Lehet, hogy 4000–5000 éves folyamatos nemzeti lét, a kezdetektől fejlesztett szemlélődő filozófiai hajlam, Lao-ce vagy Konfucius 2500–2600 éves bölcs iskolái, Nagy Falat építő tervező tudás és kivitelező szorgalom kell ahhoz, hogy Kína sajátosan magas szellemi kultúrája magaslati pont lehessen az európai kultúra értékeléséhez?
Mindenesetre napjaink sokféle konfliktussal terhelt légkörében valósággal felüdítő és rekreáló szellemi wellness az a megközelítésmód, ahogyan a kortárs kínai keresztyén író, a bölcselő JIANG YUANLAI ezt Európa-kitekintésű előadásaiban, írásaiban műveli. Ritka és megbecsülésre méltó dolog, hogy a szellem és a kultúra selyemútján egy kívülálló szemével pillanthatunk kultúránkra.
A klasszikus zene Isten ajándéka
Így kezdte előadását Jiang Yuanlai sanghaji keresztyén író, miközben a szakrális zene európai történetét vázolta fel a Moldva folyóról komponált Smetana-mű akkordjai közben. Minden gondolati blokk végén-elején megismételte refrénszerűen fő tételét: „Az európai klasszikus zene Isten ajándéka”.
Majd tovább fejtegette: számos komolyzenei alkotás fejezi ki a keresztény hitet, ami nagymértékben táplálhatja elménket, érzelmi világunkat. A járvány hullámvölgyei idején online tartott előadásokat a 30 milliós városban, Sanghajban.
A mélypont ellenpontozásaként vagy a zsoltáros fohásza szerint: „A mélységből kiáltok hozzád, Uram! Uram, halld meg szavamat…” (Zsolt 130,1-2).
A de profundis, a Covid 19 mélységéből sokakkal és sokakért felfohászkodó keresztyén drámaíró minden lehetséges eszközzel – színmű, irodalmi és zenei alkotások – próbálta táplálni a három magyarországnyi megapolisz lakosságában a reményt. Sorozatának ezt a címet adta: „A szakrális zene megbecsülése – kísérjen minket a Naphimnusz és a gyógyító istenes zene a pandémia hullámvölgyein át”.
Az istenáldotta tehetségű Jiang megosztotta saját zenei, kulturális tapasztalatait az európai kultúrkörről, hogy segítse azokat, akik nem tudják, hogyan kell értékelni a klasszikus zenét.
Számos zeneművet is játszott a helyszínen, köztük a Maiden’s Prayer-t. „A leányka imája” a lengyel zeneszerző, Tekla Bądarzewska-Baranowska kompozíciója, amelyet 1856-ban adtak ki Varsóban. Itt hallgatható meg.
Előadása elején Jiang Yuanlai eloszlatott egy mítoszt a klasszikus zenéről, miszerint „a klasszikus zene magas művészet, és nem mindenki értheti meg”. Ez az elképzelés téves, hiszen azokban az időkben, amikor a klasszikus zene megjelent és népszerűvé vált Európában, a koncerteket gyakran a szabad ég alatt tartották, és sok egyszerű ember is élvezte. Példaként Bécset említette, ahol a klasszikus zene széles körben elfogadott volt.
Az első lépés a szakrális zene elismerése, megismerése, élvezete felé az, hogy megváltoztassuk előzetes elképzeléseinket, előítéleteinket.
Valójában a klasszikus zene mindenkié, amiként sok európai zeneszerző is a köznek szánta muzsikáját, legtöbbször templomi környezetben.
Négyféle zeneirány kínai szemmel
Jiang szerint jelenleg sokféle keresztyén zene létezik, amelyek közül a legismertebbek és legnépszerűbbek négy kategóriába sorolhatók: a lelkipásztorok által szerzett, komponált zene, mint például Martin Luther és Charlie Wesley sok zsoltára, gyülekezeti éneke. Aztán a himnuszok, ünnepélyes dalok vidéki kiskorúak előadásában, mint például Kína híres keresztyén dalszerzőjének, Xiao Minnek az ismerős Canaan Selected Poems (Kánaáni válogatott költemények) című száma. Az utóbbi évtizedekben népszerűvé vált a városi popzene, mint például Fankoucao népszerű Lily of the Field-je (A mező lilioma). És a nyugati klasszikus zene.
