Mint(h)aországi aránytalanságok és a világ nyolcadik csodájának nevezett magyar forradalom – megjelent a Magyar7 legfrissebb száma.
Kezit csókolom! Ez a címe Molnár Judit főszerkesztő vezércikkének, amely köszönést újabban már üldözik. „Pedig jó lenne, ha higgadt érvelésből lenne több, és nem az érzelmektől túlfűtött, harcos alapállásából megfogalmazott okvetésből”. Ha például többet beszélnénk a láthatatlan munkáról, aminek még mindig alig van becsülete, pedig számítások bizonyítják, ha a házi műszak is be lenne árazva, az a gazdasági mutatókban is erőteljesen megmutatkozna. Ez persze már a távlati cél, egyelőre azt kellene elérni, hogy teljesen természetes legyen az otthoni munkamegosztás…
Kolek Zsolt szerint olyan a szlovák politika, mint egy Kosztolányiról ihletett Karinthy-paródia. Írásának címe: Szegény kis klapecek nyöszörgései. Kedvcsinálóként néhány alcím a cikkből: Mint(h)aország mint(h)akormányfője, A szegény demokrata keservei, Szegény Miki a pártalapításkor, Nicholsonová sem galacsinnal gurigáz, Orra bukik a szlovák Cipolla? Szlovákiában ismét nagy a pártalapítási láz, közben meg a felmérések azt mutatják, Heger és Matovič akár ki is maradhatnak a parlamentből.
Bahmut után a címe Kocur László külpolitikai jegyzetének. Fontos vagy nem fontos? Stratégiai jelentőségű, vagy csak szimbolikus értéke van az egykor virágzó, ma már földig rombolt hetvenezres városnak?
Petőfi Sándor rövid élete során sok helyütt járt, többször kiruccant a Felvidékre is, ahol barátai, mecénásai akadtak. Tájainkon tett kalandozásairól Magyar Zoltán, a Néprajztudományi Intézet munkatársa írt egy igazán olvasmányos, fényképekkel, levelezésekkel gazdagon illusztrált könyvet. A Petőfi a Felvidéken című kiadvány szerzőjével készült beszélgetésből többek között kiderül, miért kutatja oly megszállottan a költő életét, de azt is megtudhatjuk, melyik felvidéki tartózkodás hatott leginkább a kétszáz éve született poéta költészetére. B. Vida Júlia: Petőfi, ahogy eddig kevesen ismertük.
Magas ingatlanárak, egyre kevesebbet érő pénz… Sok fiatal teszi fel a címben megfogalmazott kérdést, vajon merjen-e ebben az időszakban építkezésbe kezdeni. A válasz pedig nem is olyan egyértelmű, mint elsőre tűnik a nehéz gazdasági helyzetben. Rajkovics Péter Érdemes most építkezésbe kezdeni című írásában van egy jó hír is, nevezetesen az, hogy állítólag idén már nem valószínű, hogy emelkednek az építőanyagok árai.
Arányok és aránytalanságok. A szlovákiai régiók, települések közötti gazdasági különbségeket csak még inkább felerősítő, elhibázott finanszírozási rendszer újabb kritikus elemét mutatjuk most be olvasóinknak, a nagyságrendi szorzót. Fontos megjegyezni, hogy a magassági beosztással ellentétben a nagyságrendi szorzó már nem „válogat”, magyarok vagy szlovákok lakta kistelepülés, mindegy, egyformán hátrányosan érinti őket a rendszer. A szerző Pomichal Krisztián.
Túl nagy vihart nem kavart a világsajtóban a megdöbbentő hír, különösen a világ minden mássággal szemben végtelenül toleráns, neoliberális fele borult hallgatásba. Tavaly decemberben az európai demokrácia egyik fellegvárában, Nagy-Britanniában letartóztattak egy hölgyet, mert imádkozni merészelt az utcán. Nem hangosan, csak úgy magában. E förtelmes bűn elkövetéséért bevitte a rendőrség, és vádat emeltek ellene, de most újabb fordulat következett be az ügyben, írja a lap főmunkatársa, Kövesdi Károly Előre az orwelli úton című írásában.
Kellenek az út menti fák? Adott a riasztóan hangzó alaphelyzet: az autó letér az úttestről, az út melletti fának rohan, és a becsapódási sebesség függvényében felgyűrődik a fa törzsére. Néha „csak” a motorház gyűrődik össze, néha viszont akár két méter magasan rátorlódik a fára, halálos következménnyel… Mi legyen a fák sorsa? Mivel érvelnek a szakemberek pro és kontra? Somogyi Szilárd nézett utána.
