A Százak Tanácsa Kovátsné Dr. Németh Máriát – akinek tevékenysége ezer szállal kötődik a komáromi Selye János Egyetemhez – a Haza Embere kitüntetéssel díjazta.
Kováts Németh Mária a Selye János Egyetemen jószerivel annak megalakulásától részt vett a tanári kar munkájában, hiszen már 2004 novemberétől főállású munkaviszonyban volt a Tanárképző Karon. Ennek a karnak munkatársi kötelékében dolgozott egészen 2017. augusztus végéig, úgy, mint a Neveléstudományi Tanszék docense. A Tanárképző Karon végzett munkája után 2017 szeptemberétől részmunkaidős adjunktusi állásban volt 2019. augusztus végéig a Református Teológiai Karon.
A Református Teológiai Kar kötelékében a missziológia-diakónia és szociális gondoskodás tanulmányi program alap-és mesterszintű képzéseinek neveléstudománnyal összefüggő tantárgyait oktatta, szemináriumokat és záródolgozatokat vezetett. Ezen a karon aktívan munkálta azon konferenciák szervezését és vett részt megvalósításukban, melyeket a kar a Százak Tanácsával és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Tanácsával közösen szervezett. Ezen közös együttműködés keretében több vendégelőadásra és konferenciára került sor Komáromban, melyeknek elhangzott előadásai a konferenciák tanulmányköteteiben jelentek meg, mely köteteknek minden esetben felelős szerkesztője is volt.
Elkötelezettsége és hivatástudata mindannyiunk számára példaértékű mindmáig.
A kitüntetett laudációját Duray Miklós mondta:
A Haza Embere (2021): Kovátsné Dr. Németh Mária
Sajátos, üzenetszerű évfordulón adjuk át Németh Máriának a Haza Embere elismerést. Az 1995-től 1997-ig vajúdó, majd megszületett Százak Tanácsa éppen tizenhárom éve adományozza a Haza Embere elismerést. A tizenhármas számnak hagyományaink szerint sajátos üzenete van, ami általában akkor rémlik fel bennünk, ha valamilyen alkalomhoz, eseményhez, nem várt esethez, meglepetésszerű élményhez kapcsolódik. Ezúttal ennek a számnak az üzenete jó érzéssel tölt el bennünket, Németh Máriának köszönhetően. Eddigi életpályája során nemcsak a tudatos emberi elkötelezettségnek, következetességnek volt a példaképe, hanem egy olyan sajátos látásmódnak a megteremtője és művelője is, mely szerint megszakítatlan a kapcsolat az élettelen és élő természettől, azaz a nagy környezetünktől kezdve az ember-nemzet-szellem-tudás-hit-haza sokrétű és bonyolult egységéig. Mert aki nem tudja rendben tartani az őt körülvevő természetet, az önmaga rendben tartására is alkalmatlan.
Én, ha geológusként és nem esszéíróként kimegyek a természetbe, képzeletemben a domboldalakról eltüntetem az élő természetet és lelki szemeim előtt a kőzetek, rétegek, erek, ásványok, lelőhelyek, a földmozgás irányai, gyűrődések, végül a Földünk afrikai táblájának észak-keleti irányú nyomulása által létrehozott egyik legcsodálatosabb geológiai alakulata, a Kárpát-medence szerkezete jelenik meg. Ezt követően kezd visszaépülni rá mindaz, ami Németh Mária emberi és tudományos életének a lényege.
Sokan nem látják az erdőt a fáktól, de Németh Mária az embertől indulva a fa érintésével az erdőn át az emberhez visszaérve jut el ismét a nemzethez. A 2020-ban megjelent könyvének a címe „Környezettudatos viselkedéskultúra – nemzeti identitás“ ezt a tudatos körjárást jelenti. Leegyszerűsítve két sarokpontra: védd a természetet és ne szórd tele szeméttel, védd a nemzetet és szabadítsd meg őt a szeméttől. Tiltsd be a tarvágást és ne engedd be a globalista szennyet.
Németh Mária elismerése kapcsán érdemes egy pillantást vetni a meghatározás főnévi részére: Haza. Ez nem csupán az elismerés minősítő lényege, hanem a létünk lelki-szellemi-tudati-jellemvonási-magatartási jellegzetességeinek a meghatározója is. Nem tudom, hogy a világfi lehet-e hazafi, de abban biztos vagyok, hogy a hazafi nem azonos az állampolgárral. Ez utóbbi esetben azonban nem lehet kizárni, hogy a kettő egyszerre lehet ugyanaz, de az sem kizárt, hogy a két jogalany nem azonos. Németh Mária lehet ennek a tudója, aki szakmai tevékenységét Győrön és Sopronon túl a Felvidéken és Székelyföldön is művelte. A haza lehet területfüggő fogalom, de főleg lelki-szellemi-tudati-érzelmi-történelmi tartalma a lényeges. Ez a kérdés a „kalapos király” halálának idején még fel sem merült volna bennünk, de százharminc évvel később napi gonddá vált, noha ez a vadhajtás ebben az időszakban eresztett gyökeret.
A gondolkodó embereknek csak a töredéke tudja megkülönböztetni az ország, állam, szülőföld, táj, haza, nemzet, közösség, család, magány, elhagyatottság fogalmakat. Még akkor is, ha a lelkükben esetleg ott bujkál a különbségtétel érzése és csak akkor döbbennek rá a fogalmak jelentésére, ha elhagyatottá, magányossá válnak. A lényeg azonban abban rejlik, tudják-e kezelni ezeket a társadalmi állapotokat és értékeket a szervezett társadalmak és intézményeik, valamint a politikai közélet.
Kedves Mária! Végiglapozva eddigi életművedet, módszertanilag és tartalma szerint is az összes felvetett kérdésre megadtad a választ. Kevés ilyen van közöttünk. Ezért lettél kimondatlanul már korábban is a HAZA EMBERE. Ezt szakmai iskolává, mozgalommá, közgondolkodássá akartad fejleszteni, hogy ne legyen esélyük a tarvágóknak és ne szórhassák közénk a szennyüket a globalisták.
