A nemzetpolitika súlyponti területe a gazdaságfejlesztés lett – mondta Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója azon a sajtótájékoztatón, amelyen egy ígéretes, a Felvidéknek a határhoz közeli sávján élőket bekapcsoló terv útnak indításáról számolt be.
Emlékeztetett arra, hogy a nemzetstratégiában alapkérdésnek számító hálózatépítésben már vannak az egész Kárpát-medencére kiterjedő projektek, mint például a felnőttképzés. Most a gazdaságfejlesztésen van a hangsúly, ami különösen a határok mentén élő, perifériára szorult magyarság érdekében, a szülőföldön megmaradás, ott boldogulni tudás érdekében fontos. Már beindult az ipari rostnövények tekintetében a hálózatépítés, most a gyógynövényipar következik. Cél, hogy a magyar-szlovák határtérségben a már létező kapacitásokat összekössék, és a két oldalon élők között a partneri kapcsolatot megteremtsék. A Nagykapos és Vidéke Társulás ebben a keleti hídfőállás, míg nyugaton az Észak-komáromi Regionális Fejlesztési Ügynökség.
A gyógynövények keresettek a gyógyszeriparban, a kozmetikai iparban, a fűszergyártásban
A gyógynövény napjainkban népszerű téma – kezdte fejtegetését Ugrai András, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet pályázati koordinációs szakértője –, de nem csak ezért foglalkozunk vele. A határ mentén nagy számban élnek alulképzett emberek, köztük sok roma. A gyógynövénytermesztés helyben kínál munkalehetőséget a számukra. Feltérképezni a már működő termelőket, a kapacitásokat, a jövőképüket, de a feldolgozás és a forgalmazás jogi hátterét is, hiszen e tekintetben vannak különbségek a szlovákiai és a magyar előírások, szabályozások között. Ki kell dolgozni az oktatást, valamint a tájékoztatás online és offline változatait, hogy a gyógynövényipar minden szereplője a határ két oldaláról egymásra találjon.
Takács Tamás bemutatja a zánkai központot a vetítőn (Fotó: Cservenka Judit)
A Gyógynövény-völgy Zánka igazgatója, Takács Tamás vetített képekben mutatta be látogató- és oktató központjukat, miközben emlékeztetett arra, hogy a gyógynövényekkel kapcsolatban tudományos kutatás csak az elmúlt száz évben kezdődött, addig empirikus alapon terjedt el használatuk. Ma gyógynövények iránt kereslet van a gyógyszeriparban, a kozmetikai iparban, a fűszergyártásban és újabban a növényvédelem is alkalmazza, ahol mérgező kemikáliákat nem lehet használni. A Kárpát-medence teljes gyógynövény spektrumából Zánka 500 félét mutat be, ebből 400 a Balaton-felvidéken vadon is megtalálható. Itt a kedvező bio-diverzitás is közrejátszott abban, hogy létrehozzanak egy oktatási központot, magbankot és génbankot, valamint egy látogatóközpontot, amelynek gyógynövénytúrái egyre népszerűbbek, főként a fiatalok körében.
Hogyan lehetne a magyar, ukrán, román tőszomszédságot előnyre fordítani?
Hogyan látja a projektet Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke? Elmondta, hogy a rendszerváltás után sokat töprengett barátaival, hogy mit lehetne tenni ezért az egykori Ung megye területén létező, határoktól szétszabdalt vidékért, hogyan lehetne ezt a hátrányt, a magyar, ukrán, román tőszomszédságot előnyre fordítani? Voltak különböző próbálkozások, elindították a felnőttképzést, a vendéglátás fejlesztése állandó cél és a megújuló energia felhasználásban is léptek előre. A gyógynövény úgy került előtérbe, hogy a nagykaposi szövetkezet sok évvel ezelőtt több száz hektáron termesztett kamillát, sőt: az odavalósi Spontán György találta fel a kamillaszedő kombájnt is. Sajnos már nem él. Jelenleg gyógynövénytermesztés sincs, de most, a határtérségi hálózatépítéssel vissza lehetne hozni. A korábbi szereplőket felkutatják, újakat nyernek meg az ügynek, amely arra is alkalmas, hogy összekapcsolja a határ mentén 600 km-es sávban fekvő magyar településeket.
Finomságok gyógynövényekből (Fotó: Cservenka Judit)
Hogy mennyi lehetőséget kínál a gyógynövényipar a gasztronómiában, arról nagyon is meggyőzte a résztvevőket a zánkai központ gyógynövényes termékeivel megrakott két büféasztal. Remélhetőleg miután a magyar-szlovák határtérségben már folyamatosan működni fog a gyógynövényipari hálózat, addigra nemcsak ilyen kivételes alkalommal találkozhatunk a gyógynövényekből készült édes és sós süteményekkel, szendvicskrémekkel, bio-teákkal, likőrökkel és borokkal, hanem állandó gyártók és kereskedők is csatlakoznak a határ mindkét oldalán.