Ahogyan egy ember életének bemutatása az életrajz, vagy ha önmagáról írja, akkor az önéletrajz, ugyanúgy, egy nemzet életét történelme és történeti kronológiája mutatja be. A magyarság „történelmi életrajzában” nagyon sok fontos dátum van, mégis, 1848. március idusa az egyik legfontosabb. Nemzetünk élt addig is, de azon a március 15-i napon felemelte a fejét! Petrusák János: Egy nemzet emelte fel a fejét
Katonáitól kapott nevet a felvidéki születésű (1804) Bátori-Schulcz Bódog, aki 81 éves korában Garamkövesden hunyt el 1885-ben. Számos csatában harcolt, csak találomra említünk néhány helyszínt: Szikszó, Budamér, Kassa, Bodrogkeresztúr, Kápolna, Mezőkövesd, Szolnok, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló. Természetesen Buda ostrománál is ott volt, és olyan bátran küzdött, hogy katonái egymás között csak Bátoriként emlegetették. Később ezt a nevet maga is felvette, ezért ma már Bátori-Schulcz Bódogként tartják számon őt a lexikonok és a szabadságharccal foglalkozó történelmi munkák, írja a Leporolt históriákban Lacza Tihamér.
Március idusán Petőfire és a márciusi ifjakra emlékezünk, ám a dicsfényből alig jut valami a ’48-as honvédseregnek.
Pedig kellene, hiszen a modern polgári nemzetért, alkotmányunk védelmében ragadtak fegyvert. A 170 ezer fős forradalmi tömeghadsereg állományának java szép kort élt meg, s évtizedek múltán is élő félistenekként emlékeztettek a „világ nyolcadik csodájára”, 1848–1849 magyar dicsőségére. Babucs Zoltán: „Most szép lenni katonának…”
Fontos a sportsiker, de nem minden. Somorja már évtizedek óta a sport lokális fellegvárának számít, ahol nemcsak egy sportágnak vannak komoly tradíciói. A vívás és a kajak-kenu több évtizedes sikertörténet, hiszen a városból induló sportolók nem ritkán az olimpiák, a világbajnokságok és Európa-bajnokságok érmeivel tértek haza. A birkózásnak és a női kosárlabdának is nagy hagyományai vannak, jelenleg is 4-5 somorjai játékos tagja a szlovák kosaras válogatottnak. A tenisz felfutóban van, és az X-Bionic magán sport- és szabadidő komplexum megépülésével a somorjai gyerekek számára az úszás, a vízilabda, a szinkron-úszás, a triatlon, az atlétika és a szertorna is elérhetővé vált. Ezenkívül a karate, a tollaslabda, a floorball és még ki tudja, hány sportág szerelmese találhat magának egyesületet a városban… Lacza Gergely nézett körül a város edzőtermei körül.
Andrássy Gyula grófot nemcsak mint egykori Zemplén megyei főispánt, a Monarchia kimagasló politikusát szerették volna bemutatni, hanem mint fiút, férjet, apát, Munkácsy Mihály jó barátját is. Emellett dokumentálták viharos kapcsolatát a császári udvarral, amely az 1857-es hazatérését követően bizalmas baráti viszonnyá alakult át. A tőketerebesi kiállításról tudósít Molnár Gabriella.
Petőfi Sándor bicentenáriuma alkalmából Petőfi 200 címmel tablókiállítás nyílt a rozsnyói Rákóczi Magyar Házban.
Rozsnyón az akkori Fekete Sas szállóban lakott, ennek az épületnek a falán található az emléktábla, amely a helyi Pákh Albert Társaság kezdeményezésére, a Csemadok területi választmányával együttműködve közadakozásból készült, s amelyet 1992. október 6-án avattak fel. Azóta, immár három évtizede itt emlékezik meg a város és a környék magyarsága az 1848–1849-es szabadságharcról, illetve Petőfi Sándorról, születésnapján, január elsején. Fábián Gergely beszámolójának címe: Az idő igaz, s eldönti, ami nem az
Gömör és Nógrád csak együtt lehet erős. Ez a címe Virsinszky Tamás cikkének, de egyben üzenete is a Gömör-Nógrádi Összetartozás Napjának. Célja pedig a térség közéletét érintő mérlegvonás és jövőképalkotás mellett az is, hogy a két régió bemutathassa együtteseit, kulturális csoportjait.
