A rábaközi város, Csorna ékességeként helyreállított több mint 800 éves premontrei apátság dísztermében került sor arra a KÉSZ-rendezvényre, amelynek előadója lapunk állandó és megbecsült szerzője, Dr. Békefy Lajos Ph. D. református teológiai kutató, publicista, író, a város szülöttje volt. A szerda esti alkalmon a patinás dísztermet megtöltötték az érdeklődők, akik között a helyiek mellett Győrből, Kapuvárról, Farádról is megjelentek. A prezentációs, vetített képes elődadásnak három súlyponti témája volt: a világvallások versenyfutása a digitális korban, a harmadik egyháztörténeti világkorszak, amiben benne élünk és Krisztus Kínában.
A „fehér barátok”, a fiatal premontrei atyák, Farkas Zoltán Márton apát úr távollétében készségesen és testvéri nyitottsággal fogadták a vendéget, mintegy személyükkel is nyomatékot adva a rend jelmondatának:
„Ad omne opus bonum parati” – „Minden jó ügyért készen”.
Ez a készség és készségesség lengte át az előadó mondatait is, aki Horváthné Hatos Éva helyi KÉSZ-elnök szíves köszöntő szavai után rövid személyes visszapillantással kezdte mondanivalóját. Istennek adott hálát, hogy miután 71 éve elköltözött családjával a szülőföldről, most lehetővé vált, hogy az előadással, könyveivel, amelyeket nagyobb számban hozott, szavaival, gondolataival kifejezze háláját Istennek, tiszteletét a szülővárosnak, s megemlékezzék svájci eredetű Hotz őseiről, akik őshonosok lettek a városban. Szavait mindvégig a derű, az emelkedettség, a hála és a személyesés történelmi utakon vezető, megtartó, s az emberi hitetlenség, vallási közöny folyamatos negatív meglepetéseit felülíró Szentháromság Isten kegyelme feletti csodálkozás, elcsodálkoztatás vezette. Valójában így találkozott és ölelkezett egybe a premontrei lelkiség és a reformátusság, meg a „csornaiság”.
Három súlyponti téma
A színes képekkel illusztrált előadás infografikák és eseményfotók kíséretében vezette el a hallgatóságot a többé-kevésbé mindenkit érdeklő mai valósághoz. Hiszen tapasztaljuk, hogy az Isten-kérdés, a keresztyénség európai „megfáradása” és más kontinensekre vándorlása során milyen cinikus módon találkozunk az Antikrisztus nagy hitetlenítő játszmájának hétköznapi formáival. A vallási, hitbeli közönnyel, az „altatással”, az érdektelenné tevéssel, vagy éppen a pánikkeltéssel, a félelemszivárogtatással, a „Mi lesz velünk, elfogyunk” ravasz taktikai eljelentéktelenítő beszédmóddal. Mindez hitető beszéd.
Ezzel szemben az Apage Satanas, a távozz tőlem Sátán (Máté 4,10) jézusi elutasító szava a szellemi fegyver.
Aztán a józan, és reménységet fel nem adó hit tájékozódása a második, aminek fóruma például a KÉSZ által rendezett előadások sorozata. A harmadik ellenlépés a keresztyén összefogásé, felekezetek közötti testvéri, „ökumenikus” számontartásé egy adott helyen, városban, közösségben.
Az infografikák, ábrák közelebb hozták a hallgatósághoz a világkeresztyénség mai és holnapi helyzetét, a 2070-ig várható trendeket. Visszatérő valóságkontrollként ezzel a mondattal: „Mindez így alakul majd valószínűleg, ha és amennyiben Jézus Krisztus addig vissza nem tér, egy aszteroida meg nem tizedeli planétánk lakosságát, vagy valamelyik diktátornak eszébe nem jut megnyomni az atombomba indítógombját”. A statisztikai valószínűség és előrelátás azzal számol, hogy két világvallás: a keresztyénség és az iszlám között lesz nagy versenyfutás, s a 2070 körüli évekre teszik, hogy lélekszámban az iszlám javára billen át a mutató: a 10 milliárdnyi emberiségnek 34%-a lesz muszlim, 33%-a keresztyén.
A kérdés az, hogy a vallási, imádkozó iszlám kerül-e fölénybe vagy a politikai—katonai iszlám.
Mindez Isten és a jövő titka. „Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy Isten, a legnagyobb misszionárius hogyan viszi tovább ügyét. Miközben Európa nyugati fele a lelki kifáradás jeleit mutatja, addig az egyház harmadik világkorszakának, a Szentlélek-korszaknak a lelki-spirituális-pneumatikus győzelem sorozatát látjuk megvalósulni” – értelmezte az előadó. Afrikában ma már a Szentlélek adományaival boldoggá tett élménykeresztyénségnek, a karizmatikus világmozgalomnak több, mint 90o millió követője van. És Latin-Amerikában, meg Kelet-Ázsiában is. „Ez azt jelenti: Isten felhozza más kontinensek népeit is az üdvösséget sem Európa, és egyetlen más kontinens által sem kisajátítható üdvösség-horizontjára, hogy az evangélium elterjedjen a föld végső határáig” – folytatta az előadó.
Beigazolódott két nagyszabású gondolkodó prognózisa is. Az 1960-as évek közepén a szekularizációt, az elvilágiasodást meghirdető Peter Berger szociológus és filozófus professzor 1992-ben visszavonta a vallások kihalásáról jövendölő, fél világot megvezető tételét és meghirdette a legújabb vallásszociológiai tények alapján:
a 21. század a világvallások reneszánszának lesz a kora.
