Fergeteges hangulatú operett- és musicalgálát hallhattak és láthattak azok, akik január 14-én eljöttek a Somorjai Városi Művelődési Központba. A gálán a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny díjazottjai léptek fel.
Az énekverseny tavaly második alkalommal került megrendezésre, s amint azt Klemen Teréziától, a versenyt szervező Szlovákiai Civil Becsületrend Kuratóriumának elnökétől megtudtuk, a verseny mindig szeptember végén, Házy Erzsébet felvidéki származású operaénekesnő születési dátumához közeli időpontban zajlik. Célja, hogy felhívja a figyelmet és fellépési lehetőségeket biztosítson a fiatal opera-, operett- és musicalkategóriában versenyző tehetségek számára.
A tavalyi verseny győztese operakategóriában a budapesti Bojtos Luca lett, aki a somorjai közönséget is elkápráztatta tehetségével, de további díjazottak és versenyzők is felléptek a somorjai gálán, név szerint Zhang Yu, Denk Viktória, a vágsellyei Szabó Erika, Sándor Eszter, Árva Dávid és Handó István. Közreműködött a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar Farkas Pál vezényletével.
„Az évadnyitó operett- és musicalgálánkat két jeles csallóközi származású személyiség emlékének szeretnénk szentelni, Házy Erzsébet opera- és operettprimadonna és a számunkra ismertebb Hechtné Házy Anna – Házy Erzsébet unokahúga –, a somorjai Híd vegyes kar nemrég elhunyt karnagya tiszteletére” – fogalmazott köszöntőjében a gálaműsor megkezdése előtt Nagy Myrtill, a Somorjai VMK igazgatója, aki röviden ismertette a közönséggel a világhírű szopránénekes életútját.
Házy Erzsébet – s ezt sokan nem tudják – Pozsonyban született 1929. szeptember 30-án, szülei a csallóközi Nyárasdról származtak. A családnak Pozsonyon és Ligetfalun kívül a Somorja melletti Tejfalun is volt hentesüzlete. Böbe (otthon csak így nevezték) követte édesapját, Házy Jenőt és a családot. A csallóközi magyar származása miatt ugyanis 1939-ben, a müncheni döntés után áttelepítették Magyarországra. A hentes és mészáros apa Újpesten próbált új életet kezdeni négy lányával, akik számára nem volt ismeretlen a szegénység és a nélkülözés sem. 1950-ben a Magyar Rádió Énekkarából emelte ki Házy Erzsébetet Tóth Aladár, s szerződtette ösztöndíjasnak az operába, ahol aztán a karrierje rohamosan kezdett felfelé ívelni, jobbnál jobb szerepeket kapott, a publikum imádta őt, és a szakma is elismerte. Több filmszerepet is kapott, de számára az igazi közeget a színpad jelentette. A magyar opera egyik legnagyobb csillaga volt, aki hasonló legendáriumot hagyott maga után, mint New Yorkban a görög származású Maria Callas. De ahogy Callas, úgy ő is belerokkant az állandó harcokba, s mindketten idő előtt léptek le a színpadról. „Ilyen nagy hatású, intenzív, gyönyörű és szépen éneklő primadonnája nemigen volt még a Magyar Operaháznak” – ezekkel a szavakkal búcsúztatta őt 1982. december 3-án, a temetésén Mihály András zeneszerző, akkori operaházi főigazgató.
A rövid visszatekintőt követően a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny fiatal díjazottjai vették birtokukba a művelődési központ színpadát, hogy a somorjai és környékbeli nézőknek is megmutassák, a verseny zsűrije jól döntött. A műsor első részében inkább az operáé volt a főszerep, a szünetet követő második részben pedig ismert és közkedvelt Lehár- és Kálmán Imre-operettrészleteket is megszólaltattak a fiatal tehetségek, amelyeket a közönség sokszor velük együtt dúdolt.
