Tíz éve foglalkozik a szlovák kormányhivatalban a kisebbségek ügyeivel, 2016 óta ő az országban élő nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos. Az általa vezetett kisebbségi bizottság érdekérvényesítő képességéről, az elszlovákosodott magyar települések jelenségéről, a Kisebbségi Kulturális Alapot (KKA) érintő kritikákról is beszélt portálunknak.
Az interjúból kiderül, hogy a megyei fenntartású közutakon igenis lehetnek kétnyelvű közlekedési táblák, de választ kapunk arra is, van-e a kormánynak külön stratégiája a magyar közösséget illetően. Bukovszky a szlovák–magyar kapcsolatok értékelésében gesztusok szintjén még történelmi áttörésről is beszél, de figyelmeztet: a politikai realitás józanságra int.
Júliusban új tagokat választottak a kormány kisebbségi bizottságába. Mit jelent ez a bizottság működésében, amelyet több alkalommal – még a tagjai részéről – is ért olyan kritika, hogy nincs megfelelő hatásköre a kisebbségek képviseletéhez?
Kevesen tudatosítják, hogy milyen lehetőségek rejlenek ebben a választott tanácsadó szervben a jogérvényesítés területén. Az elmúlt egy évtizedben a bizottság irányába és azon belül magyar vonalon elsősorban a politikai értelemben vett kötélhúzás folyt és kevesebb energia jutott az érdemi megoldások keresésére. A mostani választások eredményei felülírhatják ezt a trendet, s éppen ezért még a szeptemberi alakuló ülés előtt egy egyeztető megbeszélésre invitáltam a bizottság tagjait. Személy szerint nagyon sajnálom, hogy a magyar tagok közül legaktívabb Bauer Edit a választási eredmények alapján nem tudja folytatni mandátumát.
Milyen trendre gondol?
Abszolút ellenzem a kisebbségi jogok politikai értelmezését. A kisebbségi bizottságnak erős mechanizmusai vannak. Ha a magyar kisebbséget érintő javaslatot terjesztenek be, arról csak a magyar tagok szavazhatnak, ugyanez érvényes az orosz, a roma, vagy a szerb tagok esetében – erre volt már precedens. Ami pedig alapvető álláspontként került elfogadásra a bizottságon belül, az egyenesen a kormány elé kerül. A magyarok az elmúlt tíz évben egyetlenegy indítványt sem nyújtottak be. Kormánybiztosként a 13 kisebbség érdekeit kell képviselnem és támogatnom a javaslataikat. De ha nincs javaslat, mit támogassak?
A testület feladata a kisebbségek jogállásáról szóló jogszabály elkészítése, véleményezése is. Milyen állapotban van a jogszabály?
Terv szerint haladunk. A járványra való tekintettel a törvény jövő májusban kerül a kormány elé. Legalábbis ez az eredeti tervezet. Én mindent elkövetek, hogy ez így legyen. A kisebbségi bizottság által jóváhagyott tartalmi szempontok szerint haladunk. Folyamatosan dolgozunk és egyeztetünk a szakemberekkel. Nagyon bízom benne, hogy kora őszre sikerül elkészíteni a törvény nyers változatát és elindítani az egyeztetést.
A nyár elején a megyék részére módszertani útmutatót készített a hivatala. Milyen hiányosságokat tapasztalt a kisebbségi jogok betartása területén az érintett megyékben?
