Július 27-én Rozsnyón valósult meg az I. Országos Kézműves Konferencia a Gömöri Kézművesek Társulása, a Hagyományok Háza Hálózat-Szlovákia, valamint a Szlovákiai Magyar Kézműves Szövetség rendezésében. Utóbbi szervezet, melyet idén tavasszal jegyzett be a belügyminisztérium, ezen a napon tartotta alakuló közgyűlését.
A szövetség közgyűlését köszöntötte Novotny Ilona, a Gömöri Művelődési Központ vezetője, majd Farkas József, a Hagyományok Háza felvidéki irodájának munkatársa üdvözölte a kezdeményezést.
Farkas József elmondta: a Hagyományok Háza egyik célkitűzése a kézművesség felkarolása, ezért is nagyon fontos a Szlovákiai Magyar Kézműves Szövetség létrehozása és az együttgondolkodás. Idén már komoly munkát végeztek a kézműves adatbázis kialakításában, amelyet az www.elohagyomany.sk oldalon találhatnak meg és már több mind 110 kézművest ismerhetnek meg a honlapra látogatók. Farkas József ígéretet tett, hogy a Hagyományok Háza szlovákiai fiókja segíteni fogja a most megalakult érdekvédelmi szövetség munkáját.
A hagyományos kézművesség felélesztése
A Szlovákiai Magyar Kézműves Szövetség céljait a közgyűlésen Göbő Sándor, az előkészítő bizottság ügyvezetője ismertette. A célkitűzések között szerepel a hagyományos kézművesség újjáélesztése és megtartása, mesterségek oktatása, a fiatalok és gyermekek képzése, alkotóműhelyek kialakítása, megfelelő infrastruktúra kialakítása, valamint a már létező adatbázis továbbfejlesztése. Lényeges a hagyományos termékek bemutatása, képzések és közművelődési rendezvények megszervezése és kiemelten fontos a hasonló szervezetekkel, egyesületekkel való együttműködés is.
A szövetség további célja, hogy a kézművesség népszerűsítése érdekében kiadványokat és publikációkat is megjelentessen.
A közgyűlésen elnökségi tagokat választott a tagság, Benko Pál, Göbő Sándor, Jámbor Mónika, Nagy György és Neszméri Tünde nyerték el a közgyűlési tagok bizalmát, így a szövetség első éveiben ők vezetik a szervezetet. Az elnökség – az alapszabály értelmében – első ülésén saját soraiból választ majd elnököt.
A konferencia résztvevői (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A közgyűlés végén Nagy György elnökségi tag létérdeknek nevezte, hogy megalakult ez a szövetség, hiszen fel kell karolnunk a népművészetet és kézművességet. Sokan nagyon sok energiát fektetnek a kézimunkába, de nem biztos, hogy jó az irány, ami felé elindultak, ebben is segíteni kíván a most megalakult szervezet.
A tavasszal meghirdetett zsűrizésre, amelyen egy kiállítás anyagát választotta ki a szakmai értékelő bizottság, ugyancsak látszott, sokan a modernizmus felé viszik a kézművességet, azért kell, hogy szakmai konferenciákon adjon útmutatást a szövetség. Nagy György szerint fontos az együttgondolkodás, de hogy működő képes lesz-e a Szövetség, az csak a tagokon múlik. Nagy György arra kért mindenkit, hogy jelentkezzenek azok a szervezetek, intézmények, amelyek a Magyar Kézművesség a Felvidéken 2018 pályázatra beérkezett alkotásokból kiállítást szerveznének.
A világ változik, és ez hatással van a kézművességre
A Szlovákiai Magyar Kézműves Szövetség alakuló ülése után szakmai konferenciát tartottak. Kiss Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének alelnöke a kézművesség mai helyzetéről szólt. Kiemelte: megváltozott a világ, korábban a gyerekek megtanulták a szüleiktől az ősi mesterségeket, ma ahhoz, hogy valaki azokat elsajáítítsa, el kell mennie tanulni. A kész termékeket pedig a modern lakásokban is funkcionálissá kell tenni.
A Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának osztályvezetője, Illés Vanda Kézművesség a Hagyományok Házában címmel tartott előadást. Ismertette a képzési lehetőségeket, amelyeken bárki részt vehet, majd szólt arról, hogy a Hagyományok Házában zsűriztetés is folyik, a beküldött alkotásokat szakmai zsűri értékeli. Korábban A és B minősítéssel értékelték a megfelelő munkákat, az idei évtől Mesterremek vagy Míves Termék besorolást érhet el a beküldött alkotás, amennyiben azt a szakmai bizottság megfelelőnek találja. Azok az egyesületek vagy egyének, akik alkotásaiból 5 Mesterremek, illetve 20-30 Míves Termék (műfajtól függően) besorolást ér el, elnyerhetik a Népi Tárgyalkotó Iparművész címet.
A Hagyományok Háza célkitűzése a kézművesek adatbázisának kiépítése, amely a Felvidéken szerencsére már nagyon jól elindult – mondta Illés Vanda. A Hagyományok Házával együttműködő kézművesek és csoportok egyébként konzultálási lehetőséggel is élhetnek, illetve kiállításra is lehetőségük nyílik.
