A címben szereplő idézet Hofi Gézától származik, s bár elhangzása óta sok víz lefolyt a Dunán és sokak, még politikai rendszerek is eltűntek közben a történelem süllyesztőjében, a korrupció (mely talán egyidős az emberiséggel) túlélte a változásokat és jobban virágzik, mint valaha.
Történeti létét már Hammurapi, Babilon királyának törvénykönyve (K. e. XXII. század) is dokumentálja, amely büntette a megvesztegetést, márpedig ha büntetni kellett, akkor ugyebár létezett. A hivatalos definíció szerint a korrupció olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amelynek során valaki pénzért vagy más juttatásért, illetve juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz segít másokat.
Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, orvosi, vagy gazdasági korrupcióról.
A korrupció a gazdaság és társadalom különböző területein eltérő mértékben érzékelhető. Természetszerűleg azokon a gazdasági-társadalmi szegmenseken tapasztalható a legmarkánsabban, ahol jelentős pénzmozgások vannak. Ezek csak részben kapcsolódnak a közszférához, ugyanúgy tetten érhetők a gazdasági élet szereplői közötti kapcsolatokban is. Társadalmi súlya, kártétele mégis az előbbinek jelentősebb, ez zülleszti, mérgezi leginkább azt „a fejétől büdösödik a hal” régi igazságot megfogalmazó elve alapján.
Ezt jelzi, hogy általában a közvélemény, illetve a felmérések tanulsága szerint a leginkább korruptnak tartott társadalmi-gazdasági szektorok és intézmények a politikai pártok, illetve az államigazgatáshoz tartozó egyes szervek.
Ebből adódóan a korrupció elleni harc sikere attól függ, hogy a politikai rendszer kulcselemeit mennyire sikerül megtisztítani a korrupciótól, hiszen a politikai korrupció közvetlenül vagy közvetve mindenkit érint.
A másik olyan terület, ahol talán a legtöbb ember találkozott már a korrupcióval, vagy ahogy ebben az esetben nevezik, a hálapénzzel, az az egészségügy, s ugyanakkor ez talán a leginkább vitatott a megítélését tekintve. A hálapénz jelenségével igen sokan találkoznak, viszont kevesebben tartják a korrupció tárgykörébe sorolandónak.
Vitatott például az orvosnak a kezelést, műtétet követően (nem előtt és nem a kikövetelt!) hálából adott, nem pénzbeli figyelmesség megítélése, az, vajon ez egyáltalán korrupciónak minősül-e.
De vajon hogy tekint a korrupcióra, mint örök jelenségre az „utca embere”, erre kereste választ a Focus ügynökség felmérése, mely az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány (Nadácia Zastavme korupciu) megbízásából készült, abból az alkalomból, hogy ma, azaz december 9-én van a korrupcióellenes harc világnapja.
A felmérés tanúsága szerint a szlovákiai lakosság csaknem fele, 49 százalékuk szerint az elmúlt öt évben növekedett nálunk a korrupció mértéke. Ebből 21 százalék úgy véli, hogy jelentős növekedésről van szó. Csak minden tizedik polgár vélekedett úgy, hogy csökkent a korrupció mértéke.
Azt is kutatta a felmérés, hogy viselkedünk, illetve viselkednénk akkor, ha korrupcióval találkozunk. Az egy évvel korábbihoz képest ezúttal valamelyest növekedett azoknak a száma, akik úgy gondolják, az emberek többsége bejelentené, ha korrupciót tapasztalna.
A tavalyi, hasonló felméréshez képest a enyhén növekedett azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy többen jelentenék be, ha korrupcióval találkoznak. A kutatás szerint a megkérdezettek 45 százaléka ért egyet azzal, hogy az emberek többsége jelentené, ha korrupciós bűncselekménnyel találkozna, amennyiben megfelelő védelmet kapna.
A felmérést végeztető alapítvány igazgatója, Zuzana Petková ezzel kapcsolatban a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a parlament nemrégiben első olvasatban jóváhagyta azt a törvényt, melynek értelmében egy, a korrupciót bejelentő személyeket védő hivatal jöhetne létre. Petková szerint ez egy komoly bátorító jelzés lehetne a polgárok felé, hiszen nem egyszer fordult elő, hogy végül a korrupciót feltáró személyeket érték retorziók.
Ez azért is fontos, mert a felmérés szerint a polgárok nem nagyon bíznak a bűnüldöző szervekben.
A kutatásból kiderül, hogy a lakosság 74 százaléka elégtelennek értékelte a rendőrségnek a korrupció felderítésére tett erőfeszítéseit. Azon emberek aránya azonban, akik rendkívül elégedetlenek a rendőrség munkájával, egy év alatt 31-ről 25 százalékra csökkent.
A felmérés szerint különbözően ítéljük meg a korrupció egyes formáit. Kiderült, az emberek 86 százaléka gondolja azt, hogy elítélendő, ha valaki egy hivatalban csúszópénzt ad, de már csak 60 százalék szerint megengedhetetlen, ha valaki ellenszolgáltatást kínál fel egy hivatalnoknak, és csak 56 százalék nem ért egyet azzal, ha az ügyfél tárgyi ajándékot ad egy hivatali alkalmazottnak.
A kutatásból az is kitűnik, hogy a korrupciót az emberek átlagosan a második legnagyobb problémának tartják az alacsony életszínvonal után.
A megkérdezettek 20 százaléka szerint viszont a korrupció az első számú probléma az országban. A reprezentatív felmérést november 7-e és 14-e között 1012 személy bevonásával végezték.
