A Felvidék fotókiállításon mutatkozott be az Európai Parlamentben. A tárlat anyaga számtalan csodás helyet ölel fel. A kiállítás célja a turisztikailag vonzó vidékek bemutatása mellett a felvidéki magyar kisebbségi lét reprezentálása is volt.
Csáky Pál EP-képviselő, a kiállítás megálmodója az eseményen kifejtette: száz évvel ezelőtt ért véget az első világháború, mely a felvidéki magyar közösség szempontjából is meghatározó momentum volt. Mint hozzátette, százéves adósságunk van az erőszakosan kisebbségbe került felvidéki magyar közösség felé, mivel a közösség jogai jelenleg sem megoldottak, ezért európai szinten kellene ezzel foglalkozni. „Megmutatjuk magunkat, kitárjuk a lelkünket, az otthon üzenetét és az otthon hangját” – emelte ki zárszavában az EP-képviselő.
Csáky Pál a kiállításról, az Európai Unió kisebbségeinek védelméről, valamint a legfontosabb felvidéki kérdésekről is nyilatkozott a Felvidék.ma-nak. A vele készített interjú hamarosan olvasható lesz portálunkon.
Előtérben a felvidéki magyar kisebbség sorsa
A megnyitón beszédet mondott Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Mint megjegyezte, a kiállítás kitűnő alkalom arra, hogy áttekintsük, hol tart ma a felvidéki magyarság. Nehéz sorsot élt meg a közösség – véli. A történelem sorsfordító tényezői közül megemlítette a jogfosztottság éveit, mellyel megtizedelték a felvidéki magyar közösséget. „A Beneš-dekrétumok időszaka nagy árnyékot vet mind a mai napig a magyar-szlovák kapcsolatokra. A felvidéki magyaroknak, annak ellenére, hogy komoly tényezői Szlovákiának, nem rendezett a jogi helyzetük” – hangsúlyozta a külügyi bizottság elnöke.
A Beneš-dekrétumok mellett megemlítette a háborús bűnössé nyilvánított gróf Esterházy János rehabilitálásának az ügyét, valamint a nyelvi jogok és az önkormányzatiság biztosításának hiányát. „Ezzel együtt a szlovákságra a magyar nemzet testvérnemzetként tekint, hiszen a kultúrájuk és történelmük ezer szállal összefonódik” – emelte ki.
A magyar-szlovák kapcsolatokra reagálva Németh Zsolt elmondta, az elmúlt mintegy harminc évben fokozatos változás figyelhető meg, s érdemi párbeszéddel szeretnénk ezt elmélyíteni. Nehéz kérdésekről a szakértők és a politikusok is tudnak beszélni, ez már előrelépésnek tekinthető – fogalmazott a megnyitón a külügyi bizottság elnöke.
Nyolc fotós lencséjén keresztül látjuk a Felvidéket
A fotókiállítás megszervezése Csáky Pál EP-képviselő ötlete volt. A választási ciklusa alatt minden EP-képviselő lehetőséget kap egy-két kiállítás megszervezésére az Európai Parlamentben. Két évvel ezelőtt egy képzőművészeti kiállítással mutatkozott be a Felvidék. Akkor kortárs felvidéki képzőművészek kaptak teret. Idén amatőr fotósok jelentek meg alkotásaikkal a brüsszeli intézményben.
„Az amatőr fotósok többsége részt vett az MKP által az elmúlt években szervezett fotópályázatokon és szakértőkből álló bizottság választotta ki a nyolc alkotót” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Peczár Károly, a fotókiállítás egyik szervezője.
A tárlat anyagában szinte a Felvidék összes tájegysége megjelenik, Pozsonytól Mátyusföldön, Léván és Gömörön keresztül a keleti részekig. A vászonra nyomtatott alkotások az adott tájegység egy-egy jellegzetes szegmensét örökítették meg. A következő alkotók fotói jelentek meg: Duray Zoltán, Mészáros Lajos, Torma Szabina, Peczár Károly, Oriskó Norbert, Horváth Károly, Szemán Viktor és Horesnyík Ervin.
Mint a várgedei Toma Szabina elmondta, régóta foglalkozik fotózással, szereti a gömöri tájat, hiszen nagyon sok természeti kincset rejt.
Értesüléseink szerint a fotókiállítás az Európai Parlament után folytatja útját. A brüsszeli Balassi Intézet igazgatónője, Vitézi Zsófia már a megnyitón jelezte, örömmel fogadják a kiállítást az intézményükben.
A tárlatnyitó hangulatát emelte az ipolybalogi Szent Korona Kórus fellépése, akik előző délután a Szent Mihály- és Szent Godula-székesegyházban is bemutatkoztak.