1992-ben, Rio de Janeiro-ban az ENSZ globális környezetvédelmi világtalálkozóján határoztak arról, hogy június 8-át Az óceánok világnapjává nyilvánítják. Nem véletlenül határoztak erről a természetvédelmi szakemberek, tudósok, oceanográfusok, hiszen valamennyien már régebben tudatosították, hogy az emberiség figyelmét minden formában fel kell hívni a világtengereket fenyegető veszélyekre.
Ezek pedig olyan problémák, amelyekért mi, emberek is felelősek vagyunk, és ugyanakkor sokat tehetünk ellenük. Mindinkább tudatosítanunk kell, hogy a bolygó 70 százalékát, azaz a Föld kb. 510 millió négyzetméteres felszínéből 361 millió négyzetmétert borító vízfelület nagy jelentőséggel bír az emberiség számára.
Bár rá sem gondolunk, de a belélegzett oxigén felét a vizek adják, az emberiség által termelt széndioxid negyedét pedig ezek nyelik el.
Az óceánok, amelyek önálló medencéjű, saját áramlásrendszerű, egyenletes oldott sótartalmú állóvizek, halállományukkal 3 milliárd ember fehérjeforrását, nagy mértékben a táplálékát biztosítják, a halászat és a haltenyésztés pedig a világ lakossága 10-12 százalékának nyújt megélhetést. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az óceánok befolyásolják a klímát, az időjárási viszonyokat, a felhőképződést.
joakant / Pixabay
A környezetszennyezés, a globális felmelegedés, de az emberi hanyagság és gondatlanság, a természetet semmibe vevő hozzáállás katasztrofális következményekkel jár a vizekre nézve is. A globális felmelegedést, az időjárás alakulását az emberiségnek nincs módjában teljes mértékben befolyásolni, sajnos azonban a felmelegedés erősen veszélyezteti a tengerek, óceánok élővilágát.
Az utóbbi időszak legmelegebb éve 1998 volt, de riasztó adatokkal szolgált a tavalyi év és az előrejelzések szerint az idén is nagy kánikulára számíthatunk.
A víz felmelegedésével veszélybe kerül az élővilág, számtalan faj nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és akár ki is pusztulhatnak. Ugyanakkor minden faj elvesztése befolyásolhatja a táplálékláncot, a biológiai egyensúlyt. Például ha a globális felmelegedés 2 Celsius fokkal megemelkedik, a korallok teljesen kipusztulhatnak, sajnos, ezek már így is veszélybe kerültek a túlzott kitermelésük következtében.
Free-Photos / Pixabay
Elképesztő adat az is, hogy a globális felmelegedés miatt a trópusi és szubtrópusi területeken az elmúlt pár évtizedben a tengeri gerinces fajok populációja 49 százalékkal zsugorodott.
A környezetszennyezés, és ezen belül a vizek szennyezése nagy mértékben a mi rovásunkra írható. A felmérések szerint jelenleg a tengerekben 150 millió műanyag hulladék lebeg, számos hírt olvashattunk arról, hogy a kihalászott bálnákban, nagytestű tengeri élőlényekben elképesztő mennyiségű ilyen hulladékot találtak. Megdöbbentő adat, hogy a tengereket minden évben több mint 500 ezer kiló műanyag árasztja el, ezek palackok, kozmetikai termékek flakonjai, zacskók, szatyrok. A nyári turistaszezonban az üdülőhelyeken különösen megemelkedik ezek mennyisége. Egyértelmű tehát, hogy ezek a mi gondatlanságunk miatt kerülnek a vizekbe.
giogio55 / Pixabay
A környezetszennyezés megakadályozása tehát a mi kötelességünk. A szemetelést teljesen kizárhatnánk az életünkből, és nemcsak otthon, a szűk környezetünkben, hanem a nyaralás, az utazás alkalmával is. Mindenhol van szemétkosár, szeméttartó, szelektálásra szolgáló hulladéktároló. Nézzük meg továbbá, hogy milyen kozmetikumokat vásárolunk, több ugyanis éppen a világtengerek vizéből származó halak egyes részeiből készül.
Az óceánok fontossága az emberiség életében megkérdőjelezhetetlen, és bár az utóbbi időben sok titkának a végére jártak, de még mindig tartogat számos rejtélyt.
Eddig ugyanis csupán az óceánok területének 5 százalékát derítették fel, pedig a Föld élővilágának 94 százaléka a vizekben él. Egyes állítások szerint többet tudunk a legtávolabbi bolygókról, mint az óceánokról.
A világtengerek átlagos mélysége 3720 méter, vannak azonban ettől jóval mélyebb vizek, a legmélyebbek az úgynevezett árkok, ezek közül is a legmélyebb a Mariana-árok, amely közel 11 kilométer mély és a legmélyére 1960-ban jutottak el amerikai haditengerészek. Az óceánok vizének átlagos hőmérséklete 2 Celsius fok, vannak azonban bizonyos pontok, ahol akár 400 Celsius fok is van, ez még az ólmot is megolvaszthatja, de mégis él itt számtalan élőlény.
lpittman / Pixabay
Minden egyes mélyre merülés során újabb állatfajokat fedeznek fel, amelyek meglepő újdonságokat hoznak. Ezek az extrém feltételekhez alkalmazkodott fajok hozzásegíthetik az emberiséget például új gyógyszerek kikísérletezéséhez.
Az óceánok, mint a természetben minden, bennünket, embereket szolgálnak, és mint mindent, ami a természetben körülvesz bennünket, kötelességünk óvni, védeni. Ez a nap alkalmas lehet arra is, hogy elgondolkodjunk mindezen, főleg a jövőnkön, a szakemberekkel közösen áttekintsük a világtengerekkel kapcsolatos teendőinket is.
Addig, amíg nem késő!