Európa muzsikája a Föld leggazdagabb szellemi ásványkincse
A kiváló író, aki a még élő, ateista maoi kultúraellenes „kulturális forradalmat” átélt honfitársainak éppúgy tartja lenyűgöző előadásait, mint a digitális technikai forradalom Y és Z generációjának, kifejti: jelenleg a kínai templomokban a második és a harmadik típus, tehát a hazai alkotások, sajátos zenei harmóniák a népszerűbbek.
Az istentiszteletek során számos, lelkészek által alkotott klasszikus ének- és zenekompozíciót is felhasználnak, de a komolyzenére nem fordítanak különösebb figyelmet.
Márpedig az európai komolyzene roppant értékes erőforrás, hallatlan mennyiségben és minőségben, a legbőségesebb témákkal. Olyan, mint a Föld leggazdagabb szellemi ásványkincse
– mondta.
A zene csúcsain hívő emberek
Jiang állítja, hogy a klasszikus zene csúcsainak születési idején, századokon át több tucat kiemelkedő zeneszerző jelent meg, akik közül sokan hithű keresztyének voltak. Ők tökéletesen beépítették zenéjükbe a hit látásmódját. A sok kiváló európai zeneszerző közül a legkiemelkedőbb hat szerinte: Bach, Beethoven, Bruckner, Brahms, Mozart és Muszorgszkij.
Ezek a nagyszerű zeneszerzők gazdag alkotásokat teremtettek, melyek magukban foglalják a hitről és az életről alkotott tapasztalataikat, egybefűzve Isten imádatával és dicséretévvel. Jiang szerint Barth, a 20. század híres svájci református teológusa leginkább Mozart zenéjéért volt hálás, amely gyakran vigaszt, bátorítást és inspirációt jelentett neki.
A szakrális, „szent” zene megbecsülése
Az egyik legérdekesebb dolog a nyugati kultúrában az volt, hogy úgy vélték: a szavak gyakran korlátozottak, ezért inkább a zenét használták több információ kifejezésére és közvetítésére. „Ezt (a klasszikus zenét) minden keresztyénnek meg kell tanulnia értékelnie Kínában is” – mondta Jiang, mivel az ilyen zene táplálja a lelkünket. A drámaíró négy tippet osztott meg a szakrális zene megbecsülése érdekében:
- Az embereknek ki kell törniük előítéleteikből. Tudnunk kell, hogy Isten nekünk adott ajándékai gazdagok és változatosak, és meg kell tanulnunk megüresítenünk magunkat, hogy befogadhassuk ezeket a gyönyörű ajándékokat.
- „Ne akarj egyszerre mindent megérteni!” Sokan sok magyarázatot szeretnének elolvasni írásban, mielőtt elkezdenék megérteni, értékelni a muzsikát. Először inkább lazítsunk, és ne keressünk túl sok magyarázatot. Csak fogadd be és élvezd a zenét!
- Kezdjed lassan! Kezdhetjük néhány perces zenével. Kezdhetjük adagio-val is, a természetet ünneplő zenével vagy balettmuzsikával.
- Keressünk személyiségünkhöz illő zeneszerzőt! Vannak hívők, akiknek könnyű Chopinnel kezdeni, míg mások Beethovent kedvelik.
Jiang Yuanlai környezetvédelmi tervezéssel és terepi környezetkutatással foglalkozott. Az 1980-as években megtért, s Jézus Krisztus tanítványává lett, a „krisztusi kultúra” hirdetője és alkotója. Ma Kína egyik legfontosabb drámaírójaként ismerik. Legismertebb alkotása a „Beethoven Kínában” című hatjelenetes zenés dráma. A másik „Shakespeare Jiaxingban”, ami modern, történelmi és ideológiai dráma értelmiségieknek. A „Karácsonyest a Yandang hegységben” című templomi eposzt egykor egy pekingi templomban mutatták be Robert Morrison skót református misszionárius emlékére. Ezért és a „Húsvét Lanlinban” című művéért irodalmi különdíjat kapott a 2020. évi Yage Keresztyén Irodalmi és Művészeti Szemlén.
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