Klemen Terézia, a Civil Becsületrend Kuratóriumának elnöke (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidek.ma)
A koncert egyik főszervezője, Klemen Terézia szerint azért esett a választás Somorjára az új évi gála helyszínéül, mert ismeretes, hogy Házy Erzsébet erről a környékről származott. „Tudom azt is, hogy gyerekkorában elég sok időt töltött itt a rokonoknál, ezért úgy gondoltam, talán ez lenne a legmegfelelőbb hely” – mondta, hozzáfűzve, először Pozsonyban is gondolkodtak, hiszen ott született Házy Erzsébet. Tekintettel azonban arra, hogy magyar operaénekesnőként lett ismertté az egész világon, úgy gondolták, nem biztos, hogy Pozsonyban is olyan nagy szeretettel fogadnák a tiszteletére szervezett gála ötletét. „Így esett a választás végül Somorjára” – mondta, hozzáfűzve, az egyeztetésekbe a kuratórium tagja, Dunajszky Géza is besegített, s tavaly tavasszal sikerült is megegyezniük Nagy Myrtillel a gála megvalósításában.
„Úgy állítottuk össze a műsort, hogy a programba Házy Erzsébet kedvenc dalai is bekerüljenek, amelyeket előszeretettel énekelt, ebben a tekintetben a zenekar és az énekesek is tiszteletben tartották a kérésemet, s remélem, hogy a közönségnek is elnyeri majd a tetszését” – fogalmazott a gála előtt portálunknak Klemen Terézia.
A gálaműsor előtt a Házy Erzsébet életét és pályáját szemléltető kiállítás megnyitójára is sor került az előcsarnokban. A kiállítást első ízben a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny gáláján láthatta a közönség, s az apropója Klemen Terézia szerint az volt, hogy a fiataloknak is meg kell ismerniük Házy Erzsébetet, hiszen sokszor maguk a versenyzők sem tudják, ki is volt ő valójában.
„Ezért vettem a fáradságot, összegyűjtöttem az anyagot, elmentem az Operaházba, mindenkit felkerestem, aki elérhető volt és köze volt Házy Erzsébethez, így jött össze a kiállítás anyaga” – mondta, hozzáfűzve, reménykedik abban, hogy Somorján esetleg állandó otthont kaphatna a kiállítás. Ebben a kérdésben szeretne majd egyeztetni Bárdos Gábor polgármesterrel is.
A jelen kiállítás anyaga nem tartalmazza a teljes összegyűjtött anyagot, van például még három olyan színpadi ruha a birtokában, amely Házy Erzsébeté volt, a monogramja is beléjük van hímezve, de itt már nem volt lehetőség kiállítani azokat, pedig jó lenne, ha láthatná a közönség. „Már folytattam tárgyalásokat Clementis Tamás operaénekessel is, aki a Belcanto, vagyis az Operabarátok Magyarországi Társaságának az alapító elnöke, s nála van a híres aranyruha a Manonból. Ígéretet tett arra, hogy 2018-ban azt is megkaphatjuk” – fűzte hozzá.
A kiállítás egy részlete (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidek.ma)
Megtudhattuk továbbá azt is, hogy nyolc hónapig tartó munka eredményeként hamarosan megjelenik a Házy Erzsébetre emlékező Az évszázad Manonja című könyv is, amelyben kritikák, újságcikkek és visszaemlékezések lesznek majd a híres operaénekesről. „A legérdekesebb része pedig az lesz, hogy harminchárom olyan közéleti személyiség, operaénekes, művész, barát vagy rendező írt bele visszaemlékezést, akik ismerték és pályatársai voltak, vagy valamilyen személyes kapcsolatban álltak vele. A 33 személyből 22 Kossuth-díjas, vagyis ebből a szempontból is értékes és érdekes lesz a könyv” – fűzte hozzá Klemen Terézia.
„Ezenkívül a legendás hírű Mezey Béla fotóművésztől, a Magyar Állami Operaház volt fotósától megkaptam az összes őt ábrázoló felvétel negatívját, amelyeket azután magam digitalizáltam, így a könyvben olyan képek is láthatók lesznek majd, amelyek még soha sehol nem jelentek meg eddig, azaz operatörténeti jelentőséggel is bír majd” – fogalmazott Klemen Terézia. Mint mondta, mivel Hechtné Házy Annának volt egy elképzelése, miszerint szeretne egy emlékszobát vagy egy kiállítást létrehozni a szülőföldjén Házy Erzsébetnek, ezért úgy döntött, hogy a fent említett, tavasszal megjelenő könyvet Hecht Anna emlékének szenteli.
