Születésének 299. évfordulóján az ördöngös professzorra, a Magyar Faustra, Hatvani Istvánra emlékeztek rimaszombati emléktáblájánál a nevét viselő cserkészcsapat szervezésében november 21-én.
Hatvani Rimaszombat máig talán legismertebb szülötte, akit nagy becsben tart Debrecen, míg szülővárosában a szlovákok már a nevét is szándékosan elferdítik.
Matematikus, orvos, csillagász, fizikus, kémikus, bűvész, egyetemi tanár, közéleti személyiség, legenda – mindez Hatvani István, aki 299 évvel ezelőtt, 1718. november 21-én született Rimaszombatban. Apja Hatvani Gergely könyvkötő, Kis-Hont vármegye komisszáriusa és ülnöke, így könyvek között töltötte gyermekkorát, s kivételes tehetsége nagyon korán megmutatkozott. Tizenöt éves korában hagyja itt szülővárosát, Losoncra, később Kecskemétre megy tanulni. 1738-ban kerül ama híres-nevezetes Debreceni Református Kollégiumba, s innen megy külhonba, előbb Bázelban tanul, ahol lelkésszé szentelik, majd Marburgban szerez orvosi oklevelet.
Sok más korabeli társával egyetemben marasztalják, Leidenben lehetett volna egyetemi tanár, de hazatér Debrecenbe, ahol a mértan és a bölcsészettan tanára lesz, de tanított először vegytant is, és egész tanári pályája a kísérletezésekkel telt el. Debrecen városának földrajzi fekvését csillagászati szabályok szerint meghatározta; az 1769 augusztusában feltűnt üstökös pályafutását és az 1770. január 18-ai nagyszerű északi fényt a tudomány szempontjából szigorú szakértő figyelemmel kísérte, s észleleteinek eredményét a külföld legjelesebb tudományos folyóirataiban közrebocsátotta. A kor egyik legkitűnőbb orvosának számított, nem csak Debrecenből, külföldről is rendszeresen látogatták a betegek.
Harminchét évig volt a filozófiai tanszék professzora. 1749. július 30-án feleségül vette Csatári István debreceni szenátor lányát, Máriát. Tíz gyerekük született, de csak két fiú és két lány éli meg a felnőttkort. Tanári hivatala mellett még több különböző téren tett kitűnő szolgálatokat a közjónak. Ifjabb tanár korában néhány évig gyakran prédikált, az úrvacsora osztásában pedig rendesen részt vett Debrecen templomaiban. Hatvanhat évesen, 1786. november 16-án hunyt el váratlanul epebajban.
A rimaszombati megemlékezésen Csúsz Balázs, a Lilium Polgári Társulás elnöke idézte fel a jeles személyiség életútját, s jelezte, szervezetük vállalja, hogy eseménynaptárt készít a 2018-as eseményekről. Jövőre, születésének 300. évfordulója alkalmából számos rendezvénnyel szeretnék felidézni Hatvani István alakját. Az emléke előtt tiszteleg majd a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2018. évi tanári konferenciája és a Gömörország is.
Hatvani Istvánról nem feledkezett el az utókor sem, sőt számos legenda keringett a személye körül, amelyek nem kerülték el Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Arany János figyelmét sem. Debrecen máig nagy becsben tartja, köztéri szobra az egyetem udvarán áll. Két évvel ezelőtt a debreceni Csokonai Színház 150 éves évfordulóján Orbán János Dénes drámai költeményét mutatta be, amely szintén az ő alakját idézi meg, ahogy Nagy Zoltán grafikáit is az ördöngös professzor ihlette.
Pósa Homoly Erzsó felvételei a megemlékezésről:
https://www.facebook.com/pg/felvidek.ma/photos/?tab=album&album_id=1699718160050493
