Igaz, csak egy grafikai tárlat erejéig találkozhatnak újra Hatvani Istvánnal, Rimaszombat nagy szülöttjével születésének 300. évfordulója alkalmából a Városháza Galériában.
A polihisztor Hatvani István 1718. november 21-én született Rimaszombatban Hatvani Gergely könyvkötő és Mester Judit nemes szülők fiaként. Szülei beleoltották a könyv és a tudomány szeretetét. Tizenöt esztendős koráig élt szülővárosában, ahol emléktábla és a cserkészcsapat viseli a nevét.
Kiváló egyéniség volt a hitközségben, az orvoslásban, a botanikában, tanításban, a természettudományokban, s a csillagászatban.
Az ördöngös professzor vagy a magyar Faust név nem hiába ragadt rá Hatvani Istvánra. „Olyan dolgokat valósított meg a Debreceni Kollégiumban, amelyek teljesen újszerűek voltak a szemléltetés és a kísérletezés terén. Ez a kiváló európai hírű tanár nem fogadta el a nyugati katedrát, hanem hazajött Debrecenbe, hogy itthon terjessze a tudást. Fausti sorsának az a legszomorúbb vetülete, hogy hiába mozgott otthonosan az élet minden területén, mégis megkeseredetten halt meg, ugyanis pályája végén olyan tantervet fogadott el a kollégium, amivel nem tudott azonosulni” – világított rá Nagy Sándor Zoltán grafikus.
A Hatvani István-kiállítás megtekintése (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A magyar irodalomban Arany Jánost, Jókai Mórt, de Mikszáth Kálmánt is megihlette. A mai kortárs magyar irodalomban Orbán János Dénes is felfigyelt Debrecen méltán híres és neves professzorára, Hatvani Istvánra, akiről 2004-ben megírta A magyar Faust című tragikomédiáját. A műben fellelhetők a Debreceni Református Kollégium 18. századi hagyományai és szokásai, úgy mint Hatvani István életútjának különleges, már-már mesébe illő fordulatai. Újításainak a csodájára jártak kortársai.
A 18. századi magyar természettudósok közül róla írtak a legtöbbet, szülővárosában hírneve némileg mégis megkopott.
Az irodalom mellett a színház és a képzőművészet viszont öregbíti nevét. 2015-ben a debreceni Csokonai Nemzeti Színház fennállásának 150 éves jubileumát Orbán János Dénes József Attila-díjas erdélyi író ezen darabjával ünnepelte. Az előadáshoz készültek a debreceni képzőművész, Nagy Sándor Zoltán A magyar Faust című grafikái, amelyek majd a megjelenő könyvváltozatot is illusztrálják. Ezeket most Rimaszombatba is elhozta. Orbán János Dénes fővédnökségével pedig november 23-án tanári konferenciát szerveznek Rimaszombatban.
A Hatvani István-kiállítás megnyitója Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A tárlat megnyitóját Rimaszombat városa, a Turisztikai Információs Központ és a Gömöri Hírlap szerkesztősége szervezte november 7-én. A kiállítást Juhász Dósa János újságíró nyitotta meg. Énekkel közreműködött Szaniszló Dániel, zongorán kísérte Eva Čarnoká.
A résztvevőket Rigó László (MKP) alpolgármester köszöntötte, aki elárulta, hogy a kiállítás gondolata már három évvel ezelőtt megfogant, s hálás az alkotónak, hogy azt Rimaszombatba is elhozta.
A kiállítás a rimaszombati Városháza Galériában (Fő tér 2.) 2018. december 5-ig látogatható.
