Kína nagyon „megérkezett”. Európába és hazánkba is. Beköltözött a világ mindennapjaiba, nálunk is. Sinopharm – ezen a néven jön a vakcina a Covid-19 halálos veszedelmeinek a kivédésére, ami jó egy éve szintén Kínából tört rá a világra. Kínai vasútépítésről tudunk Budapest és Belgrád között, tervezett kínai egyetemi Campusról Budapesten. Alig tudok már valamilyen technikai terméket venni, amin ne ez szerepelne: Made in China. A kínai vezetés a mesterséges intelligencia bevetésével hatalmas ugrásokra készül: 2050-ig a világ vezető nagyhatalmává igyekszik formálni a birodalmat. Egypólusú világ épülésének a jeleit láthatjuk az időhorizonton? És hogy fog majd az a világ szellemileg, vallásilag, az emberi alkotó szabadság nagy felismerései nyomán kinézni?
Van, miről elgondolkodnunk, van mire felkészülni. Az sem kétséges, hogy Isten a 21. századra a keresztyénség centrumát elmozdította Európa felől dél- és távol-keleti irányba. Mai kutatások szerint a harmadik egyháztörténeti korszakban élünk (Ph. Jenkins) kettős értelemben: 1) teológia-történetileg az Atya patrisztikai, a Fiú reformációi hangsúlyú koncentrációja után a 20. századra a Szentlélek korszakához érve (ezt nevezik történetileg, vallásfenomenológiailag a Third Church korszakának); 2) vallásföldrajzilag pedig az európai centralizáltságú keresztyénség „decentralizálódik”, „de-europanizálódik”, azaz centrumai jönnek létre Távol-Keleten (Dél-Korea, Kína, Japán), és a déli féltekén (Afrika és Latin-Amerika). Tanúi vagyunk annak is vallásstatisztikailag, hogy az USA után a legnagyobb keresztyén közösségek Brazíliában, Mexikóban, Nigériában és Kínában élnek. Ez utóbbi hatalmas országban,
a Nagy Fal túloldalán valóban „nagy ugrások” történnek, nem a maoi ideológia, hanem az evangélium missziói parancsa értelmében.
Félhivatalos statisztikai becslések szerint a keresztyének száma meghaladhatja a 130 milliót. Számuk egyre gyorsuló ütemben nő. A nagy meglepetések országa Kína.
Kép: Wikipédia
A 21. századra jött el történelmileg a minősített idő nemcsak gazdaságilag, meg digitális hightech-kel, hanem vallásilag, a keresztyénség szempontjából is. Nem véletlen, hogy éppen a nagy keresztyénségnövekedés láttán 2018. február elején hozta meg a kínai legfelsőbb vezetés és kongresszus az új, már az erős kontroll jegyében fogant vallásügyi szabályozást. Az utóbbi évek Kína-tanulmányaiból, kiváltképpen az ottani keresztyénség, azon belül is a protestáns és református irány gyorsuló növekedéséről és népszerűségéről megjelent írásokból, a keresztyénség terjedésének többféle okáról és a kínai társadalom reagálásának többféle módjáról olvashatunk hiteles és körültekintő cikkeket, anyagokat angol nyelven. Kormányzatunk nyitása, a keleti partnerség koncepciója, és a kínai fél érdeklődése teszi hangsúlyossá a téma tudatosítását.
Egyházilag, teológiailag vigyázó szemeinket nemcsak fontos, de a jövő alakulása miatt nagyon is szükséges és elengedhetetlen Kínán tartanunk.
Vigyázó szemeinket Peking fele is kell fordítanunk. Valami készül a keresztyénség, a „sinokeresztyénség” és a „sinokálvinizmus” névvel jelölt sokmilliós jelenségformákban… Nem nehéz felismerni, hogy Kínában mintha többet tudnának rólunk, mint mi őróluk. De mi ébresztette fel bennük az érdeklődést Kálvin és a protestánsok iránt?
Elképesztő számok Kárpát-medencei szemmel
A mára közel 1,4 milliárd lakosú Kínában hivatalosan működnek a nagy világvallások és a keresztyén egyházak. Így a buddhizmus, taoizmus, iszlám, katolicizmus, protestantizmus. Több, mint 200 millió a különféle vallások követője, és mintegy 380 ezer pap, egyházi személy, lelkész, imám végzi közöttük szolgálatát.
Jelenleg a hatalmas országban 5 500 vallási csoport működik, hét vallási-nemzeti szervezet. 144 000 helyszínen folyik vallási, felekezeti tevékenység, 33 500 buddhista templomban, 9 000 taoista kultuszi helyen, 35 000 mecsetben, 6 000 katolikus templomban és 98 püspökségben,
valamint 60 000 protestáns templomban és egyházi épületben.
Hogyan ébredt fel újra a keresztyénség iránti érdeklődés? – Max Weber hatalmas befolyása és útkészítése Kálvin számára
Dr. Aiming Wang, a híres nanjingi Egyesült Teológiai Szeminárium dékánja mondta el, hogy ma nagyfokú érdeklődés érzékelhető Max Weber híres múlt századi műve, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme iránt, mégpedig azért, mert ebben a kínai vezetés és értelmiség saját gazdasági modelljéhez talál támpontokat. A protestáns kínai professzor így érvelt:
„Kínai tudósok az 1980-as évek végén a pekingi egyetemen nagyon izgalmas előadás-, és vitasorozatot indítottak a kapitalizmus weberi megítéléséről és Kálvin morális hozzájárulásáról a kapitalizmus szellemiségéhez. Vitacikkek, tanulmányok sora bizonyítja ezt.
