Pünkösd után jeles egyházi ünnep Szentháromság vasárnapja. Szentháromság (Trinitas Sancta), ahogy az újabb Katolikus Lexikonban is olvasható, az egy, élő és igaz Isten misztériuma: Atya, Fiú és Szentlélek, három személy egyetlen lényegben.
Akik egymástól különböznek, de úgy, hogy lényegük egy és oszthatatlan. Olyan abszolút misztérium, amely a teremtett lény számára kimerítően soha meg nem ismerhető. Isten azzal tárta föl atyaságát, hogy elküldte a vele egylényegű Fiút és az ugyancsak egylényegű Szentlelket. Tudnunk kell, hogy Isten a maga voltát nem csak szóban közölte, nem puszta verbális magyarázatot adott róla, hanem üdvtörténeti folyamatban és eseményekben mutatta meg. E folyamat kezdete az ószövetségi kinyilatkoztatás, beteljesedése Jézus Krisztus.
A Szentháromságnak nagy tisztelete és kultusza van népünk körében. Patrocíniuma templomainknak, kápolnáinknak, s emlékére megannyi helyen állítottak szabadtéri szobrot is. Ez alól nem kivétel a Palócföld sem, ahol a felállított szobrokon gyakran ott találjuk a Szűzanyát is. Tisztelegjünk most eme ünnep előtt úgy is, hogy számba veszünk néhányat eme emlékek közül.
Bény, a Szentháromság-szobor. (Fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
A bényi templom külső szakrális terén, a régi kolostor alapjai mellett egy gyönyörű Szentháromság-szobor is áll. Egy téglalap alakú magas, fehér talpazaton láthatjuk a trónján ülő Atyaistent s jobbján Jézust a keresztfával. Kezüket a köztük lévő földgolyón tartják, melyen egy aranyszínű kereszt van. Fent a Szentlelket szimbolizáló galamb aranyozott fénysugarakkal. A talpazat felső részének négy oldalán angyalfejek láthatók, lent pedig egy fehér márványtáblán ez a dedikáció olvasható: „A teljes Szentháromság egy Isten/ Az Atya Fiú Szentlélek tiszteletére/ emelték/ Gábor Máté/ és neje: Jankus Ilona/ 1891“. A szobrot nemrégiben szépen felújíttatták, s ezt vésték rá: „Felújíttatta ing. Kupis Ferenc és családja/ 2007“.
Felsőtúron a főút menti egyik kúria előtt látható e Szentháromság-szobor, melyet – dedikációja szerint – 1910-ben készíttetett Mintál János és neje, Zsófia.. Ehhez a szoborhoz egyébként hosszú időn át, az 1950-es évek végéig szentháromság vasárnapján jártak körmenettel a falu lakói.
Mikszáth szülőfalujában, Szklabonyán ugyancsak a templomkertben látható egy mai, művészien megformált Szentháromság-szobor, ezzel a dedikációval: „Najsvetejšia/ trojica/ zmiluj sa/ nad nami./ Venovala Hrozová/ s dcérami/15.VI.2000.“ (Legszentebb háromság, irgalmazz nekünk.)
A palásti Szentháromság-szobor a főút mellett (Fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
A palásti későbarokk Szentháromság-szobor a mostani szlovák iskola közelében áll. Az Atyaisten s a feltámadt Jézus lábánál egy-egy angyalfej, a szobrot tartó oszlop gótikus mintájú ablakkeretes bemélyedésében pedig Mária szobra látható. Jelenlegi kőtalpazatát Rendek Erzsébet emeltette 1901-ben. Régen Szentháromság napján lelkipásztorukkal jöttek ide a hívek, később már csak előimádkozójukkal ment a nép. Ha valami baj volt a faluban, mindig kijöttek a Szentháromsághoz imádkozni.
Ipolyszalkán a templom melletti park déli felében két Mária-szobor is van. Egy vaskerítéssel vették körül a Szentháromság-oszlopot, azaz a Mária megkoronázását ábrázoló szoborcsoportot. A faluban ezt csak Szentháromságnak nevezik. 1851-ben állíttatta az érsekség itteni birtokainak intézője, Zeifer Ferenc és neje, Varga Anna. A négyzet alakú talpazaton egy magas, dór főben végződő oszlopon áll a szoborcsoport: középen Mária, jobbján a feltámadt Krisztus, balján az Atyaisten. Az utóbbi bal kezében a földet, jobb kezében a koronát tartja Mária feje felett. Krisztus jobb kezében a keresztet, bal kezében pedig a koronát láthatjuk. A korona felett a Szentléleket szimbolizáló galamb látható. A szakrális emlék dedikációja így szól: „ Ut Patris et/ Filie et Spiritus/ Sancti resolvet/ Gloriam eridit/ Franciscus/ Zeifer et/ Anna Vargha/ 1851“ (Készült Esztergomban/ Paul Leonhard) A Historia domus feljegyzéseiben írják, hogy ide is járt hajdan „processzió“, mégpedig keresztjáró napokon, kedden szentmise után és Szentháromság vasárnapján délután két órakor.
