A Kerekesszékesekért Alapítvány és a kerekesszékeket gyártó Spinner Kft. szervezi a Miss Spinner 2017 – kerekesszékes szépségkirálynő-választást, melynek döntőjébe idén egy felvidéki lány, a kőhídgyarmati Kara Mária Rius is bekerült.
A kezdeményezés 2012-ben indult útjára, és a szervezők szerint egy olyan küldetés, melynek legfőbb üzenete az volt, hogy megmutassa: a kerekesszékes hölgyek számára is ugyanolyan fontos a szépség és a nőiesség, mint ép társaiknak. Az értékteremtő kezdeményezés hosszú utat járt be és sok emberhez eljutott a felhívás. Rius egy születési rendellenesség miatt került kerekesszékbe.
Miért döntöttél úgy, hogy indulsz a Miss Spinner 2017 szépségversenyen?
Évek óta az az életcélom, hogy megmutassam a környezetemben élő embereknek és mindenkinek, hogy a kerekesszékesek is ugyanúgy teljes értékű emberek, mint bárki más. S úgy gondoltam, ez a verseny egy újabb mérföldköve lehet ennek, újabb előrelépés célom elérésében.
Úgy tudom, első perctől fogva kaptál segítséget, hiszen a Felvidék Szépe koordinátora, Barthalos Andrea felajánlotta neked a segítségét?
Andreával folytatott beszélgetésünk tényleg segített, mivel ő is adott nekem egy kis önbizalmat, ellátott tanácsokkal, s tény, hogy valóban nem volt mit veszítenem azzal, hogy jelentkeztem a Miss Spinner 2017-re. Gondoltam, egyszer élünk, próba szerencse. Kedvenc mottóm, életfilozófiám a Carpe diem, azaz élj a mának!
Gondoltad volna, hogy Felvidékről egyedüli leszel a megmérettetésen?
Arra számítottam, hogy biztosan több felvidéki jelentkező is lesz, így a válogatón meglepődve szembesültem azzal a ténnyel, hogy én vagyok az egyetlen, aki Szlovákiából, a Felvidékről érkezett.
Egy nagyon jó felvidéki csapat alakult ki körülötted, amely segített eljutni az előválogatóra, Budapestre. Gondolom, kevés olyan résztvevője van ennek a szépségversenynek, akinek sajtósai, műsorvezető-énekes sofőrje van?
Valóban így van, nem sokan mondhatják el, hogy egy ilyen fantasztikus csapat áll mögöttük. Nagyon hálás vagyok nekik és ezúton is szeretném megköszönni, hogy mellettem állnak és segítenek mindenben.
Talán te vagy az egyetlen szereplője ennek a versenynek, aki sérült gyerekekkel foglalkozol Párkányban. Mesélnél a munkádról?
Ez nem munka számomra, sokkal inkább egyfajta szabadidős tevékenység, kikapcsolódás, de főként az életem része – már körülbelül 6-7 éve. Azt csinálhatom, amit imádok és amit mindig is szerettem volna. Hozzám hasonló sorstársakkal foglalkozni, embereknek segíteni és – ami szintén nagyon fontos – szeretetet adni s kapni egyaránt, mert a „sérült” emberekben úgy gondolom, több a szeretet, mint jónéhány „egészséges” embertársunkban.
Milyen volt az előválogató, milyennek ismerted meg a válogatást végző bizottságot és a szervezőket?
A döntőt megelőzően egy táborban folyik majd a felkészülés. Az előválogató számomra fantasztikus, egyértelműen pozitív élmény és örök emlék marad, ebben biztos vagyok. Különleges helyszín volt a „Nem adom fel” kávézó, ahol fantasztikus légkör és nagyon segítőkész emberek fogadtak. A válogatást végző bizottság és a szervezők is nagyon kedvesek voltak hozzám. Csak jót tudok mondani róluk, nagyon örülök, hogy megismerhettem őket és pozitív élményként, örök emlékként marad meg bennem a velük való találkozás is.
