Az 1976-77-ben a községben végzett néprajzi hagyománygyűjtés pozitív hatást gyakorolt Jóka kulturális életére. A szorgalmas helybeliek a Csemadok égisze alatt a Szakál lányok vezetésével csoporttá formálták a gyűjtés érdekében megszólítottakat, a néprajzi gyűjtésnél adatközlőként önzetlenül közreműködőket.
A falu is rádöbbent a saját népéleti hagyományai értékére, és megnyílott a világ felé. Így kerülhetett sor a feltárt táncos hagyományokról készült félórás tévéfilm forgatására. A forgatás több helyszínen zajlott. Az indító jelenetsor felvétele a Kis-Duna partján, a vízimalom közelében készült. Ez az a terület, amelyre Budai László is emlékezett a 2. részben:… „Egyszer meghívtak minket is a Kis-Duna partjára és ott felvették magnóra, talán még videóra is a műsorunkat.” Én két esetre emlékszem, egyrészt amikor a filmet indító gyermekjátékokat és táncokat vették fel a Kis-Duna partján, belekomponálva a tájat, a folyót, a malom épületét és a már együttesként lassú és friss csárdást táncoló felnőtteket. A második eset az volt, amikor Csemadok-napot rendezett a jókai helyi szervezet és ott műsort adott a „Malmos”.
Az együttes tagsága az első bemutatkozás után folyamatosan bővült. A vezetők keresték a további hagyományok, táncok, dalok ismerőit. Ebben a hazai néprajzosok, néptáncosok mellett komoly segítséget jelentett a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének bekapcsolódása. Ők is néprajzi filmre és magnószalagra vették a táncokat, a dalokat, így fokozatosan ismertté vált a falu hagyományőrzői jelentősége, és a jó híre terjedt. Aztán 1987-ben a hazai fesztiválokon való gyakori fellépések után az együttes Magyarországon, a Duna Menti Népek Nemzetközi Folklórfesztiválján képviselte Szlovákiát, s a felvidéki magyarságot.
Adatközlő: Budai László (1936), Budai Lászlóné Puss Erzsébet (1938).
Gyűjtő: Takács András, Czingel László.
Az együttes műsorán, amely a jókai táncokat elevenítette fel, szerepel még a Bertóké verbunk mellett a bársonyverbunk is?
Az a barátoké volna? – kérdez vissza Budai László. Én azt nem tudom, hogy melyik lehet az a bársonyverbunk.
Amelyiket körben állva táncolnak a férfiak?
A barátokét is körben állva táncolják, mi a bársonyverbunkot nem ismerjük.
A barátoké verbunknak el tudná dúdolni a dallamát?
Minden ember csak azt mondja,
Hogy barátnak jól megy dolga.
Nem igaz, nem igaz,
Pedig az nem igaz.
Ez volt a szövege, mondja, és a dallamot eldúdolta a felesége. Az ismétléskor a szöveget változással énekelte: „Némely ember csak azt mondja” a „Minden ember csak azt mondja”… helyett.
A két táncos – Budai László és Kiss Jenő (Fotó: Görföl Jenő/Felvidék.ma)
Erre milyen lépéseket táncoltak és tánc közben összefogódzkodtak az emberek?
Igen, a válluknál fogva összefogódzkodtak, mikor elkezdődött, akkor balra is, jobbra is tettünk egy-két lépést, kisebbeket, aztán volt dobogás. Ezt aztán háromszor megismételték és a végén következett egy nagy dobbantás és abbamaradt a tánc.
A táncot hogyan fejezték be, csak dobogtak és vége lett a táncnak, vagy páros tánc következett?
Ezzel a dobogással vége volt. Ezt hagytuk legutoljára. Ez már a páros táncok után volt.
A páros tánc végén a férfiak elengedték a párjukat és összeálltak eljárni a barátokét?
Igen, ezzel aztán vége volt. Megtapsolták, ha felléptünk. Ha volt innivaló, akkor ittunk, ha nem volt, akkor nem ittunk.