Ipolyszalka, a Szentháromság-oszlop (Mária megkoronázása) 1851-ből (Fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
Bernecén is van egy Szentháromság-szobor, amellyel kapcsolatban ellentétes adatokat találunk a szakirodalomban s a népi emlékezetben egyaránt. A község honlapján olvassuk, hogy „A XVIII. század végén keletkezett a mészkőből faragott szobor, mely egy 3 méter magas oszlopon található“. Pest megye műemlék-nyilvántartójában azt írják, hogy a mészkőszobor alacsony kőpilléren áll a Széchenyi utca 56. számú háza előtt, s az XVIII. századi alkotás. (Dercsényi, 1958:252) Gyenes Zoltán polgármester Oravecz Istvánné Máté Matild (1942) adatközlőre hivatkozva írja levelében, hogy a szobrot Szabó János gazda állíttatta egy szomorú baleset után fogadalomból. Vallásos ember lévén ugyanis fogadalmat tett, hogy ha betegségéből felépül, egy Szentháromság-szobrot emeltet. Gyógyulása után a Szitnya hegység valamelyik kőbányájából szállíttatott egy kőtömböt Bernecére, s itt faragták volna azt ki a mesterek. Más feltételezések szerint a szobrot már előre kifaragták, ám szállítás közben az áldást osztó kéz letörött, s azt fordítva tették vissza. A szobor talapzatát valóban helyben készítették (Pálinkás és Timer kőfaragómester neve van a kőre vésve.), s dedikációján ezt olvassuk: „Szent/ Háromság/ (egy) Isten/ dicsőségére/ álítatta/ Szabó János/ 1906“. A szobor az Atyaistent idős szakállas alakként ábrázolja, amint kezét kinyújtva tartja. Jobbján áll az Úrjézus a kereszttel, köztük pedig a Szentlelket ábrázoló galamb látható.
Ipolynyék, a Szentháromság (Mária megkoronázása)-szobor a főtéren. (Fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
Ipolynyék főterét uralja az a szép szoborcsoport, amit itt Szentháromságnak neveznek. Tulajdonképpen Mária megkoronázását ábrázolja a kovácsolt vaskerítéssel körülvett, háromlépcsős talpazaton álló, magas oszlopra helyezett gyönyörű alkotás. A Szűzanya imára kulcsolt kézzel ül az Atyaisten és Jézus Krisztus közt, akik föléje tartják a koronát, mely felett a Szentlelket ábrázoló galamb látható, amint fénysugarak áradnak ki belőle. Az Atyaisten bal kezében jogar, Krisztuséban kereszt látható. A hagyomány szerint a szobor szállítás közben eltörött, s az eredeti Szentháromság-alkotás helyett így került helyére a ma is látható mű Máriával, az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel. A talpazat második lépcsőjének dedikációján ezt olvashatjuk: „Isten/ dicsőségére/ Pataki István/ és neje/ Gyurász Mária/ 1903“.
Drégelypalánk, a Szentháromság-szobor 1762-ből (Fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)
Drégelypalánk kinti szakrális emlékei közül legértékesebb az 1762-ben emelt gyönyörű Szentháromság-szobor. A barokk jellegű alkotás, illetve szoborkompozíció színezett kőből készült. Középen egy volutákkal díszített talpazaton áll a magas kőoszlop, ezen pedig a Szentháromság látható a térdepelő Szűz Máriával (Dercsényi, 1958:179). Bálint Sándor szerint „Drégelypalánk emlékoszlopát sajátos ikonográfiai felépítés jellemzi. Az oszlopon megjelenő Szentháromság: Atya és Fiú között, a Szentlélek alatt a megkoronázott Szűzanya. A talpazati háromszögű párkányon József a Kisdeddel, továbbá Sebestyén, Rókus, Nepomuki Szent János szobra, Flórián domborműve, alul a fekvő Rozália.“ (Ünnepi kalendárium I. Internetes változat) A Szentháromság-oszlopot keretező négy pilléren a négy evangélista szobra látható: Szent Jánosé, Szent Márké az oroszlánnal, Szent Mátéé az angyallal és Szent Lukácsé a bikával. A szoborcsoport dedikációja így szól: „HOC OPUS TRIADIS CURA SUNT INCOLAE POSS.NIS PALANK AO, 1762 DIE 8. NOVEMBRIS“. Magyarul: „Ez a Szentháromság-emlékmű Palánk népének buzgóságából emeltetett.“ A Szentháromság-szobrot utoljára a Bécsben élő drégelypalánki Széles József atya újíttatta fel. Valamikor Szentháromság vasárnapján e helyütt végezték a litániát. Most úrnapkor áll itt az egyik gunyhó, s ide is kijön a körmenet.
Kóvár község szabadtéri szakrális kisemlékei közül is feltétlen említést érdemel a Szlovákgyarmat felé vezető főút mentén álló, magas oszlopra helyezett Szentháromság-szobor, amely valójában egy XIX. század végi népies kőplasztika. A díszes oszlopfőn látható Jézus és az Atyaisten homokkőszobra. Köztük ott a Szentlelket ábrázoló galamb, Jézus jobb kezében pedig a nagyméretű kereszt, melyet a vállának döntve tart. A Szentháromság-oszlop dedikációján ez olvasható: „Állítá CSERI ISTVÁN 1905“.
(Csáky Károly/Felvidék.ma)