A zsűri tagjai szakmai tanácsot adtak az alkotóknak (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Fontos a kapcsolatrendszer
A Szlovákiai Magyar Kézműves Szövetség számára fontosak a Kárpát-medencei kapcsolatok, ezért az elcsatolt országrészek kézművesei is bemutatkoztak a konferencián.
Lévay Zsófia nemezelő és Torjai Zita Katalin gyöngyfűző a vajdasági kézművesek eredményeiről számolt be, több rendezvényt is tartanak évente, és nagyon sikeres alkotók dolgoznak a térségben.
Molnár Attila az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke az erdélyi helyzetet vázolta fel. Szólt arról is, hogy június 10-én a Kézművesek világnapján nagyszabású rendezvényt tartanak, és javaslatot tett, hogy a többi országrészben is használják ki ezt a napot az ősi mesterségek népszerűsítésére. Felszegi Melinda a Mezőségből érkezett és a szamosújvári Téka Alapítvány munkásságát ismertette, kiemelve, hogy a gyermekeknek néptáncot és népzenét, de a népi mesterségeket is megtanítják.
Ötvös Sándor a Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Hagyományőrző Egyesület helyzetéről számolt be. Megemlítette, hogy a kárpátaljai magyarág sorsát a politikai csatározások a gyakori határmódosítások is nehezítik. Úgy véli, az utolsó órában vannak, de elkezdték a gyűjtést és számos régi alkotást fel tudnak még gyűjteni, de nagyon sok munka vár még rájuk.
Feléleszteni, újraalkotni
A konferencia utolsó részében azok a felvidéki szervezetek mutatkoztak be, amelyek elsődleges célja a kézművesség felkarolása, felélesztése.
A Gömöri Kézművesek Társulását Nagy György elnök mutatta be, amely 2002-ben azzal a céllal alakult meg, hogy a népi mesterségeket felélesszék és átadják az utókornak. Kiemelte: Várhosszúréten van egy kézműves központ, amelyet 2006-ban sikerült felépíteni. Számos gyermek és felnőtt programot szerveznek, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek. De szerveztek több pásztortalálkozót is. Talán az egyik legnagyobb rendezvényük a kézműves vásár.
A Gömöri Kézművesek Társulása részt vesz a Biharországtól Gömörországig – A tárgyalkotó népművészet hagyományainak erősítése transznacionális együttműködéssel című projektben is, amely fontosságáról is szó esett.
Benko Pál a Motolla Kézműves Baráti Kört mutatta be, amely tevékenységi köre nagyon széles, ez mellett több mesterséget felölelnek a tagok, akik Füleken és környékén élnek. A történetük több mint két évtizede kezdődött, egy kézműves táborban rájöttek, hogy együtt dolgozni sokkal kényelmesebb és jobb. A Motolla kis csoportokban oktatja a fiatalokat, ugyanis abból indultak ki, hogy korábban a gyerekek a nagyszülőktől tanulták meg ezeket a munkákat. És olyan feladatokat adtak nekik, amelyek viszonylag gyorsan elkészülnek, így egyből eredménye is van a munkájuknak. Szerveznek kiállításokat és képzéseket, és a füleki várban megszervezett palóc húsvét is az ő ötletükből indult. Tagjaik között gyöngyfűzők, fazekasok, tojásírók és hímzők, csuhébaba készítők is vannak, de csipkét is vernek a tagjaik.
Végezetül a nemrégiben megalakult Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely munkásságát mutatta be Neszméri Tünde, a szervezet titkára, amely a Csemadok kötelékében kezdett alkotni, de mára egyesületi formában működik. A csoport célja a zoboralji népi minták, viseletek újravarrása és a csipkeverés. A Műhely tagjai kutatómunkát is végeznek, hiszen még mindig találni olyan alkotásokat, amelyek mintáját még nem írták le, köszönhető ez annak is, hogy a vidék minden településének megvoltak a maga jellemzői. A Zoboralja népi hagyománya viszonylag zárt, kevés külső hatás érte, ezért valóban megmaradtak az ősi minták. A Műhely alkotásait a Hagyományok Háza szakmai zsűrije értékeli, aminek köszönhetően a csoport 6 A és 22 B minősítésű alkotással rendelkezik.
A kiállításra javasolt alkotások egy része (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Magyar Kézművesség a Felvidéken 2018
A konferencia végén Farkas József szólt a résztvevőkhöz, kiemelve: öröm látni, milyen kreativitással rendelkezik a magyarság. A konferencia után a szakmai zsűri tagjai értékelték a Magyar Kézművesség a Felvidéken 2018 címmel meghirdetett pályázatra beérkezett munkákat, amelyeknek hetven százalékát kiállításra alkalmasnak ítélték, amely Szathmári Ibolya népi iparművész szerint azt mutatja, hogy a felvidéki kézművesek minőségi termékeket állítanak elő.
A szakmai bíráló bizottság tagjai Szathmári Ibolya, Illés Vanda, Kiss Gabriella, Török János és Horváth Zoltán azt is kiemelték értékelésükben, hogy már-már régen elfeledett mesterségek alkotásaival is találkoztak. Ugyanakkor a nem népi jellegű alkotások zsűrizését nem javasolják. A zsűri nevében Szathmári Ibolya gratulált az alkotóknak és örömét fejezte ki, hogy több mint 210 tárgyat értékelhettek, amelyek nagy része a helyi hagyományokat élteti tovább.