A módszertani útmutató elkészítését a nyelvi jelentés kapcsán a kormány adta feladatul idén januárban. Általánosan megállapítható, hogy a hiányosságok minden téren nagyok. Ez abból a múltban megfogalmazott hamis állításból is fakad, hogy mivel a megyeszékhelyeink nem teljesítik a 15 százalékos kisebbségi küszöböt, így a nyelvi jogok nem érvényesíthetőek, illetve a megyéknek nincsenek kötelességeik, feladataik. Ez így nem igaz. Több mint egy évtizede megfeledkezünk arról, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény alapján a megyék által létrehozott jogi személyek is közigazgatási szervként vannak definiálva. Ergo, a megyei fenntartású kulturális, szociális, egészségügyi és egyéb intézményeken (jogi személyeken) belül, melyek kisebbségi településen vannak, érvényesülni kell a vizuális kétnyelvűség összes szegmensének, a kommunikáció során biztosítani kell a magyar nyelv használatának lehetőségét. A törvény szerint a kommunikáció nyelve nem a közigazgatási szerv székhelyétől függ, hanem a kommunikáció helyétől. Például, ha a megyei tisztiorvos elkészíti a készültségi orvosi és gyógyszertári ellátás havi szétírását, annak a kisebbségi településen kétnyelvűen kell megjelennie. A megyék átruházott állami jogkörökkel rendelkeznek például az egészségügy és a közlekedés terén. Ebből fakadóan óriási ráhatásuk van például az orvosi rendelők, vagy a gyógyszertárak vizuális kétnyelvűségében, illetve a megyei fenntartású közutak kétnyelvű közlekedési táblákkal való ellátásában. Tudatosítom, hogy a megyék új feladatok előtt állnak, s éppen ezért az ősz folyamán egy közös találkozón szeretnék velük egyeztetni a megoldásokról.
Hogyan értékeli a népszámlálás lefolyását? Kitart amellett, hogy helyes volt a két válaszlehetőség a nemzetiséget illetően? Milyen eredményre számít a magyarok számát tekintve?
Örömmel tölt el, hogy a járványügyi helyzet ellenére az első, teljesen elektronikus úton végbement népszámlálás minimális fennakadások mellett sikeresen zárult. Bevallom, nagyobb problémákra számítottam, éppen ezért nagy köszönetet érdemelnek a lakosok és az önkormányzatok, akik a kialakult helyzet ellenére jelesre vizsgáztak. A nemzetiségre vonatkozó két kérdés bevezetését továbbra is helyesnek vélem, s továbbra is fenntartom, hogy az így szerzett adatok alapján hatékonyabb stratégiákat lehet elfogadni akár a szlovákiai magyarság esetében is. Most már csak az a nagy kérdés, hogy a hivatalos eredmények tudatában képes lesz-e elfogadni a politikum a kisebbségi jogok alkalmazására a legoptimálisabb értéket. A hónap végén találkozom a Statisztikai Hivatal elnökével, akivel a hogyan továbbról egyeztetek majd. Még az eredmények közzététele előtt a kisebbségi szakértők bevonásával egy munkacsoportot hozok létre. A szlovákiai magyarok számát tekintve további csökkenést jósolnak a szakemberek, engem viszont az a tény aggaszt, hogy ezzel párhuzamosan – a belső migráció miatt – óriási az eltolódás a magyar etnikai területek térszerkezetében.
Tehát arról a jelenségről beszél, hogy a magyar települések elszlovákosodnak. Mit gondol, mi lehet ennek az oka, és kit terhel ezért a felelősség?
Igen, attól tartok, jelentősen csökkenni fog a dél-szlovákiai magyar településeken élő magyarok aránya. Ennek az az oka, hogy megnyitottuk Dél-Szlovákiában az ingatlanpiacot. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok aktív közreműködése nélkül ez nem lenne.
A KKA élére júniusban új igazgató került Alena Kotvanová személyében, aki volt munkatársa. Milyen véleménye van róla és a munkájáról? Nem tartja problémásnak, hogy a KKA igazgatói posztjára nem nemzeti kisebbséghez tartozó jelölt került?
