Már postázták az olvasóknak a Bécsi Napló legújabb, 4. július-augusztusi számát, amelyben ezúttal is többségében a magyar politikai életről és a világ jelentős eseményeiről szóló írások olvashatók.
Az első oldalon Martos Péter Patrióták, szuverének és a többség című cikkében részletes ismertetést ad Magyarország és az Európai Unió viszonyáról, többször idézi Orbán Viktor szavait az európai parlamenti választások eredményeivel kapcsolatosan, valamint a Patrióták mozgalom megalakulásáról. A cikk tartalmazza azt a grafikont is, amely az Európai Unió képviselői helyeinek megosztását mutatja, egymás mellett a távozó parlament és a legújabban megválasztott képviselői helyek tekintetében. A lap munkatársa Az ellenzéki oldal átrendeződését hozták a magyarországi választások című, terjedelmes írásában ugyancsak az európai parlamenti választások és a magyarországi önkormányzati választások eredményeit és az ezekkel összefüggő kilátásokat elemzi.
Másréti Kató Zoltán A következő, következő amerikai elnök címmel azt fejtegeti, hogy ajánlatos odafigyelni J.D.Vence ohiói szenátor személyére, aki minden bizonnyal nagy esélyese lesz a következő amerikai elnökválasztásnak.
Gyurcsík Iván A 2024-es szlovákiai európai parlamenti választások magyar szemmel című tanulmányában arról számol be, hogy milyen ma a szlovákiai magyarság helyzete politikai szempontból, felteszi a kérdést, hogy szükség van-e etnikai politizálásra, és milyen szerepet játszottak az ország EU-csatlakozása óta a felvidéki magyarságot Brüsszelben képviselő politikusok.
Fetes Kata cikkében a választások utáni Franciaország siralmas helyzetét vette górcső alá. Keszég Kornál berlini tudósító ugyancsak az európai parlamenti választások eredményeit taglalja Németország szemszögéből, Frank Füredi pedig a brit politika legújabb történéseit részletezi.
Paládi Renáta kárpátaljai tudósító az immár két és fél éve zajló orosz-ukrán háború gazdasági vetületeiről, az energetikai infrastruktúra romlásáról, az egyre gyakoribb áramkiesésekről ír cikkében.
Tömő Margaréta vajdasági munkatárs a szerbiai fehér arany, a lítium kitermelésének gazdasági hasznáról, de ugyanakkor a kitermelés feltételezhető környezeti káros hatásairól számol be. A kitermelés beindítása ugyanis nagy hasznot jelentene az országnak, de nem tudni milyen károkat okozna a környezetnek, ezért ez a helyzet nagy vitát váltott ki az országban, a politikai életben és a lakosság körében egyaránt.
Csinta Samu részletes elemzést ad a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közismert nevén Tusványos programjáról, kiemelve, hogy idén is a legnagyobb érdeklődéssel Orbán Viktor beszédét várták, aki napjaink három legfontosabb témájának a háborút, az annak befejezése utáni helyzetet és Magyarország helyét az új világban jelölte meg. A magyar miniszterelnök olyan változást prognosztizált, amilyenre 500 éve nem volt példa, egyúttal elismerte, hogy korábban ő is alábecsülte a váltás mértékét.
Deák Ernő, a folyóirat főszerkesztője a Balassa Bálint-emlékkard díj megalapítójával Molnár Pál újságíróval készített interjút, amelyben kiemelték, hogy ez a díj már eljutott a világ összes kontinensén alkotó magyar irodalmárhoz, illetve a magyar irodalmat népszerűsítő személyiséghez, Kulcsár Ferenc személyében hozzánk is.
Bika Julianna Debreczeni Brunner József Hideg krematórium című művét ismerteti, amely a nácizmusról írt legkegyetlenebb vádirat. Martos Péter A labda kerek, a pénz gurul című esszéjében a labdarúgó Európa-bajnokság legemlékezetesebb pillanatait idézi fel. B. Szabó Péter részletes elemzést ad Svájc és az Európai Unió viszonyáról, kitérve Svájc időszerű, legégetőbb gondjaira.
Birtalan Iván írásában a nők leggyakoribb onkológiai betegségére, a mellrákra, annak okaira és a megelőzésre hívja fel a figyelmet. Radics Éva a 300 éve született barokk festő, Anton Maulbertsch életútját ismerteti. Palágyi István György két cikkében a tudományos világ legújabb vívmányairól, az emberiség számára jelentős hozadékairól értekezik.
Gereben Ferenc Olvasónaplómból címmel írt hosszas tanulmányt arról, hogy Illyés Gyula milyen értékes gondolatokat fogalmazott meg az öregedésről. Fried István Kováts Dániel Közelebb Kazinczyhoz című könyvéről írt sok tekintetben értékes információkat tartalmazó recenziót, felvetve a gondolatot, hogy a kötetet az irodalomtörténet ugyanúgy hasznosíthatja, mint a helytörténet.
A Bécsi Napló legújabb számát Rieger Tibor szobrairól készült fotókkal illusztrálták, többek között a Királyhelmecen felavatott Magyarok Nagyasszonya szoborról készült fotóval. A költészetet Pósa Zoltán, Botos Ferenc, Veszelka Attila, Bazsó Ádám versei képviselik. A folyóirat a felsoroltakon kívül még számos érdeklődésre számot tartó írást tartalmaz. Jó szórakozást, kellemes időtöltést minden kedves olvasónak!
(BM/Felvidék.ma)
