A Nec Arte Nec Marte Polgári Társulás szervezésében került sor a Szlovák Nemzeti Bank (SZNB) alelnökével való találkozásra tegnap délután Komárom legújabb közösségi központjában.
A Komáromban született, Nagykesziről származó Ódor Lajos, az SZNB alelnöke volt a Zichy-pont vendége. A közönség számára is könnyen érthető, gazdasági témákat érintő, kötetlen hangú beszélgetést Keszegh Béla alpolgármester vezette a közgazdásszal. Ódor Lajos beszélt a Szlovák Nemzeti Bank mindennapos munkájáról, a pénzügyi rendszer felügyeletéről, Szlovákia eurózónában való helyzetéről is.
A csallóközi magyar fiú útja a Szlovák Nemzeti Bank alelnöki posztjáig
Ódor Lajos 1976-ban Komáromban született. Az általános iskola első négy osztályát a kis csallóközi faluban, Nagykeszin végezte, majd a felső tagozatot már az ekeli általános iskolában. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban tett érettségit követően (ma Selye János Gimnázium) a pozsonyi Komenský Egyetem Matematika-Fizika Karán végzett.
Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az egyetem elvégzése után pénzpiaci elemzőként helyezkedett el a ČSOB banknál, ezt követően közgazdászként dolgozott a Szlovák Hitelminősítő Intézetnél. A szlovák Pénzügypolitikai Intézetnek (IFP) 27 évesen vezető közgazdásza lett, melynek később az igazgatói posztját is betöltötte. Tagja volt a SZNB Tanácsának, valamint a Költségvetési Tanácsnak is. 2015 és 2017 között az Európai Unió független költségvetési intézményeinek alelnöke. 2016-tól a Közép-Európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora. 2017 januárjától a Szlovák Takarékpénztár felügyelőbizottságának tagja. Andrej Kiska köztársasági elnök ez év február 20-án nevezte ki az SZNB alelnökévé.
Arra a kérdésére, hogyan lehet eljutni egy kis csallóközi faluból a Szlovák Nemzeti Bankba, Ódor úgy válaszolt, mint minden gazdasági történéshez, ehhez is kellett a szerencse. Természetesen ez egymagában nem elég, elmondása szerint komoly előnye származott abból, hogy ahhoz az első generációhoz tartozott, akik már angolul tanulhatták a piacgazdaságot. Magyar anyanyelve pedig abban segítette, hogy sokat tanulhatott kiváló magyarországi gazdasági szakemberektől. Ódor szerint valójában nem olyan reménytelen a helyzet, mint amilyennek tűnik. Számos befolyásos, magyar tannyelvű iskolákban végzett tehetséges szakembert ismer, akik komoly karriert futottak be Szlovákiában.
Útelágazáshoz érkeztünk
A beszélgetés során elhangzott, hogy Ódor Lajosnak jelentős szerepe volt Szlovákia több fontos gazdaságpolitikai döntésében, így például az eurózónához való csatlakozásunkban. Ódor szerint nincs az eurónak olyan kézzelfogható hátránya, ami azt mutatná, hogy Szlovákia gazdasága a belépés után stagnálna, vagy a V4-ek országai megelőznék. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott, útelágazáshoz értünk. Hangsúlyozta, fontos, hogy olyan intézményi javításokra kerüljön sor az eurózónában, hogy ne lehessen még egyszer ekkora hatása egy pénzügyi válságnak az európai gazdaságra. Ez egyelőre nincs biztosítva Ódor szerint. Mindent egybevetve, az SZNB alelnöke úgy gondolja, több haszna van az euró bevezetésének, mint hátránya, és ennek a legtöbb előnye még azelőtt következett be, mielőtt beléptünk volna. Arra a kérdésre, várható-e következő válság, a szakember úgy felelt, kicsi ugyan a valószínűsége, de nem kizárt, hiszen mióta piaci alapon működik a gazdaság, azóta vannak válságok.
