Közös menekültpolitika kialakítását támogatja az Európai Unióban a parlament külügyi bizottságának elnöke, Katarína Cséfalvayová, amely véleménye szerint a szolidaritáson és az önkéntességen, illetve a menekültek igényeinek tiszteletben tartásán alapulhatna.
Mindez szerinte hosszú távú megoldást eredményezne, és megakadályozná az olyan válságokat, melyet a 2015-ös évben éltünk meg.
Amint azt a képviselő asszony a vele készült beszélgetésben kifejtette, ugyanakkor az uniónak közös integrációs rendszerre is szüksége van a befogadott menekültek integrálására. „Éppen az integrációs politika az, ami nekem az uniós migrációról szóló beszélgetésekből a leginkább hiányzik, s amelynek elfogadása és következetes megvalósítása megakadályozhatná az Európába özönlő migránsáradatból eredő kételyek beteljesülését” – fogalmazott. Véleménye szerint az integrációs politika segítene azoknak, akik a segítségünkre szorulnak, egyúttal azonban megakadályozná a menekültrendszerrel való visszaélést is. „S ami még fontos, megelőző módon hatna a gettók kialakulására és a benne élők radikalizálódására” – fűzte hozzá a képviselő.
A parlamenti bizottság elnöke szerint is szükség van a legális menekültrendszer egységesítésére, amely az egyes tagállamok igényein alapulna. „Ennek fő eszköze lehetne a már meglévő, ám kevésbé alkalmazott európai kékkártya-rendszer, főleg ha sikerülne elérni a kérelmek rugalmasabb intézését, hogy csökkenjen a harmadik országokból eredő illegális, ellenőrizetlen gazdasági migráció nyomása” – véli Cséfalvayová, aki szerint a további migrációs válság megelőzésének feltétele az unión belüli hatékonyabb együttműködés.
„Az együttműködés elsősorban a külső határok védelmében fontos vagy az információk rugalmas cseréje terén, illetve a rendőrségek munkájában. De erősebb unió nélkül ez nem lehetséges” – fűzte hozzá a képviselő, aki szerint uniós szinten olyan rendelkezéseket kellene elfogadni, amelyek megakadályoznák, hogy a tagállamok önkényesen visszaállítsák a határellenőrzéseket a belső uniós határok között, amint az jelenleg tapasztalható.
„A biztonsági veszély indokolt és különleges eseteiben a tagállam végezhetne határellenőrzést feltétlenül szükséges ideig, ám nem a letelepült migránsok másodlagos elvándorlásának veszélye elleni tartós eszközként” – mondta Cséfalvayová.
A parlamenti bizottság elnöke ezért például az Európai Bizottság ama javaslatát támogatja, amely szerint az átmeneti határellenőrzések ügyében az európai szerveknek is döntéshozó szerepük lenne, s hogy a biztonság garantálására a tagállamok operatív határrendészeti ellenőrzéseket, határon átnyúló rendőrségi és hírszerzési együttműködést és információcserét, legfőképpen pedig megosztott európai biztonsági adatbázisokat alkalmazzanak.
(Pravda/Felvidék.ma)
