor azt az egész országban szépen fel kell térképezni és jelenteni a szlovákiai hatóságoknak. A Velemjárónak elnevezett programhoz számos más hasznos funkciót is párosítottak.
Horony Ákos a felvidéki szórványhelyzetet ismertette (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságának vezetője erdélyi központú kutatásaikra kitérve kijelentette, hogy sokan azzal számolnak, hogy az erdélyi szórvány húsz év alatt felszámolódik, majd kijelentette, hogy valóban vannak ilyen helyzetben lévő magyar települések, de vannak olyanok is, amelyek magyarsága hosszú távon fenntartható. A fejlesztés- és támogatáspolitikának mindenképpen differenciáltnak kell lennie – jelentette ki az igazgató.
Délután a kolozsvári egyetemi tanár Cseke Péter Szigetek – szórványok a Kárpát-medencében és Észak-Amerikában című könyvéről beszélgetett a szerzőn kívül Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Orosz Urbán Csilla, Törökkanizsa Önkormányzatának alpolgármestere, Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, valamint Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója arról tájékoztatott, hogy a Magyarság Háza szórványnapi rendezvényén az aulában egész nap tájjellegű ételek kóstolójára várják az érdeklődőket, akik a felvidéki, a muravidéki, a vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, illetve a horvátországi magyarság jellegzetes ételeivel ismerkedhetnek meg.
A konferencia közönsége (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Idén a rendezvény keretében száz, a szórványkollégiumokban, hétvégi iskolákban tanuló fiatalt is vendégül látnak, akik különböző kulturális programokon vesznek majd részt.
A Mi, magyarok című kiállításnak is helyet adó teremben a közmédia rendez be stúdiót, illetve ugyanitt játékos vetélkedőkkel is készülnek, egy másik teremben pedig a Táncos bárány című mesejátékra várják a gyerekeket.
Az egész napos programokat gálaműsor zárja, amelynek keretében mese-, vers- és táncelőadással várják az érdeklődőket. A programban közreműködik Petrás Mária népdalénekes, Varga Erzsébet mesemondó, Pál Péter versmondó, Pál István Szalonna és zenekara, az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, a Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Hagyományőrző Egyesület táncosai, illetve a Horvátországi Magyar Kórus is.