Most már biztos, hogy résztvevője vagy a döntős csapatnak és egy fotózás, valamint egy felkészítő tábor vár rád Tatán. Mit vársz ettől a versenytől?
Nagy meglepetésemre én lehetek az egyik szerencsés, akinek sikerült bekerülnie a nyolc döntős lány közé, aminek nagyon örülök és hihetetlenül boldog vagyok, hogy megkaptam az élettől ezt a lehetőséget. A versenytől mindenképpen rengeteg tapasztalatot, pozitív, de főként sok-sok életre szóló élményt várok és természetesen az sincs kizárva, hogy új barátságok is szövődnek majd.
Ahhoz, hogy egy kerekesszékes hölgy találjon magában annyi önbizalmat és bátorságot, hogy elinduljon egy ilyen versenyen, először meg kell békülnie a saját sorsával s tudatosítania, hogy ettől még ugyanolyan fontos része a társadalomnak. Egyetértesz ezzel?
Igen, én is így gondolom. Ahhoz, hogy valaki összeszedje a bátorságát és induljon egy ilyen versenyen, mindenképpen fontos az önbizalom, hogy tudomásul vegye, éppen olyan fontos tagja ennek a társadalomnak, mint a többi embertársunk. Éppen olyan szép, mint bárki más és semmivel sem kevesebb, sőt inkább különlegesebb, de ehhez mindenképp meg kell tanulni mindig a pozitív oldaláról megközelíteni a dolgokat, még a nehéz pillanatokban is. Bár, ha egy másik szemszögből vizsgáljuk meg a kérdést, azt is mondhatnám, nem szabad megbékélni a sorsunkkal, mert akkor kevesebb az inspiráció, amely előre visz az életben és a mindennapokban.
Szép, csinos és intelligens lány vagy, aki szereti a zenét. Úgy tudom, van egy kedvenc énekesed, akivel személyesen is találkoztál…
Igen, imádom a zenét, nagyon fontos helye van az életemben. A kedvenc énekesem Peter Šrámek, akivel nagy örömömre már volt szerencsém néhány koncert alkalmával találkozni, ez mindig hatalmas élmény számomra. Petit egy csupaszív, őszinte és tiszta lelkű embernek ismertem meg, de legfőképp egy fantasztikus énekesnek, aki mindig szívből, átéléssel énekel, s ebből is látszik, hogy imádja a foglalkozását.
Hogy állsz a fiúkkal? Nehéz olyan srácot találni, aki elfogadja, hogy te kerekesszékes vagy?
Valóban nem könnyű, de nem feltétlenül a kerekesszék miatt, mivel a mai világban szerintem egy „átlagembernek” sem egyszerű feladat megtalálni az igazit. Ám úgy gondolom, minél nehezebb, annál különlegesebb az a személy az életében, akit a párjául választ az ember.
Hogyan látod, itt, a Felvidéken, a kerekesszékhez kötött emberek mennyire tudnak érvényesülni az életben?
Az érvényesülés kérdése minden kerekesszékes, de akár egy egészséges ember életében is érzékeny téma, mivel úgy látom, a környékünkön nem igazán adottak, vagy inkább nem igazán vannak megteremtve ehhez a lehetőségek.
Minden nő álma a család. Hogyan látod, képes leszel családalapításra?
Úgy gondolom, ha valamit nagyon szeretne az ember, akkor mindenre van megoldás. Főleg ha megtalálja a megfelelő társat, akivel megoldásokat kereshet.
Ha te lennél az idei kerekesszékes szépségverseny győztese, mire hívnád fel a figyelmet?
Nem igazán szeretek túlságosan előre tervezni dolgokat, de ha esetleg megnyerném a versenyt, mindenképpen tovább követném az életcélomat, hogy megpróbáljam megváltoztatni a közvéleményt a kerekesszékes emberekről, de főleg az egyenlőségről. S persze minden erőmmel azon leszek, hogy méltóképpen képviseljem sorstársaimat.