Szakálos Éva művészettörténész, a pálos kolostor feltárásának egyik résztvevője mutatta be tematikus fórumon a Gombaszögi Nyári Tábor résztvevőinek a kalandos kutatás történetét, a közép-európai vonatkozásban is egyedülálló kiemelt régészeti kincseket és a tervezett folytatást.
A Gombaszögi Nyári Tábort szervező Sine Metu Polgári Társulás a magyar kormány támogatásának köszönhetően 2017-ben megvásárolta azt a kéthektáros területet, ahol a középkori pálos monostor is található. 2018 áprilisában önkéntesek kezdték meg a terület feltárását. A közel egy hónapig tartó munkálatokban a Gömör-Kishonti Múzeum, az ELTE Régészeti Tanszéke és az esztergomi Balassa Bálint Múzeum régészei és művészettörténészei segítettek.
Szakálos Éva előadása közben (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
„Nagy örömünkre szolgál, hogy egy majd hétszáz éves magyar műemléket, egy magyar pálos monostort, illetve annak a templomát áll módunkban feltárni. Külön örülök annak, hogy egy nyolcszögletű ágyútornyot is találtunk. A feltárásokat közel három évre tervezzük, remélhetőleg ezt a műemléket be tudjuk majd mutatni a nagyközönségnek, és például a lucskai templomromhoz hasonlóan egy látogatható műemlék lesz” – nyilatkozta a Felvidek.ma-nak Orosz Örs még áprilisban. „Az ásatásokon összesen mintegy száz ember vett részt április 18-tól május 14-ig, az első az előkészületek hete volt, aztán kezdődtek a nyilvános ásatások. Arra számítottunk, hogy találunk falmaradványokat a föld alatt. Az egyik ismerősöm itt volt a 2011-es ásatásokon, aminek inkább volt falkutatás jellege. Nagyon rossz helyen kezdték a munkát, mint kiderült, a templomhajó déli oldalát többször megbolygatták. Az itteniek elmondása szerint volt ott autószerelő műhely és disznóól is. Mivel nem találtak a kutatás során semmit, nem folytatták. De a restaurátorok találtak a földön színes vakolatdarabokat, s ez falképekre utalt” – mesélt a kezdetekről Éva, aki azért is vett részt az idei ásatásokon, mert a doktori szakdolgozatát a gömöri falfreskókból írta.
Szakálos Éva művészettörténész, a pálos kolostor feltárásának egyik résztvevője (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Az volt a cél, hogy az első ásónyomtól az utolsóig itt legyek, mert az ember csak akkor ismeri meg az egész folyamatot. Amíg folyt mellettünk a csákányozás, addig mi ezeket a festett vakolatdarabokat kerestük a homokban. Fokozatosan előkerültek a templom azon részei, melyek nem voltak bolygatva. A templom déli oldalának padlózata és a rázuhant tetőelemek elég jó állapotban megmaradtak. De a szentélyt teljesen szétdúlták, mert ott több száz éven keresztül keresték a Bebek-sírokat. Ez abszolút indokolt volt. Emellett természetesen keresték az alapkövet, hiszen alatta volt az aranykincs. Ez olyan, mint egy időkapszula, ha az utódok egyszer megtalálják, akkor ebből az értékből újjá lehessen építeni a templomot. Mi már előre tudtuk, hogy nem lesz meg.“
Az idei eredmények
A feltárás idei szakaszán a pálos monostor egykori gótikus templomhajóját tárták fel az önkéntesek, akik szakmai irányítás alatt dolgoztak. A feltárás egyik legfontosabb lelete a Krisztus áldást osztó kezét ábrázoló freskótöredék, amely a boltozat egyik faragott zárókövén maradt meg. „Mostanára a kolostortemplomot sikerült feltárni teljes egészében. A szentélynél érdemes lesz tovább kutatni és megvan a kolostor, a szerzetesek lakóhelyének bejárata. Ott lehet egy-két különleges dolog, hiszen egyelőre érintetlen. Közép-európai viszonylatban is egyedülálló leletekre bukkantunk. A különlegességek a „homokozás“ eredményei. Egy 5 cm x 7 cm-es, aranyfüsttel díszített glóriatöredék azért érdekes, mert az ilyesmi rendszerint a megmaradt falfestményekről is eltűnik. Egy elfeketedett kékes rétegen találtunk két darab, 1 cm x 1 cm méretű, négyzet alakú vékony aranyozott fémlemezt. Ilyet falképeken nem láttunk még, ezért párhuzamba sem tudjuk hozni semmivel. Tróndíszítéseken fedezhető fel” – magyarázta a művészettörténész.
A pálos kolostor feltárása (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Mikor kerül elő a többi kincs a föld alól?
„A folytatás a támogatás függvénye. Első körben a falak konzerválása lenne nagyon fontos, hogy ami már megvan, az így maradjon. Nagy vágyunk, hogy elkészítsük az eredeti padlótéglát, akár újranyomnánk a mintás téglákat. Optimista előrejelzések szerint jövő tavasszal kezdenénk a munkát, elképzeléseink szerint két-három hónap alatt feltárjuk a kolostort, melynek mérete a templom kétszerese. A falak egy minta szerint futnak, de feltárásuk nagyon pontos munkát igényel, mert kis cellák alkotják“ – nyilatkozta Szakálos Éva, hozzátéve: „Nagy élmény, hogy részese lehettem ennek a projektnek. Szakmailag ez egy nagyon különleges dolog, hogy nem csak a kész eredményt látom, hanem a feltárás teljes folyamatát. Az egész történés, a felfedezés öröme, szerintem a legnagyobb szakmai siker.”
Készül a kilencméteres harangláb (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Bebek-rezidencia
A pálos kolostor körül alakították ki a tábor szervezői a nyugalmasabb, csendesebb Bebek-rezidenciát. Itt tartották a jubileumi tábor megnyitóját és ide helyezték el a két szútori harangot is. A helyszín már a 60. Gombaszögi Kulturális Ünnepély programjába is beépült, akkor tartották itt az első hangversenyt. A gombaszögi monostort a 14. században alapították, ez volt a magyar alapítású pálos rend legnagyobb monostora. Később Bebek György foglalta el és az apátsági épületet erődítménnyé alakította. A 16. század végén lerombolták, romjaiból ezidáig csak egy falrészlet volt látható.