A zenekart egy-egy báli összejövetelre előre meg kellett fogadni és előre ki kellett fizetni?
Előre meg kellett fogadni és foglalót adni. Mennyibe is került a zenekar az ötvenes évek elején? Talán 300 koronába. Ötven korona foglalót adtak nekik. Akkor elég volt 300 korona az egész bandának. Ez az ötvenes években volt.
Amit muzsikálással, tányérozással kerestek, az is az övék volt?
Amit kerestek, azt a rendezők nem firtatták. Aztán meg volt a tányérozás, ha valaki 5-10 koronát dobott a tányérba, az már az ő dolga volt. A zenekarnak meg volt engedve, hogy a bál alatt kétszer tányérozhat, egyszer éjfél előtt, egyszer meg utána.
Vacsorát is kapott a zenekar?
Valamikor igen. Farsangkor a lányok meghívták őket a házukhoz és ott kaptak a cigányok vacsorát.
Csak farsangkor, vagy karácsonykor is volt bál?
Arra nem emlékszem, hogy karácsonykor lett volna bál.
Húsvétkor nem hívták meg?
Húsvétkor szokott lenni mulatság, de arra nem emlékszem, hogy akkor meghívták volna őket. Csak farsangkor, akkor haza se mentek a cigányok. Négy napig itt kellett lenniük, amíg le nem zajlott a bőgőtemetés.
Szombaton, vagy vasárnap kezdtek muzsikálni?
Szombaton este már kezdtek, és csak kedden volt vége.
Kedden éjfélkor ért véget a bál. Olyan nem volt, hogy a katolikus pap éjfélkor bement volna a mulatságba, és szétzavarta volna?
Nem, mert azt már a templomban megmondta, hogy este tízkor harangoznak és ez azt jelenti, hogy vége a mulatságnak. Úgy tíz óra felé volt a bőgőtemetés. Megvolt a nagy ceremónia, akkor felkapta a bőgős a bőgőt, ledobta róla a lepedőt, és elkezdte húzni és úgy fél tizenkettőig táncolhattak. Aztán a rendezők leparancsolták a zenét.
Aztán ment mindenki haza, vagy pedig csapatostul mentek a faluba?
Mindenki hazament, az utcán már nem táncoltak, nem mulattak csoportosan, hanem mindenki igyekezett haza.
Mikor volt húsvétkor a bál, az első napon, a második napon, az öntözködés előtti napon, vagy az öntözködés napján?
Az öntözködés előtti napon volt.
A bál végeztével a legények zenekarostól együtt nem mentek öntözni?
Nem. Mindenki maga járt. Voltak legények, akik maguk jártak, vagy ketten-hárman. Olyan nem volt, hogy zenekart is vittek volna magukkal. Legalábbis nem tudok róla.
Az öntözködés után délután nem folytatták a táncmulatságot?
Összejöttek a kocsmába és ott mulattak. Oda már nem mentek a lányok, csak a legények mulattak.
Pünkösdkor volt mulatság?
Nem emlékszem, hogy pünkösdkor lett volna mulatság.
Mi volt még ilyen nagyobb nyári ünnepség, az aratás befejezését meg szokták ünnepelni?
Az aratás, még amikor parasztok voltak, a nagyobb gazdák azt tartották, de csak a háznál.
Nem volt úgynevezett aratóbál?
Később, a szövetkezet idejében volt. A parasztoknál kint megcsinálták a koszorút, aztán vagy gyalog indultak, a nagyobb parasztoknál pedig kocsira ültek és úgy jöttek a parasztgazda házához. Ott megkapták a vacsorát, és ezzel vége lett a ceremóniának.
Vacsora után nem volt zenekar, nem kísérte a koszorúval köszöntőket?
Nem, a parasztgazda házánál nem volt mulatás.
Az aratóbanda a gazdától nem ment a kocsmába folytatni az ivást?
Nem, ment mindenki haza.
A szerző az MMA köztestületi tagja.
Folytatjuk.