A KKA új igazgatóját, Alena Kotvanovát felkészült szakembernek tartom. Mivel feladataink több ponton is találkoznak, bízom benne, hogy sikeresen veszi majd az akadályokat. Ugyanakkor továbbra is fenntartom, hogy az igazgatóválasztás módjával kapcsolatban több kétség is felmerült bennem. Maga az eredmény nem precedens értékű, hiszen már a múltban is történtek hasonló esetek. Volt nekünk már szlovák nemzetiségű kisebbségi kormánybiztosunk és két olyan romaügyi kormánybiztosunk is, akik nem tartoztak a roma közösséghez. És ez utóbbi két személy kivételesen jó szakmai munkát végzett. A KKA igazgatói posztja egy jelképes, de fontos szerep, kisebbségi szempontból azonban elsősorban a szakmai tanácsok bírnak nagyobb hangsúllyal, hiszen a döntéshozatal az ő kezükben van.
Maradva a témánál, hogyan értékeli a most zajló változásokat a KKA kapcsán?
Az igazgatóválasztással párhuzamosan képviselői beadvánnyal módosították a KKA-ról szóló törvényt, amihez több érdemi észrevételt fűztem, de a tárca elvetette ezeket, sőt, még tárcaközi egyeztetésre sem hívtak meg. Úgy gondolom, teljesen értelmetlen volt a törvénymódosítás, hiszen a törvény eddig is szabályozta azokat a feltételeket és védelmi mechanizmusokat, amelyek alkalmazása a kisebbségi szervezetek kezében volt. A módosítás az önkormányzatisági elv gyengítését célozta meg, ugyanakkor rákényszeríti a kisebbségi szervezeteket a módosításban rejlő kiskapuk használására.
Tehát kijátszható a rendszer?
Persze, ez egy fából vaskarika.
Gyimesi Györgynek, az OĽANO parlamenti képviselőjének KKA-t illető kritikáiról mit gondol?
Nagyon sajnálatosnak tartom a képviselő úr fellépését, hiszen kétségbe vonta egy autonóm közszolgálati intézmény törvény által szabályozott transzparens működését. Azt, hogy ő ezt politikai síkra terelte, csak hab a tortán. Kritikájával nyitott kapukat dönget, hiszen a döntéshozatali mechanizmusok eredményeit kritizálja, amivel felveti a jogos kérdést, hogy a magyar kisebbség képes-e saját kulturális szükségleteinek a támogatására? Ha a szakmai bizottságok döntésével van baj, akkor arra válaszoljon a kultúrszakma, vegye kezébe a kezdeményezést és a soron következő bizottsági választásokon távolítsa el, váltsa le azokat, akikben csalódtak, vagy szerintük elfogultan döntöttek. Amennyiben a támogatások struktúrájával van baj, akkor csak át kell írni a pályázati felhívásokban megszabott prioritásokat.
Milyen a kapcsolata a kormánnyal? Hogyan értékelni a Matovič-, majd a Heger-kormány hozzáállását a kisebbségekhez, főként a magyarokhoz?
Standard a kommunikációm és a kapcsolatom a kormánnyal. A tavalyi évben minden releváns miniszterrel egyeztettem, most már az érdemi munkán van a hangsúly. Feladataimat és kezdeményezéseimet elsősorban a kormányhivatal vezetőjével, Július Jakabbal egyeztetem. Munkakapcsolatunk eddig korrekt. Ugyanakkor tudatosítom, hogy a kormányzat és az ország számára a járványügyi helyzet megoldása és kezelése prioritást élvez. Nem hiszem, hogy lenne a kormánynak külön stratégiája a magyar kisebbség irányában. A minket érintő kérdéseket én is a globális kisebbségi feladatokba csomagolva igyekszem oldani. Gesztusok szintjén a tavalyi év áttörést jelentett Matovič
miniszterelnök trianoni megemlékezése kapcsán, de elmaradt a folytatás. Hozzáállásával ugyan történelmet írt, de kormányzati szinten ez volt a maximum. Az utóbbi napok kardcsörgetése szlovák–magyar oldalon csak megerősítette, hogy néha képesek vagyunk illúziókban élni. Meggyőződésem, hogy jelen pillanatban kormányzati szinten a szlovákiai magyar közösség helyzetén csakis a roma és a ruszin kisebbség helyzetének megoldásán keresztül vagyunk képesek javítani. Ez a politikai realitás.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
