A kassai ma Úsmevnek, egykor Mosoly Mozgónak nevezett mozi Magyarország Kassai Főkonzulátusával karöltve tavaly magyar filmművészeti miniszemlét rendezett. Idén viszont megrendezi a Magyar Filmek Fesztiválját Kassán március 17-19. között. Az érdeklődőket rendkívül színes műfaji választékkal várják, hiszen lesz komédia, thriller és bűnügyi film is.
Kerekes Vica színésznő egy színészeti mesterkurzussal készül. A szemlén filmjei közül az Apró mesék című thrillert és a Hab című romantikus komédiát vetítik. A Fesztivál megnyitójára március 17-én került sor.
Az Akik maradtak (2019) c. film vetítésére került sor elsőként, melyet Tóth Barnabás rendezett. F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye c. műve alapján készült. A film 1950-ben játszódik. Egy magányos orvos (Hajduk János) és egy koraérett csitri (Szőke Abigél) majdnem szerelmét meséli el. Hajdukban az új Kulka Jánost tisztelhetjük. Kevés szó esik benne a borzalmas múltról, ám a jelen sivár és kilátástalan. Természetesen felvillannak a múlt pillanatai, személyei is. De most emberek tűnnek el nyomtalanul, másokat besúgásra kényszerítenek… Rettegés és bizonytalanság, tehetetlenség és kilátástalanság ural mindent. Majd Sztálin halálakor ér véget a film, amikor az egyik fiatalember bizakodva mondja: ezután minden másképp lesz! A néző pedig megborzong, mert tudja, még majd több mint három évtizednyi kommunizmus következik és azután sem köszönt rá jobb világ, mert újabb megpróbáltatások, embert próbáló kihívások várnak rá. Ismételten lehet szorongani, a történelem nem ér véget.
Finoman megrajzolt karakterek, belülről építkező játék. Nem csoda, hogy az alkotás 2020-ban felkerült a legjobb 10 filmet tartalmazó rövidített listára. Valóban érzékenyen, sallangmentesen tárja a néző elé a két főszereplő élethelyzetét és vívódásait. Ezeket magáénak érezheti. A pergő beszéd viszont néha érthetetlenné tette a szöveget, bár az alul futó szlovák fordítás kisegítette az embert.
A rendezvény színhelye (Fotó: Balassa Zoltán)
A mozi másik, 20 személyes termében a Külön falka (2021) c. magyar–szlovák filmet vetítették, melyet Kis Hajni rendezett. A tizenkét éves vadócot, a nehezen beilleszkedő Nikit (Horváth Zorka) nagyszülei nem tudják fegyelmezni. Miután a lány tudomást szerez arról, hogy apja, Kondor Tibor (Dietz Gusztáv) hol dolgozik, minden tiltás ellenére felkeresi. A férfi kidobóként akaratlanul is provokálható. Magának való, fölöslegesen erőszakos alkata miatt, állandó konfliktusban áll környezetével, önmagának és leányának is árt. Sötét múltja és egy tragikus családi titok miatt kerüli a lányával való találkozást. Ők ketten mégis lassan közeledni kezdenek egymáshoz… De nincs boldog végkifejlet. Az ember meg elgondolkozik azon, hogy a főszereplő tündéri kislány hogyan tudja feldolgozni mindazt, amiben a forgatás alatt részt vett és nem fogja-e további életében károsan befolyásolni.
A filmben egy pillanatra feltűnik Nádasdi Péter, a Kassai Thália Színház művésze, aki detektívet alakít.
A nagyteremben Lukáš Berberich, a mozi igazgatója üdvözölte elsőként a gyér közönséget. A háromszáz férőhelyes mozi nézőterének 10%-a telt meg. A rendezvény komoly kihívást jelentett – mondta az igazgató –, mert háromszor kellett az időpontját megváltoztatni.
Majd dr. Hetey Ágota, főkonzul köszöntőjében elmondta, fontosnak tartja a magyar kultúra, azon belül a magyar filmkultúra minél szélesebb közönséghez való eljuttatását.