A Femine Fortis – Erős Nők Polgári Társulás nyolcadszor adományozta oda a Példakép-díjat az olyan értékeket megjelenítő nőknek, akik valami maradandót alkottak, s akikre önfeláldozó munkájuk kapcsán felnézhet a felvidéki magyarság. Idén Dolán Rózsa orvos kapta a Példakép-díjat, és különdíjat kapott Slezák Erika nóta- és operetténekesnő.
Gondosan ápolt szőlőültetvények, szép borospincék húzódnak egy mátyusföldi kis faluban. Nem is gondolná az ember, hogy a Vág folyó mellett fekvő Vághosszúfaluban milyen szép hagyománya van a borkészítésnek, borünneplésnek, amelyhez a szakmaiság is párosul. Szomolai Andrea: Borban az igazság.
Előfordulhat, hogy az Arriva buszaival Pozsonyba ingázóknak újabb változáshoz kell hozzászokniuk, és a jövőben a városi buszmegállókban kell majd várakozniuk a további csatlakozásra. Ez a buszpályaudvar melegével szemben, különösen téli időben, nem lesz túl kellemes. Kiszorulhatnak az Arriva járatai a buszpályaudvarról, írja Dunajszky Éva.
Fontos, hogy egy iskola bemutatása, illetve pedagógiai programjának megismertetése vidám környezetben, fesztelenül történjen meg. A tavalyi tanév során az ipolyviski pedagóguscsapat gondolt egy merészet, és iskolába hívogató programjukon egy pantomimjátékkal rukkoltak elő, amelynek szereplői ők maguk voltak. Így a kézműveskedés, a beszélgetés és a játszás mellett a tanítók szerves részei lettek a programnak. Az ötlet és az előadás olyan pozitív visszhangot váltott ki, hogy ebben az évben már nem is volt kérdés, hogy a tanítók újra „színpadra” állnak. Kaszmán Zoltán: Iskolába hívogató másképpen
A Komáromtól 15 kilométerre fekvő kisközségben, Paton sokrétű tevékenységet folytat a 25 évvel ezelőtt alakult nyugdíjasklub, amely mellett 1999-ben jött létre az azóta is sikeresen működő Piros Tulipán Éneklőcsoport. A jubiláló nyugdíjasklubról ír Nagy-Miskó Ildikó.
Az általa készített élővirág-díszítés beragyogja a termet. Már a szalonja is mesevilág. Munkáját a romantika és az elegancia jellemzi. A párkányi Tóth Annamária dekoratőr, virágkötő és esküvőszervező szerint van az a mondás, hogy válassz olyan foglalkozást, amit szeretsz, és soha többé nem kell dolgoznod, írja Bokor Klára Esküvői álmok varázslója című beszámolójában.
A Kávézó rovatot ezúttal Bazsó Krisztina lakberendező kezdi, A személyre szabott otthon „titka” című írásával. Még mindig elég gyakori, hogy akkor hívják a lakberendezőt, amikor már kész a ház. Így aztán csak komoly kompromisszumok árán lehet berendezni, távol az ideálistól, alkalmazkodva a meglévő méretekhez, adottságokhoz, és nincs lehetőség a módosításra, vagy ha igen, további költségekkel kell számolni.
A Duna még mindig tele van titkokkal. RNDr. Peter Áč PhD. 80 esztendős, ungvári születésű, de miután Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták, családjával Csehszlovákiába költözött. 1965-ben diplomázott a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán. Biológusként az állatok viselkedéstanára szakosodott, majd oktatta is az etológiát, s közben búvárkodott. Erről szól a Barangoló.
Az Íz-lelőben a túrós laska és a morva kalács receptjét közli Vass Laura, Vas Gyula pedig a Subaru Outback 2.5i Lineartronic autót tesztelte.
Jó úton vannak a történelmi siker felé a dunaszerdahelyi kézilabdás lányok. A csapat egyik legrutinosabb játékosával, Bízik Rékával beszélgetett a nagy győzelmekről, a közelgő Szlovák Kupáról és a szezon hátralevő részéről Ondík Gábor. Visszavághat a Ferencváros? A kérdésre Rajkovics György válaszol.
A MAGYAR7 hátoldalán a nyárasdi Petőfi-emlékmű látható.
A lapban ezúttal is megtalálják a műsort és a keresztrejtvényt. Legyen a lap rendszeres olvasója!
(ma7.sk/Felvidék.ma)
