Pozsony egyik legszebb tere csütörtöktől Baross Gábor nevét viseli. A Szlovákia fővárosának központi részén levő teret, parkot az óvárosi önkormányzat kezdeményezésére nevezték el a vasminiszterről, és Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet együttműködésével ünnepélyes keretek között avatták fel. A rekkenő hőség ellenére magyar és szlovák érdeklődők, városvédők népes csoportja vett részt a rendezvényen.
Bevezetőjében Ernest Huska, Pozsony-Óváros önkormányzata kultúráért felelős osztályának munkatársa elmondta, hogy
a főváros tartozik azzal a magyar vasminiszternek, hogy közterület viselje nevét, hiszen a többször átépített, de máig szolgáló Öreg híd, eredetileg Ferenc József híd az ő kezdeményezésére és személyes felügyeletével épült meg.
Az meg külön figyelmességnek minősül, hogy a most róla elnevezett parkból egy kis kitérővel el lehet jutni művére, a hídra, jelképesen tehát összefonódik a múlt és a jelen.
Zuzana Aufrichtová, Pozsony-Óváros polgármestere ugyancsak azt erősítette meg, hogy Baross Gábor méltán érdemli meg, hogy közterület viselje nevét a fővárosban.
A parkot nemrég felújították, üde színfoltja a városnak, itt van egy kellemes szökőkút Bártfai Tibor gyönyörű szobrával és amikor a park elnevezése felmerült, úgy gondolták, ez a hely, amely egykor a Landerer nevet viselte, alkalmasabb nevet nem is kaphatna.
Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete ugyancsak méltatta a valamikori közmunkaügyi, közlekedési és kereskedelmi miniszter jelentőségét, kiemelve, hogy mindkét nemzet magáénak vallja őt, hiszen a Felvidéken, a mai Szlovákia területén született, járt iskolába és végső nyughelyét is itt találjuk. És ha tevékenységében csak a hidak építésének szorgalmazását tekintjük is, megállapíthatjuk, hogy
aki hidat tervez, épít, az jelképesen és valóságosan is az összekapcsolódást, az egymásra találást szorgalmazza.
Megjegyezte azt is, hogy a város szívében levő parkban az emberek szívesen sétálnak, pihennek, sokan talán éppen a park nevét viselő táblára pillantva tudatosítják majd a névadó jelentőségét vagy néznek utána, ki is volt ő.
Korpás Árpád, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnöke Bellusi Baross Gábor életrajzát ismertette. Aránylag rövid élete alatt, amely 1848-tól 1892-ig tartott, mérhetetlenül sokat tett a köz javára. Reformjai a vasúti közlekedés, az ipar, a kereskedelem, a posta területén korszakalkotóak voltak. De nevéhez fűződik a Vaskapu szabályozása, az Al-Duna hajózhatóvá tétele, a fiumei, ma Rijeka kikötő kiépítése is. A posta területén olyan látványos intézkedéseket tett, mint a posta-takarékpénztár, a Postatisztképző megalapítása, a Budapest–Bécs közötti első telefonvonal megteremtése.
Munkabírása legendás volt, vezetői stílusa olykor túllépte a jó modor határait. Beosztottjaitól közel olyan, illetve ugyanolyan munkatempót várt el, mint amilyen a sajátja volt. Távolabbi céljait korai halála akadályozta meg. Negyvennégy évesen Budapesten hunyt el, de végső nyugalomra az Ilavához közeli Klobusicében helyezték a magyar állam által emelt mauzóleumban.
Emlékére emlékérmet bocsátottak ki, amelyen a következő szöveg olvasható: „Lángoló hazaszeretet vasakarattal párosulva csodákat művel”. Pontosabban nem is lehetett volna jellemezni őt.
Ma a Lévai járásban a csatai alapiskola viseli nevét. Szlovákiában az egyetlen szobra Zsolnán áll, a hírhedt valamikori nacionalista képviselő városában, aki tankokkal akart nekimenni Budapestnek, de Baross Gábor szobrához nem merészelt nyúlni. Ha egyáltalán tudta, kit ábrázol az alkotás…
A pozsonyi parkot jelző névtáblát Zuzana Aufrichtová és Pető Tibor leplezték le és mindkét nemzet himnuszának felhangzása tette még ünnepélyesebbé a táblaavatást. A résztvevőket ezután két fiatal énekes, Ballán Viktória és Wurczer Péter szórakoztatta, akik Lehár Ferenc és Huszka Jenő operettjeiből énekeltek részleteket.
(Benyák Mária/Felvidék.ma)