A hallgatóág a Zichy-pontban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Virtuális valuták és Európa versenyképessége
Keszegh kérdésére felelve a közgazdász úgy fogalmazott, a pénz az elkövetkezendő években is kötődni fog az állam szerepéhez, ugyanis az állam határozza meg, miben kell befizetni az adónkat. A kriptovalutákról úgy tartja, nem fogják kiszorítani a hagyományos, papírpénzeket. Hozzátette viszont, a technológiájuk miatt nagyon érdekesek, ugyanis fel tudják gyorsítani a pénzügyi folyamatokat. Befektetésként nagyon veszélyesnek tartja azonban őket. „Aki szereti a kockázatot, ennyi erővel kaszinóba is mehet” ‒ foglalta össze véleményét.
Az unió versenyképességéről szólva úgy fogalmazott, mivel Európa nagyon sokrétű, ezért nem kaphatunk egységes képet. Példaként a német gazdaságot említette, amely az elmúlt húsz évben töretlen, versenyképessége a válság következtében sem romlott. Viszont sok ország van Európában, amelyek képtelenek olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely hosszabb távon biztosítja számukra a versenyképességet.
A világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját elszenvedő magyar pengő 1946-ból (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A gazdaság és a bevándorlók
Az elöregedő társadalomról szólva megjegyezte, míg pozitívum, hogy a várható élettartam folyamatosan akár évekkel kitolódik, addig negatív tény, hogy az elmúlt 30 évben nem született annyi gyermek, hogy pótolja a nyugdíjba vonulókat. A demográfiai struktúra változása miatt várhatóan egy nyugdíjasra másfél aktív dolgozó jut majd (míg korábban egy nyugdíjasra 3-5 aktív dolgozó jutott). Ódor szerint erre már most fel kell készülni, ezért van az, hogy évről évre 5-6 héttel kitolódik a nyugdíjkorhatár. Arra a kérdésre, hogy a bevándorlás megoldás lehet-e erre a problémára, a közgazdász összetetten válaszolt. Ódor szerint, amennyiben a bevándorláspolitika változatlan marad a jövőben is, számításai szerint 30-40 év távlatában 700 ezer ember esik ki a szlovákiai munkaerőpiacról. Ennek ellenére úgy fogalmazott, hatékonyabb az a politika, amelyik céltudatosan próbálja ide vonzani a munkaerőt, mint az, amelyik kinyitja a kapukat és bárkit beenged.
Szlovákia nem összeszerelő műhely
A Felvidék.ma kérdésére, hogy jogosak-e azok a kritikák, amelyek szerint Szlovákia Európa összeszerelő műhelye, Ódor határozott nemmel válaszolt. Azt viszont elismerte, hogy a szlovák gazdaság igen erőteljesen az autóiparra összpontosul. Egy esetleges összeomlás ellen a következő lépéseket javasolja a szakember: elsőként alacsonyan kell tartani az államadósságot. Másrészt a pénzügyi bankrendszeren belül nem szabad kockázatokat vállalni. Harmadik sarkalatos pontként a munkaerő rugalmas képzését jelölte meg. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, Szlovákia egyik legnagyobb strukturális problémája az oktatás. Jelenleg 10 ezer autóipari szakmunkással van kevesebb, mint szükséges lenne. Ám ezt a munkát belátható időn belül robotok fogják végezni. Ezért az ország érdeke nem a szakképzés, vagy a duális képzés, hanem az, hogy minél többen színvonalas felsőoktatásban végezzenek. Megjegyezte, a rendszerváltás óta 17 oktatásügyi minisztere volt az országnak, amely önmagában még nem lenne probléma, ha mindegyiknek közel azonos lenne az elképzelése az oktatásügyről. „Az elmúlt 25 évben már ki kellett volna dolgozni egy stratégiát, ehelyett mindig csak újabbakat írunk. Úgy érzem, politikailag sokkal könnyebb tanulmányt írni, mint valamit csinálni” ‒ fogalmazta meg kritikáját.