A magyar filmek sikert arattak a világban. A film univerzális alkotás, aki nyitott, az megérti e filmeket. Köszönetet mondott a mozinak és igazgatójának, a közönségnek művészi élményt kívánt és önmaguknak, hogy valódi hagyomány szülessen.
Majd Muszatics Péter, a fesztivál programigazgatója, dramaturg először Huszárik Zoltán által rendezett Szindbád (1971) c. filmről szólt. Elmondta, bizonyos módon Szlovákiához kötődik, hiszen a külső felvételek Selmecbányán és Bártfán készültek. Amikor Kertész Imrét a Nobel-díj átvételekor megkérdezték, hogy ki érdemelt volna a magyar írók közül ilyen elismerést, Krúdy Gyulát nevezte meg. Márai Sándor is Krúdyt tartotta a magyar nyelv legnagyobb mesterének. Márai Szindbád hazamegy c. regénye ennek bizonyítéka. A stílus utánozhatatlan, de Huszárik filmre tudta vinni az író novelláit, ami egy kisebbfajta csoda. Krúdy ízei, hangjai, jellemrajzai, karakterei egyediek. De Huszáriknak ez sikerült. Erre természetesen olyan főszereplőre volt szüksége, mint Latinovits Zoltán, meg Sára Sándor operatőrre és Jeney Zoltán zeneszerzőre. Latinovits a polgári, paraszti, nemesi lét határán élő, mindenütt otthonos és mégis idegen embert alakította utánozhatatlanul, aki egyrészt tele van élettel és életigenléssel, másfelől meg végtelenül pesszimista. Krúdy és nyomában Huszárik a magyar, sőt az egész közép-európai néplélekből valami olyan általánosat ragadott meg, ami egyetemes érvényű.
Középütt Muszatics Péter (Fotó: Balassa Zoltán)
Majd rátért a fesztivál műsorának ismertetésére. Igyekeztek azt úgy összeállítani, hogy az sokszínű legyen. Néhány filmet ugyan nem tudtak elhozni, többek között forgalmazási problémák miatt.
Az utóbbi években két Oszkár-díjat és az Aranymedvét is elnyerték a magyar filmek. Elképesztő, hogy ennek a kicsiny országnak apró filmipara a minőség és mennyiség viszonylatában példa nélküli teljesítményt nyújtott. Nemsokára Balatonfüreden kerül sor egy filmfesztiválra, ahol a legújabb alkotásokat tekinthetik meg. Ezek közül is biztosan lesz mit elhozni Kassára.
Ezután következett a digitálisan helyreállított Szindbád. Érdekes volt fél évszázad után újra látni ezt a nagyszerű alkotást. Néhány jelenete megmaradt az emberben, de nagyon sokra már nem emlékeztem. Szindbád és az elcsábított idősödő hölgyek nosztalgiája ködbe vész, ahogy a korcsolyázó egykor fiatal nő a film vége felé…
A rendezvény borkóstolóval ért véget. Másnap, pénteken Valan – Az angyalok völgye és az Apró mesék c. thrillereket vetítik. Az előző film történetéről azt olvastam, hogy „Péter, a nagyvárosi rendőr visszatér erdélyi szülővárosába, Valanba, ahol holttestet találtak a hegyekben. A 22 éve eltűnt nővérével kapcsolatos nyomozás során nemcsak a veszélyes bűnözőkkel, hanem saját démonaival is meg kell küzdenie.”
Az utóbbi alkotás a II. világháború utáni zűrzavaros bizonytalanságában játszódik Magyarországon. Egy szélhámos hasznot igyekszik húzni a helyzetből. Ezért el kell menekülnie Pestről, s egy titokzatos nő és a fia nyújt neki menedéket. Háborús démonjai nem gátolják meg abban, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyba ne keveredjen a nővel, akinek a férje bármelyik pillanatban betoppanhat.
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
