Budapest Főváros Levéltára és az Átló csapatának együttműködésében elindult az az interaktív weboldal, amely azokat a budapesti utcákat és tereket ábrázolja, amelyeket a trianoni békediktátum által elcsatolt települések, erődítmények, történeti-néprajzi tájak, népcsoportok után neveztek el.
Az oldalon 934 olyan fővárosi közterületet gyűjtöttek össze, amelyek névadóját 1920-ban csatolták el, vagy az összeomló Monarchia nagyságára (Mosztár utca, Lemberg utca), a dicső múltra (a középkori végvárak nevét őrző Galambóc és Szabács utca), esetleg az első világháborúra (Doberdó út) utalnak.
A trianoni utcanevek kiosztásának két nagyobb hulláma volt. Az első az 1920-as években indult, és az 1930-as években csúcsosodott ki. A másik hullám a rendszerváltás után volt jellemző.
A húszas években tömegesen neveztek el utcákat, tereket Budapesten a határon kívül maradt magyar településekről. Nem egy ilyen utcabokor jött létre Zugló akkoriban kiépülő negyedeiben, és ekkor tűnt fel számos trianoni helység Újbuda kialakulóban lévő területein.
Később a harmincas években az akkori városhatár mentén fekvő területeken alakult több „Trianon-utcanévbokor” is a mai XVIII. kerületi Ganztelepen-Szemeretelepen, a mai XX. kerületi Gubacsipusztán és Csepelen.
Érdekes módon még a Rákosi-korszak legsötétebb éveiben is találkozhatunk határon túli utcanévadással, mint ahogy a Kádár-korban is számos közterület kapott ilyen nevet.
Érdekesség, hogy a Belváros, a Várnegyed szinte teljesen kimarad az elnevezési/átnevezési hullámokból. Ott nemigen neveztek el elcsatolt területről utcákat, s amit mégis, azt 1920 előtt.
Az adatvizualizacio.bparchiv.hu/hatarontuli/ címen található weboldalon egy interaktív térkép segítségével három szempont szerint tekinthetők át a trianoni békediktátumra utaló közterületek. A korszakos felsorolás mellett a második egységben aszerint csoportosították a fővárosi köztereket, hogy a névadó település vagy földrajzi egység melyik mai országhoz tartozik.
Itt fej-fej mellett, magasan reprezentálva állnak a ma Romániához tartozó partiumi, bánsági és erdélyi, valamint a ma Szlovákiához tartozó felvidéki elnevezések.
A harmadik fejezet a névadó földrajzi egységek 1920 előtti vármegyéjét mutatja be. A legtöbb névadó földrajzi egység a felvidéki Szepes, a délvidéki Bács-Bodrog, és a székelyföldi Csík vármegyékből származik.
Az oldal okostelefonokra és táblagépekre fejlesztett változatban is elérhető. Az adatgyűjtést és szakmai lektorálást dr. Ternovácz Bálint főlevéltáros (BFL) végezte. A vizualizációt és a dizájnt Szabó Krisztián (Átló) és Bátorfy Attila (Átló) készítették, a fejlesztésért Szabó Krisztián (Átló) felelt. A térképillusztrációk összegyűjtésében közreműködött Hunyadyné Fabó Beáta főlevéltáros (BFL).
