Világszerte naponta nyolc keresztény veszti életét a vallási meggyőződése miatt, jelentette ki a hét eleji sajtótájékoztatóján Anna Verešová (OĽaNO) parlamenti képviselő. A szóban forgó kérdést figyelemmel kísérő Open Doors szervezet igazgatója, Michel Varton szerint a világon mintegy 250 millió keresztény vallású embert üldöznek, ami azt jelenti, hogy minden 12 keresztényből egyet.
Varton szerint a keresztények üldözése globális probléma, mely az Open Doors tanulmányai szerint a világ mintegy 58 államát érinti, és az utóbbi öt évben a vallási üldözés megnövekedett. A legproblémásabb a helyzet Észak-Koreában, amely a keresztények számára a legkevésbé élhető országgá vált, ahol nem csak nyilvánosan, de még otthon sem gyakorolhatják az emberek a vallásukat. Varton szerint, ha itt észreveszik, hogy valaki hisz Istenben, haláltáborba küldik. „Ennek ellenére Észak-Koreában mintegy 300 ezer hívő ember él. A keresztény vallási élet szempontjából további kedvezőtlen országnak számít még Afganisztán, Szomália, Szudán, Pakisztán, Eritrea, Líbia, Irak, Jemen és Irán” – fűzte hozzá a szakember.
Az ötven legproblémásabb országból negyvenben a vallási üldözések a radikális iszlámban gyökereznek. „De nemcsak az iszlámról van szó. Az egyik problémás ország például India, ahol erősödőben vannak a hindu radikális mozgalmak, amelyek célja, hogy az indiai lakosság száz százalékig hindu vallású legyen” – jelentette ki az Open Doors igazgatója. Problémás országnak számít továbbá Kenya is, főleg a Szomáliával határos országrészei. „A szélsőségesek igyekeznek eltörölni itt a kereszténységet. Előfordul, hogy a terroristák megállítanak egy autóbuszt, és mindenkinek felteszik a kérdést, keresztény-e vagy muzulmán. Ha azt feleli, hogy keresztény, akkor kivégzik” – fűzte hozzá.
Az Open Doors a szóban forgó sajtótájékoztatón a „Nyolc üres szék a pozsonyi parlament helyiségeiben” címen foglalkozott a kérdéssel. „A nyolc üres szék azt szimbolizálja, hogy naponta nyolc keresztény hal meg a világban a vallási meggyőződése miatt. Azaz nyolc keresztény ma sem ülhet már a családjával egy asztalhoz” – fogalmazott Verešová.
Amint azt a képviselő elmondta, a szlovák nemzet érzékeny ezekre a tényekre. Rámutatott a történelmi összefüggésekre is, hogy mintegy három évtizeddel ezelőtt a szlovákság maga is szembesült ezzel a problémával.
(TASR/Felvidék.Ma)
