„Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki tudja, honnan indultunk el” – áll azon a süttői mészkőből készült emlékkövön, amelyet ma avattak a komáromi Jókai Mór Alapiskola fennállásának 65. évfordulója alkalmából, az iskola mellett működő 2018-ban alapított Schola pro pueri társulás jóvoltából.
Ahogy a polgári társulás elnökségének tagja, Cséplő Viktória fogalmazott, a fiatal kezdeményezés az iskolai közösség érdekében szerveződött. Az iskolafejlesztés mellett fő céljaik között szerepel a tanulmányi, sport- és kulturális rendezvények támogatása, városi, állami, EU-pályázatok támogatása, iskolán kívüli tevékenységek elősegítése. Elsősorban a gyermekekért, műveltségük gyarapodására, iskolai környezetük szépítésére.
Mátyás Katalin, az általános iskola igazgatója az emlékkő ünnepi avatásán a fentebb idézett és a kőbe vésett Jókai Mór idézettel köszöntötte a jelenlévőket.
„A múlt emlékezete, tisztelete olyan, mint egy gyökér, melyből táplálkozhat a jelen és melyre szilárdan támaszkodhat a jövő”
– folytatta, hozzátéve, hogy egymást segítő generációk tették lehetővé a folytonos munkát a kitűzött célok, az iskola állandó fejlődése érdekében.
Böszörményi János igazgatósága alatt 1955. szeptember elsején nyitotta meg kapuit a II. lakótelepi magyar tanítási nyelvű alapiskola 332 tanulóval és 11 pedagógussal. 1960-tól Barta Vilmos volt az igazgató, aki egészen 1990-ig töltötte be ezt a posztot, majd őt Vörös Mária követte 2013-ig. Az épület eredetileg egy iskola részére készült, de mivel a lakótelepen szlovákok és magyarok is éltek, így két iskola kapott itt elhelyezést. A tanulók létszáma azonban mindkét iskolában évről évre növekedett. Emiatt két műszakos tanítást kellett bevezetni, mely egészen az 1962/63-as tanév kezdetéig tartott. Ekkor adták át a szlovák anyanyelvű diákok részére a Szabadság utcai új iskolát, ezáltal önállósult mindkét intézmény.
Ahogy Mátyás Katalin fogalmazott, az 1965-ös dunai árvíz következtében a tanítás egy időre megszakadt, ám még ugyanezen év szeptember végén újra megnyitotta kapuit az iskola immáron 720 tanulóval. 1982-ben a diákok létszámának folyamatos növekedése következtében a már meglévő tornaterem mellett egy új, háromszintes épület épült. Beszédében visszaemlékezett a kiváló elődökre, az iskola volt pedagógusaira, kiváló szakemberekre, akik lerakták azokat az alapokat, amelyre a 65. évfordulóját ünneplő iskola napjainkban is építhet.
„Napjainkban az iskola hatékony, a kor követelményeinek megfelelő segédeszközökkel, szaktantermekkel, tanulói és tanítói könyvtárral rendelkezik, ami nagyban elősegíti az oktatói-nevelő munka színvonalának emelését” – húzta alá Mátyás Katalin. Mint mondta, iskolájuk profilját leginkább a művészeti irányultság jellemzi. Az évről évre aranysávos minősítésben részesülő énekkarok működésének évtizedes hagyománya van – jelentette ki. Az országos és nemzetközi szintű sikereket hozó képzőművészeti alkotásaikkal pedig az intézmény belső tereit díszítik. Sportolóik kiváló eredményeket érnek el különböző sportágakban. Az anyanyelvi vetélkedő résztvevői, a vers- és prózamondók sikerei is kiváló eredményekről tanúskodnak. Kiemelte, elsők között alkalmazták a Zsolnai-féle nyelvi és irodalmi kommunikációs programot, de megemlítette azt is, sikereikhez hozzájárult a különféle pedagógiai módszerek iránti nyitottságuk, gazdag szakköri kínálatukkal pedig fejlesztik tehetséges tanulóikat, illetve felzárkóztatják a gyengébben teljesítőket.
2001 óta töretlen a sikere az egész napos iskolaotthonos foglalkozásnak, melyet az alsó tagozaton vezettek be. Ennek a tanítási-szervezési formának az a lényege, hogy a kisdiákoknak nem kell naponta iskolatáskát hordaniuk, ugyanis délelőtti, illetve délutáni foglalkozásokon szakképzett pedagógusok és nevelőnők irányításával sajátítják el az ismereteket. Ebből adódóan – mint fogalmazott – elengedhetetlenül szükséges a tanítók és a napközis nevelők állandó, szoros együttműködése.
Jelenleg 11 csoportban foglalkoznak a nevelők a kisiskolásokkal, akiknek a tanulás és folyamatos felkészülés mellett változatos szabadidős foglalkozásokat szerveznek. Az idegen nyelveket magasabb óraszámban és kiscsoportos foglalkozásokkal oktatják. A társadalomtudományok körébe tartozó tantárgyak is komoly változáson mentek keresztül –számolt be az igazgató. Fontos szerepet kap a történelem és földrajz korszerű tanítása, megfelelve napjaink társadalmi kihívásainak.
A 21. századi technikai vívmányokról szólva elmondta, komoly változásokat hozott hétköznapjaikba, ezért igyekeznek lépést tartani a kor követelményeivel új informatikai tantermekkel, korszerű számítógépekkel, interaktív táblákkal. „A tantestülettel karöltve gyakran választjuk a járatlan, nehezebb utat, mert úgy véljük, úton lenni fontosabb, mint gyorsan, kis erőfeszítéssel célhoz érni” – fogalmazott, kiemelve, hogy a tanári kar szakmai tudása, elkötelezettsége, igényessége, összefogása lehetővé teszi, hogy mindig csapatként dolgozhassanak, megvalósíthassák céljaikat. A tantestület mellett aláhúzta a szülők nélkülözhetetlen szerepét a minőségi munkában, amelynek fontos küldetése van: „ébren tartani a reményt, hogy értelmes, boldogabb jövő csak műveltségből, szeretetből, nemes emberi tulajdonságokból épülhet” – fogalmazott Mátyás Katalin.
Az emlékkőavató ünnepségen jelen volt Komárom polgármestere, Keszegh Béla is, aki az önkormányzat nevében köszöntötte a Béke utcai Jókai Mór Alapiskolát alapításának 65. évfordulója alkalmából. Úgy fogalmazott, a komáromi iskolák kiemelkedő eredményeit a város még nem tudta biztosítani a körülmények tekintetében. „Jelentős a lemaradás, de szeretném megígérni, hogy a közeljövőben igyekszünk utolérni azt a teljesítményt, amit a pedagógiai karok, diákok mutatnak, képviselnek” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt húsz évben egyetlenegy általános iskola sem újult meg Komáromban. Mint fogalmazott, minden iskolára elkészültek azok a pályázati beadványok, amelyekkel a jövőben sikeres pályázatok nyújthatók be, hogy minden iskola a megérdemelt külsővel, belsővel fogadhassa tanulóit.
Az ünnepségen jelen voltak Komárom város vallási, szellemi, kulturális és politikai életének, meghatározó intézményeinek és szervezeteinek képviselői. A beszédek előtt Lalák Karolin tanuló csodálatos éneke hangzott el, majd Nagy Zsófia szavalatát követően megkezdődött az avatási ceremónia, mely a Szózattal ért véget.
