A magyar dráma napjához igazítva szervezte meg a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma rendezvényét az alsósztregovai Madách-kastélyban. A szeptember 20-ai rendezvény központjában Madách tragédiájának szövegértelmezése és Madách emlékek bemutatása volt.
Mint a megnyitó előadásban is elhangzott, 1883. szeptember 21-én mutatták be Az ember tragédiája színpadi változatát Paulay Ede rendezésében. Az ősbemutatóra a Nemzeti Színházban került sor.
„A tragédiához, ahogyan Madáchnak is, abszolút személyes élménye kell, hogy legyen az embereknek”
– kezdte előadását Praznovszky Mihály, Madách-kutató. Hozzátette: különleges helyen vagyunk, hiszen e kastély falai között írta meg legfőbb művét Madách Imre.
A mű címével kapcsolatban Praznovszky feltette a kérdés: kinek is a drámája? Ki az az ember? Mint mondta, az ember szónak három megfogalmazása lehet, az emberiség maga, a felnőtt ember, a férfi ember. Mi, olvasók dönthetjük el, hogy kinek is a tragédiáját olvassuk Madách művében.
Praznovszky Mihály az előadás részeként ismertette a Madách bicentenáriumhoz kapcsolódóan kiadott Madách-enciklopédia: Az ember tragédiája címszavakban címmel kiadott kötetét.
Jelezte, az enciklopédia segíti Madách szövegének jobb megértését a mai olvasóknak. Hasznos kiadvány a középiskolásoknak is, a könyvet lapozva könnyebben fel tudják dolgozni a tragédiát.
A magyar dráma napja alkalmából tartott rendezvényen bemutatásra került továbbá Pásztor Éva Az örök Madách Imre című könyve. Az ismeretterjesztő, fotókkal tarkított könyv ugyancsak a Madách születésének kétszázadik évfordulójához kötődve jelent meg a balassagyarmati Mikszáth Társaság jóvoltából.
A szerző röviden felvázolta a kutatói munkát. Mint elhangzott, a kiadvány célja volt összegyűjteni a Kárpát-medencében fellelhető Madách-emlékeket, köztük a szobrokat, festményeket, emléktáblákat, nevét viselő intézmények felsorolását és bemutatását.
„A könyv Madách Imréről szól. Madách Imre írói nagysága él, mert sokan vannak, akik éltetik”
– fogalmazott a szerző.
A mintegy száz oldalas kötet közel 175 Madáchhoz kötődő alkotást vesz csokorba. Az alsósztregovai emlékek mellett többek között a balassagyarmati, csesztvei, váci, budapesti, salgótarjáni, szegedi emlékeket mutatja be. Ám a clevelandi Madách szobor történetével is megismerkedhetnek az olvasók. Az emlékjelek története mellett a szerző röviden bemutatja az alkotót is.
Mint elmondta, a tavaly megjelent könyv máris bővült két újabb szoborral, a balassagyarmati Fráter Erzsébet szoborral és a salgótarjáni Madách szoborral.
Az eseményen a Madách-tisztelő felnőttek mellett a fiatalság is jelen volt. A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium diáksága vett részt az egész napos programon. Délelőtt megtekintették az állandó tárlatot, majd a kastély pinceszínházában a Fókusz Diákszínpad és a Vekker Drámapedagógiai Műhely közös előadását tekintették meg a fiatalok.
Ezzel kapcsolatban Jarábik Gabriella, a Madách-kastélyt is fenntartó Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója kifejtette:
minden évben igyekeznek a fiatalokat is bevonni az alsósztregovai rendezvényekbe. Ez nagyon fontos feladat részünkről.
„A kiállítást és az intézményt megtekintő fiataljaink részletesebben megismerkednek Madách Imrével és legfőbb művével. Mindez ösztönzésül hat a tanulmányaikra, valamint Madách tiszteletére.
Az elmúlt években mások mellett az ipolysági Szondy György Gimnázium és a Füleki Gimnázium diáksága is járt Alsósztregován.
A magyar dráma napja faültetéssel végződött. A rimaszombati gimnazisták emlékjelként egy platánfát ültettek el a tágas és csodaszép kastélyparkban. A rendezvényen Híves István, az Ipolybalogi Művszeti Alapiskola igazgatója tartotta a zenei szolgálatot.
Az ősz folyamán még egy jelentős rendezvénynek ad majd otthont a Madách-kastély. Október 4-én szervezik meg a Madách Imre Irodalmi napot. Erről további részletek ITT és ITT olvashatóak.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)