A Selye János Egyetem 2004. szeptember 14-én tartotta első, történelminek is nevezhető tanévnyitóját, hiszen a szlovákiai magyar fiatalok 1918 óta első alkalommal kezdhették meg szülőföldjükön egyetemi tanulmányaikat anyanyelvükön.
Az első évfolyamba 648 diák iratkozott be. A tanévnyitón a hallgatókon kívül számos neves magyarországi és szlovákiai közéleti személyiség is részt vett.
Martin Fronc, a Szlovák Köztársaság akkori oktatási minisztere történelmi lépésnek nevezte a Selye János Egyetem megnyitását, kifejezte meggyőződését,
hogy az intézmény hozzájárul az itt élő nemzetek békés együttéléséhez. Remélem, hogy összekapcsolni és nem elválasztani fog
– mondta a tárcavezető.
Juraj Sinay, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke meleg szavakkal köszöntötte az ünnepség résztvevőit, és üdvözölte a Selye János Egyetemet a szlovák egyetemek hálózatában.
Nem volt könnyű az út a törvénytervezet 2003-as elfogadásától az első tanévnyitásig. Sokan az egyetem létjogosultságát is megkérdőjelezték. A felvidéki magyarság elszigetelődéséről beszéltek, és arról, hogy egy provinciális egyetem lesz, ahová majd csak azok a diákok jelentkeznek, akiket más egyetemek elutasítanak.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és az intézmény rácáfolt a kétkedőkre.
Az egyetem kinőtte gyermekbetegségeit, és felnőttkorba érve, megizmosodva betagolódott a szlovákiai és külföldi egyetemek vérkeringésébe.
Komárom egyetemi város lett. A több ezer végzős diák, a sikerek, és elért eredmények híven tükrözik az oktatók és hallgatók által elvégzett több mint két évtizedes munkát.
Büszkeséggel tölt el, hogy én is ott lehettem az egyetem megszületésekor, ringathattam a bölcsőjét, majd az egyetem polgára lehettem.
Sok sikert, Selye János Egyetem!
A szerző a Selye János Egyetem alapító rektora.
(Albert Sándor/Felvidék.ma)