„Ennek oka pedig: az emberi lélek nem elégíthető ki a konzummal és a jóléttel. A teljesebb jól-léthez Isten Igéje, a vallási dimenzió éltetése, megélése, táplálása szükséges. Az emberlét csak így kerül vissza eredeti, teremtett pályájára. Hiszen a „Nem csak kenyérrel él az ember” létigazsága, az ember istenképűsége megköveteli a magáét minden kontinensen” – érvelt dr. Békefy Lajos. Valójában minden vallás az ember istenszomjának kielégítésére törekszik. Azzal a lényegi, ismeretelméleti differenciával, különbséggel, hogy a világvallásokban az emberek indulnak el az isteni lényhez, lényeghez a maguk módszereivel. A keresztyénségben Isten indul el az emberek felé, az Élő Igében, a testté lett Fiúban. Ez a kijelentés-vallás többlete az immanens kereső-vallásokkal szemben.
A másik nagyszabású prognózist fentebb már érintettük, most még ennyit: megfogalmazója Philip Jenkins amerikai újságíró-teológus volt, aki már 1981-ben
meghirdette a harmadik egyház, a Szentlélek által fellelkesített keresztyénség futótűzként történő terjedését a Földön.
Mindketten, Berger és ő ugyanarra a végeredményre jutottak: a 21. század valóban a vallások világ reneszánszát hozza el. Ami viszont, ha nem jár az Isten- és embertisztelet közös és egyetemes értékének a gyakorlásával, fenntartásával, katasztrofális helyi konfliktusok következnek. Az agresszivitás terrorja, a vallási versengés okozta kulturális és vallások közötti harcok digitális vallásháborúkhoz vezethetnek. Ferenc pápa Indonéziában néhány hete nem véletlenül írta alá az öt világvallás képviselőivel a nyilatkozatot az elembertelenedés elleni közös fellépésről és az Isten által teremtett világ egyéni és közösségi védelmezéséről. Hiszen már a ’90-es években elhangzott Hans Küng teológus figyelmeztetése:
Ha a világvallások között nem lesz béke, a világbéke sem fog megvalósulni.
S amíg a világvallások között nem lesz őszinte, egymást tisztelő párbeszéd, állandó érdeklődés, egymásra figyelés, akkor nem lesz vallásbéke sem.
Új jelenségként szólt az előadó a keresztyénség kínai terjedéséről, a kettős keresztyén struktúráról: a „földalatti egyházról” és a regisztrált keresztyénségről. Örvendetes és Isten sajátos logikájából induló jelenségnek nevezte, hogy Kínában ma közel 140 millió keresztyén él. Ha a trend folytatódik, hamarosan Kína lesz az az ország, ahol egy nemzet határain belül a legtöbb keresztyén fog élni. 400-450 millió Jézus-követő 30 éven belül.
Eleven befejezés, előretekintés a jövőbe
A több személyes történettel is színezett előadás során dr. Békefy Lajos kitért arra, hogy a közeli kórházban úgy jött a világra, hogy édesanyja három napig kómában hallotta a Hangot: „Fiad született, neveld fel!”. Ezt az égi útravalót azután mondta el neki Édesanyja, amikor már a teológiára járt. Felidézte, hogy mennyi buktatón és szabadításon át vezette őt Isten. Amikor Latinovits Zoltánnal töltött kényszerből egy kórteremben 3 hónapot, útravalóként ezt:
a nemzeti elkötelezettség kulturális és olykor lélekzsugorító korszakai fölött csak Isten segíthet tovább.
Örömmel adott számot arról, hogy Ferenc pápa a csornaiakhoz is elhozott könyvek: a Kereszttűzben és a Léterő-Erőnlét kézhezvétele után (angol és olasz ismertetőkkel kísérve) apostoli áldáskívánással és imádságaival kísért köszönőlevelet írt neki. Elcsodálkozott, hogy itthon hány elöljárónak, egyházi és közéleti személynek, „barátnak”, ismerősnek írt már leveleket az elmúlt évtizedek alatt, s alig 5-8%-uk méltatta válaszra.
A levelezés ma már szintén lelki ügy lett. Ahol van Szentlélek, ott van embertisztelet minden rangtól és státusztól függetlenül, s lesz válasz. Embertől emberig, emberségesen. Az előadó az Istenre csodálkozás lelki biztatásaival szőtte át mondanivalóját.
Mert Istennek semmi sem lehetetlen – ma és holnap sem.
Ez volt az előadás záró taktusa. Így vette köszönettel a szülőváros érdeklődését, figyelmességét, a Rábaközi Médiacentrum forgatását, a Kisalföld vármegyei lap híradását az alkalomról, és Birkás Szilárd Győr környéke KDNP PM elnök, valamint Tóth Balázs elnökségi tag jelenlétét. A római katolikus szerzetesek és plébánosok érdeklődését. Az alkalom a felrangosító helyen kölcsönös elköteleződéssel fejeződött be: legyen folytatás! A premontreiek, KÉSZ-tagok, szülőföldje és a maiak előtti tiszteletadással megszólaló előadónak számos olyan prezentációs előadása van, így örömmel és készséggel jön újra Csornára.
Minden jó ügyért készen…
Dr. B. Röhrig Klaudia/Felvidék.ma