Az, hogy Weber felismerte és világossá tette, hogy a racionális és a modern kapitalizmus mennyire összekapcsolódik a protestantizmus belső lelkiségével, erkölcsével, észszerűségével, nagy érdeklődést váltott ki Kína-szerte Weber munkái iránt, s felülírta a marxista-leninista ortodox, és ideologikus kapitalizmus-tant. Kálvinnak nagyon rossz volt korábban a reputációja, híre Kínában. Egy ideig úgy tekintettek rá, mint a kínai szocializmus fő ellenfelére. Viszont Weber kínaira fordított munkái segítségével teljességgel megváltozott ez a kép. Kálvin közel került a kínai értelmiségihez, kiváltképpen azokhoz, akik a kínai gazdaság modernizálását tűzték ki célul”.
Közismert, hogy Weber a protestáns etikának igen jelentős szerepet tulajdonított a kapitalizmus kialakulásában, kivált a kegyelmi elválasztás vagy kiválasztás tanában gyökerező protestáns munkaaktivitásnak és etikának. A hála hajtóenergiájával működő munkaetika és a puritán, nem tékozló felelősségetika termékenyen és gazdaságilag is mérhető módon ölelkezett össze a protestáns országok elő-kapitalista gazdaságában, kultúrájában és politikájában.
Napnál világosabban kiderült: a vallási, hitbeli értékeknek jelentős befolyásuk van az egyéni magatartás formálása révén az egész gazdaságra.
Max Weber volt az, aki már száz évvel ezelőtt kimutatta a kapcsolatot, kapcsolódást a kínai filozofikus ősvallás, a konfucianizmus racionalitása, észszerűsége és a protestáns racionalizmus között. Talált párhuzamos értékeket és erényeket a konfucianizmus és a protestáns puritanizmus között.
Kálvin kínaiul – Jidujiao yaoyi 基督教要义 – A keresztyén vallás rendszere
A Nanjing Theological Review volt az egyedüli folyóirat Kínában, ami a múltban is foglalkozott a kálvini örökséggel és A keresztyén vallás rendszere című művet sorozatban jelentette meg. Aiming Wang professzor „Kálvin János jelentősége a Kínai Protestáns Egyház fejlődésében” címen írt tanulmányában külön fejezetet szentel hazája értelmiségi milliói megváltozott viszonyának Kálvinhoz, illetve a kálvini gondolatokhoz, gondolkodáshoz. Kínai tudósok egész sora foglalkozik akadémiai szinten annak vizsgálatával, mi a titka és magyarázata Kálvin gondolatrendszere egyetemes igazságainak, illetve maradandó értékének.
Azt is kutatják, mi mindent importálhat Kálvinból maga az ország, illetve a kínai protestantizmus.
Az 1980-as évek óta, amikor is sor került Max Weber könyvének kínai kiadására, indul az ilyen irányú kutatás. Kínai vélekedés szerint ugyanis az emberiség spirituális fejlődésének egyik legkiemelkedőbb figurája éppen Kálvin volt. Az elmúlt évtizedekben vizsgálták a genfi reformátor politikai, szociális, igazságszolgáltatási, kereskedelmi és etikai befolyását is.
Hálásak a presbiteri rendszerért és a lelkiismereti szabadságért
Hálásak Kálvinnak azért, mivel tevékenységében a presbiteri, a világi hívők részvétele az egyház missziói munkájában nagyon erősen megmutatkozott.
Kínában a presbiteriánus misszionáriusok voltak azok, akik elindították az intézményes kórházi, elemi és középiskolai rendszert, diakóniai központok kialakítását szegények és idősek ellátására, s más szolgálatokat.
A kálvini árnyalatú protestánsok a világ minden részén, így Kínában is erőteljesebb szociálpolitikai aktivitást mutatnak, mint más vallási közösségek.
A lelkiismeret fontossága és szabadsága pedig összecseng Confucius tanításával. Ahogyan Kálvinnál is, a keresztyén szabadság egyik feltétele a hívők lelkiismeretessége, azaz az Istennek történő végső számadás kikerülhetetlensége.
A másik az, hogy a lelkiismeret végső soron nem a törvénynek engedelmeskedik, hanem Isten akaratának. A keresztyén szabadság nem függ a külső dolgoktól, hanem egyedül Istentől.
A kínai protestantizmus nagyra értékeli azt a morális és lelki, valamint a különböző társadalmi szinteken megvalósult felvirágzást, amit a kálvinizmus, a puritanizmus és a presbiterianizmus hozott létre századok alatt a világon. Ez a magyarázata annak, hogy annyi üldözés, a kommunista rendszer egyházfojtogató és felszámoló praktikái, a „kulturális forradalom” tisztogatásai és agyi fertőzései ellenére ma Kínában mintegy 80-90 millió protestáns él, és több, mint 20 000 lelkész végzi pásztorolásukat. A kálvini protestantizmus ezen túl kész és képes arra, hogy a kínai modernizációs törekvésekben is szerepet játsszon, főként a nemzeti lelkiismeret ébresztésében, a Biblia és a reformációs alapelvek értelmében.
„Meggyőződésem, hogy Kálvin alapelvei segítenek a kínaiak számára közelebb hozni olyan egyetemes igazságokat, melyekhez mindenki képes és kénytelen igazodni valamennyire akkor, ha egyetemes értékekről beszélünk” – írta a nanjingi református gazdaságteológus professzor.
(Folytatjuk: sinokeresztyénség, sinokálvinizmus, udvariasság, tiszteletadás, a kínai keresztyénség rövid története)
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
